Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-10 / 15. szám
Í927. EVANOf-LiKUSOK LAPJA 119 TKODALOM. Fábián Imre: Betű avagy lélek. Harang- szó-könyvtár, 7. szám. Ára 16 fillér. A szektaüggyel foglalkozik, népies formában, helyes szempontból, komolyan. A kis füzet tömeges terjesztésre (iratmisszió!) nagyon alkalmas. A magyar Vörös-Kereszt Egylet Almanachja. 1927. Az Egylet békeprogrammját gróf Széchenyi Emil elnök igy határozza meg: »A magyar társadalom minden rétegének anyagi és erkölcsi támogatását karitativ és szociális tevékenység kifejtésére tömöritcni, mellyel egyrészt gyógyítani kívánja az ország lakosságán a háború ejtette erkölcsi sebeket, másrészt a kir. kormány és közigazgatási szerveinek segítségére jönni az ország közegészségi viszonyai javításának felette fontos, de ép oly nehéz munkájában.« Az egylet a programm megvalósítására négy osztályt szervezett: egészségügyi, szociális, ifjúsági és levelező osztályt. Az Almanachja br. Wlassics Gy., Schöpflin Aladár, Ar- gay János, Ibrányi Alice, Flanek Rezső stb. írtak cikkeket. Hastings: Isten napjai. Ford. Tildy Zoltán. Sylvester-kiadás. A 11 ives, szép kiállítású kötet az Incze Gábor által szerkesztett »Isten igéje a gyermek lelkében« cimü sorozat II. köteteként jelent meg. Negyvenegy gyermekistentiszteleti beszéd van benne, valamennyinek alapigéje az ótestamentomból van véve. Az ütes- tamentom kiváló embereinek (Gedeon, Ruth, Sámuel, Dávid, Illés, Elizeus, Nehémiás stb.) életéből vett jelenetekhez, vagy egy-egy magvas bibliai mondáshoz fűzi a szerző mindig érdekes, a figyelmet ébren tartó, tanulságos beszédeit, amelyeket apróbb történetekkel is élénkít. Tanítása főleg erkölcsi. Tanítók, hitoktatók, lelkészek, de a szülők is igen jó hasznát vehetik ennek a gyűjteménynek, amelyet melegen ajánlok beszerzésre. Bevezető tanulmányt Kapi Béla püspök irt hozzá »A gyermek és az egyház« cimen. A kötet ára fűzve 4 P, kötve 6 P. Steinberger György: Az út a Bárány nyomdokában. Fordította Vargha Gyuláné. »Fébé« kiadása. Igen értékes kiadvány. Legmelegebben ajánlom olvasóinknak. íme néhány gondolat: Nagy dolgok elvégzésére van elég emberünk; de ki végzi el a kis dolgokat? Némelyek beszélnek a világosságról; mások világítanak. — »Oszloppá teszlek az én Istenemnek templomában.« Mire való az oszlop? Nem dísznek, hanem azért, hogy valamely terhet hordozzon. Nem elég, hogy Istenre bízzuk magunkat; szükséges, hogy ö is reánk bizhassa magát. — A szikla engedi, hogy üssék, és élő vizet ad. Mikor Krisztust, a sziklát, ütötték, akkor csupa szeretet, csupa örök élet ömlött be^ lőle. Kolfhaus Vilmos: Dr. Kuyper Ábrahám. Németből fordította: Czeglédy S.-né Kosa Margit. Szövétnek-kiadás. A hollandiai református egyházpolitikusnak életrajzát bizonyára érdeklődéssel veszik kézbe mindazok, akik tudják, hogy Kuyper egyénisége, hite, egyházpolitikai iránya és törekvései milyen nagy hatással voltak nemcsak a holland reformátusokra, hanem a magyar reformátusok nem csekély részére is. Teljes egészében aláírom Ravasz László ref. püspök előszavának ezen mondatait: »Baj volna, ha mi Reglement et akarnánk csinálni és zsinatunkra halálos bűnöket olvasni, azt gondolván, hogy ezzel alkalom és mód nyílik Kuype- rekké lennünk. Ehhez nemcsak a Kuyper egyénisége, de a Kuyper világa kell, s Kuyper műve valami egészen más lett volna Magyar- országon, mint Hollandiában, más Skóciában, mint Franciaországban.« Megvallom, hogy a könyv alapján fedeztem fel Kuyperben olyan vonásokat, amelyek nekem egyénileg nem rokonszenvesek, de el kell ismerni nagy kvalitásait, s életmunkájának nagy eredményeit. Kolfhaus munkájának elolvasását ajánlom nemcsak azért, mert a magyar kálvinizmus újabb, politikailag orientálódó és tőlünk távolodó irányzata könnyen visszavihető Kuyper hatására, hanem azért is, mert a modern kálvinizmusnak egyik jellegzetes és kiemelkedő alakját ismerjük meg egy alapos, szeretettel megirt életrajzból. Vágó Géza: Mózes. A szerző ezt az alcímet adja müvének: A bibliai Mózes rekonstruált regénye, ügy vettem azonban észre, hogy ehhez a rekonstruáláshoz sokkal több történelmi ismeret, gazdagabb és a történelmi ismeretek révén tartalmasabb fantázia s nagyobb jellemrajzoló erő kivántatott volna meg, mint amenyi Vágó Gézának rendelkezésére állott történelmi regényének megírásánál. Mózes életének feldolgozása akár filmre, akár regényben, nem volna hálátlan feladat. Amit például a Ben Hür c. film nyújt Krisztus korából, az igazán figyelemre és elismerésre méltó, valamint az a regény is, amelynek alapján a film készült. Ez a regény mintául szolgálhatott volna Vágó Gézának s egyúttal figyelmeztetőnek is arra, hogy a történelmi regényekkel szemben mekkorák az olvasó közönségnek igényei. Az a lélektani meg- okolás, amellyel az egyiptomi Fáraó udvarában felnevelkedett Mózesnek népéhez való fordulását akarná elfogadhatóvá tenni, semmiféle lábakon nem áll. Hogy mi volt a zsidók rabszolganépében az a vitális erő, amelyre Mózes támaszkodhatott, arról egy szó sem esik. A rekonstrukció nem sikerült. A könyv címlapján Michelangelo Mózes-szobra látható. Ez a szobor az igazi művészi rekonstrukció. Emellett a regény (én ugyan nem merném Vágó Géza írását még regénynek sem nevezni) teljesen eltörpül. Különben ha ideirom, amit a szerző a bevezetésben ir Mózesről: »Ebbe a pontosan megállapított történelmi keretbe állítom bele a bibliai Mó-