Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-08 / 19. szám

1927. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 151. verkovács. A vizet is tovább lehet forralni a tüzpróbálta vasedényben, mint az egyszerű agyagcserépben. Tudjuk, hogy gyermekek és állatok nem sokáig bírják a türelmet. Figyelemre méltó az a felfogás, amellyel Saisset megvilá­gítja a fájdalom mysteriumát. Többek közt ezt írja: Csak a tökéletes lényben képzelhetünk igaz­ságot tévedés, örömet fájdalom nélkül; a töké­letlen léleknek tévedés, fájdalom oly múlhatat­lan osztályrésze, hogy benne a fájdalom s téve­dés tűnik fel szabályul, az öröm és igazság élvezete pedig kivételül. Avagy nem azok-e a kivételes emberek, akik ritkábban tévednek, kevesebb hibát követnek el s akik magukat aránylag boldogoknak érezhetik? Sót még a szerencse is a ritkaságok közé tartozik, jóllehet ez csak külső másolata, tökéletlen látszata, mint­egy földi képmása a boldogságnak. Tehát nem lehet ott megállanunk, ahol Naómi az ő első fájdalmában megállt s azt kívánta Bethlehem lakóitól, hogy ne nevezzék ót Naóminak, hanem Máráh-nak; vagyis ismer­jék el, hogy ö a keserűség élő prototypusa. Aki az életet a maga igazi mivoltában szem­léli és annak igazságait keresi, annak meg kell látnia azt is, hogy a keserűség az egyetemes emberi élet egyik nélkülözhetetlen alapérzése. Belevág az ember leikébe és aki még nem tudta, hogy miként él, annak észre kell vennie az éle­tet. Sokakat naómikká tesz. Kiábrándít, csaló- dásból-csalódásba kerget, de nem azért, mivel az embert tönkre akarja tenni, hanem, hogy megláttassa vele: Az út, amit eddig követtél, nem helyes, válassz más irányt. Isten nem azért teremtette az embert, hogy csalódjék és örökösen keserűségeket nyeljen, hanem, hogy boldog legyen. Nem akarja a Bol­dogság mennyországát pokollá tenni, hanem ennek számára nevel méltó polgárokat. ^Fájda­lom a boldogságnak egyik alkatrésze«, — írja Arany János. . Naómi, vagy Máráh? ... Aki nem mozdul, ha reátör az árvíz, annak menthetetlenül pusztulnia kell. Aki nem mozdít életén, ha reázúdul a keserűség árja, az elvész és annak élete valóban Máráh! De aki menti, ami még menthető; akinek nem közömbös, hogy a férgek falják-e fel, avagy tovasodorja a szennyes hab, mint a foszló hul­lát, — az, ha hallgatagabb is, de lelke meg­értette, hogy Isten csak azt próbálja, akit sze­ret. A gyémánt is csak akkor szikrázik a leg­tüzesebben, ha minél jobban van csiszolva. »Boldogok, akik háborúságot szenvednek, mert övék a mennyeknek országa.« (Folytatjuk.) HÍREK. Ev. leikészi konferencia Magyaróvárott. Aprilis 26-án tartották a mosoni esperesség lel­készei tavaszi konferenciájukat Wenk főespe rés elnöklete alatt. Szűcs magyaróvári lelkész referádája alapján behatóan tárgyalták különö­sen az uj nyugdíjintézet ügyét. A hivatalos ter­vezetet és a Schöll—Wagner-féle elaborátumot pontról-pontra összehasonlítva és megtárgyalva, végül teljesen egyhangúlag a Schöll-^Waener tervezet mellett foglaltak állást, mint egyedüli lehetőség és legjobb megoldás mellett. Nagy elégületlenség mutatkozott azon tény miatt, hogy minden anyagi eszközre ráteszi kezét a kerület és az esperességek tétlenségre vannak kárhoztatva és hova-tovább lehetetlen helyzetbe kerülnek. Szőnyegre került még több aktuális gyülekezeti ügy, mindenütt igyekezvén megol­dást találni. Első országos evangélikus ifjúsági kon­ferencia. Az evangélikus ifjúság országosan egyetemes gondozása és szervezése az idén ja­nuár hóban kezdődött, amikor Abaffy Gyula országos titkár megkezdte működését. Az ifjú sági munka a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek (Y. M. C. A.) Nemzeti Szövetségének Ága cí­mén folyik. A K. I. E. N. Sz. elnöke dr. Tóth Miklós, nemzeti titkára Töltéssy Zoltán, az Ev. Ág élén dr. Scholtz Oszkár, mint a KIENSz. al- elnöke és Abaffy Gyula evangélikus országos tit­kár áll. Az Evang. ág május hó 19 -22. tartja első konferenciáját Özdon, Borsodmegyében, azon 18 évesnél idősebb iskolába nem járó evan­gélikus fiatalemberek számára, akik lelki életü­ket mélyíteni óhajtják. A konferenciának igen gazdag programinja van. Az előadók közt sze­repelnek Gcduly Henrik püspök, dr. Deák Já­nos egyetemi tanár, id. Victor János a Vasár­napi Iskolai Világszövetség titkára, dr. Kemény Lajos, dr. Varsányi Mátyás, Marcsek János lel­készek, dr. Scholtz Oszkár alelnök, Töltéssy Zol­tán és Abaffy Gyula titkárok. Jelentkezések és adományok Abarfy Gyula ev. orsz. titkár ci- mére: Budapest, IX. Üllői-ut 29. II. etn. kül­dendők. A soproni ev. Leányegylet vallásos es­télye. A soproni Evangélikus Leányegylet vallá­sos estélye szép közönség előtt folyt le vasár­nap délután a lyceum tornacsarnokában. A be­vezető korái eléneklése után Nagy Miklós bo- bai evangélikus lelkész szabadelőadást tartott »Ki a müveit ember« címmel. Hatásos beszéde során kifejtette, hogy nem a külső csin, előkelő gesztusok, mézes-mázos udvariasság, még a nagy tudás sem egyedüli jelei a műveltségnek. A lélek intelligenciája, a belső erkölcsi erő az igazi magja a műveltségnek. Mivel az Engisch-

Next

/
Oldalképek
Tartalom