Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-21 / 47. szám
1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 383. csolódni mindazokba a protestáns világmoz- mozgaimakba, amelyeknek célja: a reformáció örökének ápolása és terjesztése, az igaz evangéliumi éraekek védelme és érvényrejuttatása a világon. Ebből a szempontból köszöntjük nagy örömmel a »Nemzetközi Protestantizmust Védő Szövetség« azon elhatározását, hogy negyedik kongresszusát 19-8-ban Budapesten tartja meg. Ezekben foglaltam össze, mint a gályarab- jubileum izenetének tolmácsa, a gályarabok történetéből folyó tanulságokat. Nem fejezhetem be elnöki megnyitómat anélkül, hogy — emlékük iránti tisztelet jeléül felállásra hiva tel a közgyűlés igen tisztelt tagjait — fel ne olvassam a hithősök névsorát: Lám György, Simonides János, Masnicius Tóbiás, Gócs Mihály, Edvi Illés Gergely, Borhidai Miklós, Mazári Dániel, Trifkovics János, Paulo- vics Mihály, Miskolczi Mihály, Huszti Mihály, Kórodi János, Szecsei János, Füleki István, Szilvási István, Bugány Miklós, Leporini Miklós, Nikléczi Boldizsár, Nikléczi Sámuel, Turóczy Végh András, Zsédenyi István. Steller Tamás, Séllyei István, Kocsi Csergő Bálint, Harsányi István, Czeglédi Péter, Bátorkeszi István, Saió szentpéteri Márton, Alistáli György, Kálnai Péter, Karasznai Mihály, Komáromi Sülye István, Köpeczi Balázs, Körmendi György, Otrokocsi Fóris Ferenc, Szalóczi Mihály, Szodói Balogh András, Szimódi János, Újvári János, Jablonczai János, Simonyi Péter. Szálljon áldás emlékükre. A kegyelet ezen aktusa hiányos lenne, ha meg nem emlékezném azokról a haló poraikban is áldott patrónusokról is, akik a gályarabok sorsa nyehitése és szabadulása érdekében fáradoztak, illetve őket szabadulásuk után körükbe fogadták. Ezek voltak: De Ruyter Michiel Adriaenson tengernagy, a szabaditó, Weltz György, Weltz Fülöp nápolyi polgárok, Zaf- fius Miklós velencei orvos, Frigyes Vilmos brandenburgi választó fejedelem, Braunschweig-Lüneburg hercege, II. Károly angol király, György szász választó fejedelem, De Haen János hollandi helyettes tengernagy, Viseth Aegidius a holland hajóhad lelkésze, Vesthovius, Ruyter tengernagy lelkésze. Menhelyet adtak a bujdosóknak: Német-, Angolország, Svájc és Hollandia egyes rendéi és városai. Hálás kegyeletünk őrizze emléküket. Indítványozom, hogy a glóriás névsort örö- kitse meg mai közgyűlésünk hálás kegyelete jeléül jegyzőkönyvében. Mindazokhoz pedig, akik jogutódai azoknak, akik gályarabjainkon testvéri szívvel könyörültek, intézzen a közgyűlés ünnepélyes megkeresést, biztosítva őket arról, hogy nagy eleik emlékét egyházunk kegyelettel őrzi és áldja. A nemes‘holland nép budapesti képviseletéhez, a holland követséghez, pedig küldjön egyetemes közgyűlésünk disz-küldöttsé- get és tolmácsolja előtte a magyar evangélikus egyház háláját és rokonszenvét, azért a bátor és nagylelkű, testvéries ténykedésért, amelyet Hollandia gályarabjaink kiszabáditásával a szenvedő magyar protestantizmus iránt tanúsított. Indítványozom továbbá: iktassuk közgyűlésünk jegyzőkönyvébe a mohácsi vész ^gyászos emlékét is, hálával az isteni gondviselés iránt, amely mindeneket jóraforditó hatalmával megengedte, hogy ebből a nemzeti szerencsétlenségből is legyen feltámadás, aminthogy az isteni gondviselés iránti rendíthetetlen hittel lelkűnkben mostani szerencsétlen helyzetünkben is hiszünk — a nemzeti hiszekegy szavai szerint: >Magyarország feltámadásában.« Indítványozom végül, hogy a n .gy s/abnd- sághös, II. Rákóczi Ferenc emlékének is szenteljen egy lapot közgyűlésünk születésének 230 ik jubileumi esztendejében, haló poraira is áldást esdve az evangélium Istenétől mindazért, amit az evangéliumi vallásszabadság érdekében küzdött és szenvedett. Azzal a kívánsággal zárom megnyitómat és nyitom meg Isten nevében az 1926. évi rendes egyetemes közgyűlést, hogy annak hangját tárgyalásait és határozatait hassa át és irányítsa a hármas jubileum szelleme, különösen az a szellem, amely a gályarabok leikéből árad felénk. Egyetemes közgyűlés. A deáktéri templomban tartott istentisztelet után, amelyen Geduly Henrik püspök Luk. 22, 35—38. alapján tartott egyházi beszédet, báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő féltizenegyórakor nyitotta meg a november 11-re összehívott egyetemes közgyűlést a deáktéri gyülekezet dísztermében. A terem zsúfolásig megtelt a négy egyházkerület kiküldött és hivatalos képviselőivel. Többször megújuló élénk tetszésnyilvánítás kisérte az egyetemes felügyelőnek nagyszabású, gazdag tartalmú, mély gondolatokban bővelkedő e’nöki megnyitóját. Utána Kuthy Dezső egyetemes főtitkár olvasta fel az egyetemes felügyelőnek minden részletre kiterjedő, mindent számbavevő és számontartó évi jelentését. A felügyelői jelentés szerint a zsinatelőké- szitő bizottság munkája majdnem a befejezés stádiumáig jutott. Az I—IV. rész teljesen kész; az V—VI. csaknem teljesen elkészült. Békéscsaba újból meghívta a zsinatot. A katonagyülekezetek külön közgyűlési pont alatt tárgyaltattak. A püspöki javadalmi földek ügye lassan halad előre; a bányai és a dunáninneni kerületek megr
