Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-08 / 19. szám

1927.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

151.

verkovács. A vizet is tovább lehet forralni a tüzpróbálta vasedényben, mint az egyszerű agyagcserépben. Tudjuk, hogy gyermekek és állatok nem sokáig bírják a türelmet. Figyelemre méltó az a felfogás, amellyel Saisset megvilágítja a fájdalom mysteriumát. Többek közt ezt írja: Csak a tökéletes lényben képzelhetünk igazságot tévedés, örömet fájdalom nélkül; a tökéletlen léleknek tévedés, fájdalom oly múlhatatlan osztályrésze, hogy benne a fájdalom s tévedés tűnik fel szabályul, az öröm és igazság élvezete pedig kivételül. Avagy nem azok-e a kivételes emberek, akik ritkábban tévednek, kevesebb hibát követnek el s akik magukat aránylag boldogoknak érezhetik? Sót még a szerencse is a ritkaságok közé tartozik, jóllehet ez csak külső másolata, tökéletlen látszata, mintegy földi képmása a boldogságnak.

Tehát nem lehet ott megállanunk, ahol Naómi az ő első fájdalmában megállt s azt kívánta Bethlehem lakóitól, hogy ne nevezzék ót Naóminak, hanem Máráh-nak; vagyis ismerjék el, hogy ö a keserűség élő prototypusa.

Aki az életet a maga igazi mivoltában szemléli és annak igazságait keresi, annak meg kell látnia azt is, hogy a keserűség az egyetemes emberi élet egyik nélkülözhetetlen alapérzése. Belevág az ember leikébe és aki még nem tudta, hogy miként él, annak észre kell vennie az életet. Sokakat naómikká tesz. Kiábrándít, csaló- dásból-csalódásba kerget, de nem azért, mivel az embert tönkre akarja tenni, hanem, hogy megláttassa vele: Az út, amit eddig követtél, nem helyes, válassz más irányt.

Isten nem azért teremtette az embert, hogy csalódjék és örökösen keserűségeket nyeljen, hanem, hogy boldog legyen. Nem akarja a Boldogság mennyországát pokollá tenni, hanem ennek számára nevel méltó polgárokat. ^Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze«, — írja Arany János.

. Naómi, vagy Máráh?

... Aki nem mozdul, ha reátör az árvíz, annak menthetetlenül pusztulnia kell. Aki nem mozdít életén, ha reázúdul a keserűség árja, az elvész és annak élete valóban Máráh!

De aki menti, ami még menthető; akinek nem közömbös, hogy a férgek falják-e fel, avagy tovasodorja a szennyes hab, mint a foszló hullát, — az, ha hallgatagabb is, de lelke megértette, hogy Isten csak azt próbálja, akit szeret. A gyémánt is csak akkor szikrázik a legtüzesebben, ha minél jobban van csiszolva.

»Boldogok, akik háborúságot szenvednek, mert övék a mennyeknek országa.«

(Folytatjuk.)

HÍREK.

Ev. leikészi konferencia Magyaróvárott. Aprilis 26-án tartották a mosoni esperesség lelkészei tavaszi konferenciájukat Wenk főespe rés elnöklete alatt. Szűcs magyaróvári lelkész referádája alapján behatóan tárgyalták különösen az uj nyugdíjintézet ügyét. A hivatalos tervezetet és a Schöll—Wagner-féle elaborátumot pontról-pontra összehasonlítva és megtárgyalva, végül teljesen egyhangúlag a Schöll-^Waener tervezet mellett foglaltak állást, mint egyedüli lehetőség és legjobb megoldás mellett. Nagy elégületlenség mutatkozott azon tény miatt, hogy minden anyagi eszközre ráteszi kezét a kerület és az esperességek tétlenségre vannak kárhoztatva és hova-tovább lehetetlen helyzetbe kerülnek. Szőnyegre került még több aktuális gyülekezeti ügy, mindenütt igyekezvén megoldást találni.

Első országos evangélikus ifjúsági konferencia. Az evangélikus ifjúság országosan egyetemes gondozása és szervezése az idén január hóban kezdődött, amikor Abaffy Gyula országos titkár megkezdte működését. Az ifjú sági munka a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek (Y. M. C. A.) Nemzeti Szövetségének Ága címén folyik. A K. I. E. N. Sz. elnöke dr. Tóth Miklós, nemzeti titkára Töltéssy Zoltán, az Ev. Ág élén dr. Scholtz Oszkár, mint a KIENSz. al- elnöke és Abaffy Gyula evangélikus országos titkár áll. Az Evang. ág május hó 19 -22. tartja első konferenciáját Özdon, Borsodmegyében, azon 18 évesnél idősebb iskolába nem járó evangélikus fiatalemberek számára, akik lelki életüket mélyíteni óhajtják. A konferenciának igen gazdag programinja van. Az előadók közt szerepelnek Gcduly Henrik püspök, dr. Deák János egyetemi tanár, id. Victor János a Vasárnapi Iskolai Világszövetség titkára, dr. Kemény Lajos, dr. Varsányi Mátyás, Marcsek János lelkészek, dr. Scholtz Oszkár alelnök, Töltéssy Zoltán és Abaffy Gyula titkárok. Jelentkezések és adományok Abarfy Gyula ev. orsz. titkár ci- mére: Budapest, IX. Üllői-ut 29. II. etn. küldendők.

A soproni ev. Leányegylet vallásos estélye. A soproni Evangélikus Leányegylet vallásos estélye szép közönség előtt folyt le vasárnap délután a lyceum tornacsarnokában. A bevezető korái eléneklése után Nagy Miklós bo- bai evangélikus lelkész szabadelőadást tartott »Ki a müveit ember« címmel. Hatásos beszéde során kifejtette, hogy nem a külső csin, előkelő gesztusok, mézes-mázos udvariasság, még a nagy tudás sem egyedüli jelei a műveltségnek. A lélek intelligenciája, a belső erkölcsi erő az igazi magja a műveltségnek. Mivel az Engisch-