Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-12-05 / 49. szám

1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 401. vándorkosarakban juttatta el a babakelengyét az arra rászorultaknak és az özvegyek, árvák, munkaképtelenek védelmét eszközli. Az elhagyott protestáns gyermekek és kis­korú bűnösök gondozását nagy szeretettel Raf- fay Sándomé végzi. A hősök sírjának gondozását Brocskó Gusz- távné lelkes munkatársaival együtt az önfelál­dozó hősi halottak emlékéhez méltóan eszközli. Kulturális téren is kiveszi munkáját a Szö­vetség azzal, hogy hazafias, vallásos, tudomá­nyos lelóadásokat rendez. Ezen szakosztály fá­radhatatlan vezetője Sombory Lajosné és gróf Arz Nándomé. Megkezdte a Szövetség állásközvetítő tevé­kenységét is és már is igen sok nőnek szerzett munkaalkalmat Összeköttetést tart ft*nn a Szövetség kül­földi protestáns államokkal, aminek eredménye, hogy reászoruló tagjaink időközönként szeretet- adományban részesülnek. Szoros összeköttetést tart fenn a PNOSz a MANSz-veL ott volt e hatalmas szövetség böl­csőjénél, annak £gyik alapitó szerve, azóta is prot. zászló alatt, de azokért az eszmékért küzd, dolgozik, amelyek a MANSz zászlajára arany betűkkel vannak felina és azon az utón halad, amelyet e szomorú, gyászos idők jelöltek meg a dolgozni akaró magyar asszony részére. Általában bárhol van szükség arra, hogy ápoljuk a magyar egységet, a faji, nemzeti ösz- szetartást és segítsünk a sors csapásaitól súj­tott küzdő, szenvedő embertársunkon, ott a PNSz a munkából kiveszi a maga részét. Amidőn ezekben röviden számot adtunk munkásságunkról, a Szövetség minden egyes tagja maga kell, hogy lelkileg örvendezzen, ha részese volt ennek a gyönyörű, szép munkának és maga kell, hogy sajnálkozzék, ha alkalma volt és elmulasztotta, hogy részt vegyen ebben az ideális, a magyar asszonyi léleknek annyira kívánatos, nemes munkában. Ez a gyönyörű, boldogító, magyar fajunk­nak i legyöngült helyzetében erősítő, nemes munka a jövőben nem fogyatkozhatik meg. Ne­künk -ezen a munkamezőn nem szabad lankad­nunk, nekünk ezen a munkamezön újabb és újabb munkaerőket kell felsorakoztatnunk, hogy az általunk kitűzött cél ne csak múló sikerek­kel, hanem maradandó eredményekkel járjon. Meg vagyok győződve, hogy ez az erős akaratunk és törekvésünk valóra is fog válni, mert hiszen minket a ref., ev., unit. egyház asz- szonyait nemcsak a hangoztatott, hanem a szent- írásból felénk áradó mindenható szeretet olvasz­tott és tart egybe. Rövid múltú munkákról beszámolva^ és a mái társadalom züllött erkölcsi viszonyain végigjj pillantva, gondolkoznunk kel: azon, vájjon mi a puritán, lemondani tudó, dolgozni szerető, ál­dozatkész magyar nők, akik a régi nemes, egy­szerű családi élet melegségének részeséi voltunk, nem hagytunk-e figyelmen kívül olyan munka­9 mezőt, amelyen eddig kevés történt, de ame­lyen Esősorban a magyar anyák, a magyar nők hivatottak a legszükségesebb muiffcát megkez­deni. En úgy <?rzem, 'hogy mi, a protestáns Nő­szövetség tagjai, a divatnak ellenál:hatatlan ha­talmával szemben is rá kell, hogy mutassunk arra, hogy társadalmunk igen széles rétege, a divat örve alatt tulment azon a határon, amelyet a polgári társadalom erkölcsi határaként ismer­tünk. Mi úgy érezzük, hogy a divat hatalma nem annyira erősebb, mint szemérmetlenebb abban az irányban, hogy a nőies érzést, a nőies­séget magában rejtő szemérmet legyőzze és ily módon a polgári társadalom puritánabb erköl­csű családi életébe is behatoljon. Mi a minden korszak jelenségét képező tü­netekkel szemben nem vagyunk elfogultak, mi a beteges erkölcsű társadalom ama megnyilvá­nulásait, amélyek a nagy nyilvánosság előtt mu­tatkoznak, mint elfajulást tekintjük és fogjuk fel, de viszont gondolkozni kell azon, hogy a tár­sadalmi erkölcsnek mindenkori otthona: a fa­lusi és a polgári középosztály keresztyén erköl­csi családi élete a fertőzéstől, vagy talán egyes helyeken a továbbfertözéstől megövassék, gon­dolkoznunk kell azon, hogy a mindenkori társa­dalom erkölcsi fokmérőjét jelentő tisztes csa­lád részére leányaink lelkét hamvas tisztaságban megőrizzük és ily módon egy erősebb társa­dalom kifejlődését biztosítsuk. A róm. kath. egyház már tett is tiltó ren­delkezést, hogy az ízléstelen, az erkölcsi érzést sértő divat, a szemérmetlenség a templomból és az iskolából kitiltassék; a protestáns egyházak hivatalos közgyűlései felemelték szavukat a mai társadalmi erkölcs beteges tüneteivel szemben. A vallás és közoktatásügyi miniszter ur is a köz­erkölcsök romlását, melvnek fő okát a világ- katasztrófában és az utána következő állapotok­ban látja, aggodalommal szemléli és az erkölcs- nevelés gyakorlati megvalósítására, erre a nem- zetmentő feladatra rendeletben utasítja az isko­lákat és felhívja az egész társadalom figyelmét. A Kálvin Szövetség mozgalmat indított az er­kölcsi és anyagi romlásba taszító esztelen fény­űzés éllen. A nyilvánosságot képviselő hírla­pok hasábjain igen gyakran jelennek meg a családi erkölcs védelmét 'célzó gondolatok és kezdeményezések, azonban egész társadalmunk­ban: a falutól föl a fővárosig, a legalsóbb tár­sadalmi rétegtől az összes társadalmi rétegeken keresztül, sehol sem találjuk a magyar asszony­nak azt a megmozdulását, amely biztos jele le­hetne annak, hogy abból a tobzódásból, abból az erkölcsi kábultságbó', a külsőségek mámoros hajszolásától, :az erkölcsi érzésünket durván sértő divathóbortból fölébredtünk volna, hogy a lélek szemérmetlenségét, érintetlenséget meg­óvni és biztosítani tudó polgári élet kereteibe visszatérjünk, t Pedig elsősorban a kisebb társadalmi körök, a családi kapcsolatok keretei hivatottak arra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom