Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-07 / 45. szám
1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 365 bibliai elmélkedéseket, a cserkészmozgalomról és a magyar gályarabokról cikkeket s egy elbeszélést gimnáziumi tanulók írtak. így jövök rá, mint lapszerkesztő, apránként arra, hogy milyen intenzív munka folyik evangélikus egyházunkban a sajtóiroda terén is. Mennyire szükséges volna a különböző sajtómunkásoknak ösz- szejövetele! Hogy tudjunk egymásról, megismerjük egymást s megbeszélhessük az evangélikus sajtó közös ügyeit! Az Orsz. Evang. Tanáregyesület november 10-én d. u. félnégy órakor Budapest, IV., Veres Pálné-u. 36., I. em. közgyűlést tart. — Tárgysorozat: elnöki megnyitó, titkári jelentés, továbbá dr. Zelenka Margit előadása a leány- cserkészetról s Tömörkényi Dezső előadása: Eszmék a történettanítás köréből; tisztujitás, jelentések, indítványok. A választmány 3 órakor tartja ülését. IRODALOM. Széchenyi vallásos lelkülete címen Payr Sándor fáradhatatlan tollából egy értekezés jelent meg. Ismeretes a tudós szerzőnek alapossága, lelkiismeretessége minden müvében, amely tolla alól kikerül. Ez a műve az időszerűségével is hat. Most, amikor a kultúrharc sötét telhóit látják órállóink gomolyogni, valóban érdekes bepillantani a legnagyobb magyarnak lelkivilágába s felidézni az o szellemét, megtudni az ó felfogását napjainkat is különösen érdeklő vallási kérdésekről. Öt részben tárgyalja a szerző tételét. I. Széchenyi nagyságának cs hazafisá- gának vallásos alapja. Széchenyi, a szabadelvű magyar katholikus. II. Vallásos lelkiiletének általános jellemvonásai. III. Széchenyi viszonya a r. kath. egyházhoz. IV. Széchenyi és a protestánsok. V. összefoglalás. Zrínyi és Széchenyi. A két katholikus legnagyobb intelme a második Mohács népéhez. — A tartalom gazdagságáról csak halvány képet ad a tartalomjegyzék. Mint Payr minden müvében, úgy itt is megtalálható az állításoknak gondos, okmány- szerű bizonyítása. Széchenyinek legújabban közzétett döblingi iratai is szerepelnek a források sorában régebbi müvei mellett. Az érdekes, meglepő idézeteknek egész sorozatán vezet át bennünket a szerző s igy vonja' le Széchenyi vallásos lelkületére vonatkozó állításait. Szemelvényeket kellene közölni, hogy az értekezés érdekességét és sokszor meglepetésszerűen ható erédményeit méltassuk. Ez alkalommal megelégszünk azzal, hogy különösen napjainkra vonatkozó, napjainkat érdeklő jellemvonásra hívjuk fel a figyelmet. Széchenyi azt mondja: >A keresztyénség tiszta szellemében én mindenekelőtt türelmes vagyok és pedig nemcsak szóval, de tettleg is az vagyok s az evangélikusok mellett fogok felszólalni mindaddig, mig a teljes reciprocitásnak elve nemcsak szinleg, de lényegében is kiviva nem lesz.«... »Kiki szeresse felebarátjában a hazafit s embert s ne nézze, mi módon vet számot Istenével s mely utón igyekezik mennyek országát elérni«... »Mert habár az ismert közmondáshoz képest nagyon sók ut vezet Rómába, úgy bizonyosan nincsen e világon csak egyetlen egy vallás, mely kire- kesztóleg bírna oly kapuval, melyen keresztül Istenhez lehetne közelíteni, s felette sok egyén a clerus, az anyaszentegyház, de még a pápa engedelme nélkül is, sót az e részekről szólt anathémák dacára, mégis mennyországba jut és viszont.« — Már ebből a pár idézetből is kitűnik Széchenyi nemes, emelkedett felfogása. Nincs itt szó »szupremáciá«-ról, »privilégiumokéról. Akik Széchenyi nevét az utóbbi években oly sokszor vették s veszik most is ajkukra, vájjon ismerik-e ennek a nagy léleknek ezt a legbensóbb reitekét! ? Széchenyi türelmessége mély hitéből fakad. Megkapok azok az imák, amelyeket szerző közöl. Széchenyi mutat rá, hogy az .> ultrainontán fekete szurok« ellen a legjobb antidosis >a türelem és kegyes érzület, a szilárd hit Krisztusban, aki sohasem volt fanatikus.« — "E mű elolvasása után Széchenyi hatalmas egyénisége csak ríó szemünkben s aki Széchenyivel foglalkozik, annak ezt a művet el kell olvasni. A Széchenyiről szóló gazdag irodalomban is előkelő helyet foglal éT ez az értekezés. Hisszük, hogy sokan épülnek belőle, s ha netalán némelyek olyan dolgokat olvasnak belőle, ami nekik nem tetszik, — Széchenyivel kell perbe szállniok, ami pedig nehéz dolog lesz. — A könyv 74 oldalon jelent meg a szerző kiadásában. Megrendelhető a szerzőnél. Dr. Patay Pál: Baldácsy Antal és a Bal- dácsy-Alapitvány. A Baldácsy-alapitványi igazgatóság az alapítvány félszázados (1876—1926.) évfordulója alkalmával megiratta és kiadta az alapitványtevőnek, végvezekényi Baldácsy Antal bárónak (1S03 —1878.) életét és az alapítvány (1876. okt. 19.) történetét. A korzikai Baldacci- család jó magyar hazafivá és a magyarországi protestantizmusnak egyik legnagyobb jótevőjévé lett sarjának életrajzát, amely korrajzzá bővül és sok egyháztörténelmi szempontból fontos adatot tartalmaz, érdekesen és tanulságosan irta meg a szerző. Igen értékes az alapítvány történetét tárgyaló II. rész is. Az alapítványi igazgatóság elnöke dr. Zsigmondy Jenő. Az alapítvány ingatlan vagyona jelenleg 7000 kát. hold 1054 öl, amelyből szántó 4192 hold. Az ingó vagyon 1914-ben 993.900 K volt, ami jóformán megsemmisiiltnek tekinthető. Lampérth Géza: Protestáns Arvaházi Képes Naptár. Ara: ^0000 K. — Ötvenkettedik évfolyamában jelent meg 1927-re az országszerte jólismert és kedvelt naptár. Az árvaegylet működését Brocskó L. igazgató ismerteti. Az ár-
