Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-17 / 16. szám
122. EVANGÉLIKUSOK LAPJÁ Homonnay űrugeth Margit. Dr. Kovács Sándornak, a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetemen az evangélikus hittudományi kar nyilvános rendes tanára a soproni evangélikus Nőegyieí folyó évi április hó 3-án tartott kulturestélyén »Hires asz- szony névtelen anyja« cim alatt Szécsy Mária édes anyjáról, Homonnay Drugeth Máriáról tartott előadást. Tulajdonképpen a XVII. század nemesi világának belső életét rajzolta s különösen az akkori házasságok indító okait és szempontjait tárta fel. Kimutatta, hogy a rendi szellem a reneszánsz demokratikus kora után uj erőre ébredt és ezt az udvar is előmozdította bárói, grófi és hercegi címek osztogatásaival. Nagy szerepet játszott a vagyon kérdése, mert a török hódítással megapadt a nemesi birtokterület, ez magyarázza meg a nagy oligarcha-birtokok keletkezését, a hűtlen- ségi pereket, az indigenátus ellem küzdelmet. Szerepet játszott a XVII. században már a vallási kérdés is. A vegyesházasságokban többnyire a férfi vallása volt a döntő. A házasság erkölcsi megítélését Thurzó Györgynek és I. Rákóczy Györgynek egy-egy idézett levelével bizonyította. A kor felfogásának hü tükre a levelek, szokások mellett egy-egy költői emlékekben és közmondásokban található. A Szécsy-család férfi képviselői a kor jellemének megfelelően a rdSteszánsz hatását tükrözik, mert az egyéni és családi érvényesülés előttük a legfőbb cél, amelyért elvet, becsületet is megtagadnak. Kiváltképpen Szécsy Györgyre illik ez a jellemzés, aki valóságos condottieri alak. Felesége Homonnai Drugeth Mária feltétlenül magasabbrendü egyéniség, aki férjét is hódolatra bírta. Mig a közéletben gyűlölt alak, családi életben vonzó, önzetlen, gyengéd apa és hitves. A nő, akinek világa a családi élet, családi erényeiért bámulja és szereti férjét. Homonnai Drugeth Mária, akinek atyja korán elhalt, anyja pedig 13 éves korában elhagyta és vagyonából kifosztotta, vigasztalan, sivár árvasága után 20 éves korában ment férjhez Szécsy Györgyhöz. Ennek emléke tette őt komollyá," szigorú erkölcsű, puritánná. Vas idegü, fáradhatatlan, szenvedélyein uralkodó nő volt. Katonás természetű, gyorsan határozó, gyermekei és személyzete felett uralkodó alak. A család vagyonát teljesen ő kormányozta, férje halála után a család politikáját is ő szabta meg. Buzgó evangélikus mind a kettő, de mig a férjét itt is inkább rendi érdek vezeti, Szé- csynét a reformáció erkölcsi tartalma ragadja meg. Templomokat, papokat, iskolákat segélyez, külföldön tanulókat gyámolit. Csupán a königs- bergi egyetemre küld 200 tallért évente. Támogatja az egyházi irodalmat és szigorúan ellenőrzi az egyházi fegyelmet. Még katonai szempontból is figyelemreméltó irányítást tud adni a megyének. 1921 Udvartartásában nagy szerepet játszanak az öreg asszonyok, akik közül azonban a ledér- felfogásuakat és munkakerülőket hamar eltávolítja. Kilenc gyermeke közül négy leány maradt életben, akik mind előkelő nemesekhez mentek férjhez. Legidősebb leányát Szécsy Máriát, fogságba is vetette. 1643-ban halt meg Murányban. Országos nagy részvét és tisztelet kisérte sírjába. Az ő tisztelt alakját hamar elfelejtette leányának, Szécsy Máriának murányi regénye, amelyet Gyöngyössytő! fogva legjelesebb költőink megénekeltek. A névtelenség és elfeledés szemfödőjét a történelmi nyomozás levette tisztelt alakjáról s azok szemében, akik az igazi lelki értékeket keresik, a legkiválóbb magyar asszonyok sorába emelkedett fel. Az előadás bővelkedett jel lemző korfestő adatokban és anekdotákban. A mi Luther Otthonunk. Bizonyosan lesznek sokan az evangélikus testvérek között, akik nem is tudják, hogy a fővárosban van nekünk egy igen értékes intézetünk, amely már 18 esztendeje működik áldásosán, rendkívül fontos hivatást töltvén be. A »Luther Otthon« ez. Ötven evangélikus egyetemi hallgatónak kedves, szerény, meghitt otthona. A bécsi béke törvényöeiktatásának háromszázados évfordulóján alapította ez intézményt néhai Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök és Sztehlo Kornél sok lelkes fáradozásának gyümölcseként az evangélikus egyház, hogy a fővárosban kerülő ifjainknak családias elhelyezkedést, vallásos és hazafias szellemben való továbbművelését biztosítsa s egyházunk jövendő intelligenciájának evangéliumi öntudatát mélyítse, erősítse. A Luther Otthon igen jó helyen, az Üllői- ut és a Szentkirályi-utca sarkán az egyetemes egyház kétemeletes házában nyert elhelyezést. Minden főiskolához közel van. Huszonnyolc szobában egyesével, kettesével, sőt hármasával laknak itt ifjaink. Miudenik szoba tágas, levegős, nagy ablakkal bíró. A legtöbb déli fekvésű s igy igen sok napot kap. Az egészségügyi követelmények tehát tökéletesen kielégítődnek. Zuhany és fürdőszobák állnak az ifjak rendelkezésére. Van az intézetnek egy nagy ebédlője, zongoraszobája, könyvtárszobája, tágas társalkodója tekeasztallal. Az otthon kebelében alakult Ifjúsági Egyesület kezeli és fejleszti a könyvtárat s látja el napilapokkal a társalgót. Az ellátás egyszerű, de kifogástalan minőségű. Nincsenek sokfogásos étkezések, de amit feltálalnak, az mind jóizü, elsőrangú. Nagy gondot fordítanak a tisztaságra minden vonatkozásban. Az intézet lakói egymással jó barátságban élnek s arra törekszenek, hogy valóban otthonná tegyék lakásukat.
