Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-27 / 26. szám
204. _________Evangélikusok lapja_______________1926. m oratóriumot, amely alatt Krisztusnak missziói parancsa az izlám világát illetően állani látszott és a krisztusi megbízatás i!lő engedelmességet követel. De ne ringassuk magunkat abban a csalódásban, hogy a mohamedán világ erjedéséből és oszlásából, bármennyit lehet is abból Jézus szolgálatára nyerni, fáradság nélkül gyümölcsök érnek. Gondolkodóba ejthet, hogy a hellenizmus által megipuhitott judaizmus nem lett Krisztushoz vivő hid. Csak az egyetlen Apolloszról tudjuk, hogy a hellenisztikus judaizmusból megtalálta az utat a Krisztushoz. Azonban kétségjkivül a nii vállainkra rakta Isten azt a súlyos felelősséget, hogy egy világnak, amelynek hiányzik az ereje a valódi újjászületéshez, elvigiyük a Krisztus evangéliomát, hogy Krisztus által ujjáteremtes- sék. Vájjon be tudunk-e menni az Isten által nyitott ajtón, vagy pedig egykoron siránkoznunk kell az elszalasztott alkalom felett? Schaefer H. E. Szudáni Úttörő Misszió A Magyar Luther Irodalmi Társaság szegedi ünnepségei. A szegedi kicsi, de lelkes gyülekezetnek örvendő napjai voltak junius 19-ike és 20-ika, amikor is a Luther Társaság közgyűlését Szegleden tartotta. A vendéglek legnagyobb része 19-ikén délután Budapest felől érkezett városunkba a gyorsvonattal, amely hozta körünkbe dr. Raffay Sándor püspök urunkat is. A megérkezteket Kiss Ferenc egyházi felügyelő üdvözölte az állomá- máson. 7 órakor a városháza disztermében nagy vallásos estély folyt le. Első számként az Ev. Férfikar adta elő a Térj magadhoz drága Sión c. éneket Fichtner Sándor karnagy vezetése mellett. Utána Raffay püspök felolvasta Pékár Gyula elnök levelét, amelyben elmondja, hogy Londonba kellett utaznia országos ügyben s igiy csak lélekben lehet együtt az ünneplőkkel. Raffay püspök tömören fejtegette a Luther Társaság^ magyar jellegét és nemzetfeltámasztó hivatását. Dr. Pröhle Károly soproni egyetemi tanár nagyszabású előadása következett, Vallás és emberség címmel. Rámutatott a naturalista emberre, aki nem ig'azi ember. Csak az idealista, csak a vallásos érzést ápoló lehet ig'azán ember. Mozart G-dur trióját három szegedi művész adta elő és pedig! zongorán Csornák Elemérné, hegedűn Perényi Pál. gordonkán Fiedler Walter. Nagy hatást keltett dr. Weisz Tivadar szavalata, aki Végvári: Az óriás c. lutheri versét mondotta el. Szántóné Ladányi Mária énekmüyésznő Fichtner Sándor katonai karnagy harmonizálásában és kíséretével énekelte Szegedi Kis István három egyházi énekét. Ezen énekekhez kapcsolódott dr. Kovács Sándor egyetemi tanár előadása Szegedi Kis Istvánról. A reformátor szegedi szülők gyermeke, de nem itt, hanem a környéken, főleg Mezőtúron működött s Ráckevén halt meg mint ref. superintendens. Rex Mária középiskolai tanuló Szabolcska Mihály Szegedi Kis István c. versét szavalta hatásosan. Majd Fodor László énekművész énekelte Rákóczi Ferenc imádságát és Petrőczy Kata Szidónia: Kiáltok te hozzád c. énekét. A termet zsúfolásig megtöltő közönség' a nagy hőség dacára türelemmel élvezte a két órás műsort, a- mely a Nemzeti Hiszekegy el éneklésével ért véget. Másnap vasárnap virradt reánk. 9 órakor már megtelt az ev. templom. Az oltári szolgálatot Kovács Andor esperes látta el, míg Kutas Kálmán zalaegerszegi lelkész Ezékiel 40t—2 versek alapján beszélt a belső látásról, amely minden nagy tett inditó oka. Szeged az élet városa, ezt mutatja a nagiyárviz utáni fellendülése. A Luther Társaság azért jött ide, hogy további serkentéseket adjon. Az istentisztelet alatt az Ev. Férfikar előadta Szegedi Kis István: Jövel Szentlélek Isten c. énekét. Templomból a tömeg a városháza előtti térre vonult a Rákóczi szoborhoz. Itt az egyetemes egyház nevében Kálmán Rezső orosházi lelkész beszélt Rákóczi hazaszeretetéről és elhelyezte a talapzatra a*Luther Társaság koszorúját. Dr. Weiss Tivadar Farkas Imre Cinka Panna c. versét szavalta el s a többszázfőnyi tömeg a Himnuszt énekelte el. Utána 11 órakor a városháza disztermében a Luther Társaság! közgyűlése kezdődött. Az elnöki széket dr. Polner Ödön egyetemi tanár, a szegedi egyházm. felügyelője foglalta el és Kovács Andor esperes, a Luther Társasági ál- elnöke. Világi elnök felszólítására a termet teljesen betöltő közönség felállással hódolt Szegődi Kis István, Bercsényi Dániel, Rákóczi Ferenc és Deák Ferenc emlékének. Következtek az üdvözlések. Fodor Jenő városi szenátor a város nevében, dr. Csengery János egyetemi prorector a Ferencz József Tudományegyetem, Móra Ferenc iró a Dugonics Társaság', Bugy Antal tanár a Mikes Irodalmi Társaság, Pa illik János a Mele, Saguly János esperes a Csanád- csongrádi esperesség, Kiss Ferenc, felügyelő a szegődi gyülekezet, Tátrai Károly lelkész a szegedi ev. leány, Nőegylet, bibliakör és Luther Szövetség nevében üdvözölték a Társaságot, Bakó László ref. lelkész pedig! a helybeli ref. egyház nevében. Az üdvözlésekre Kovács Andor felelt, hangsúlyozva az irodalom nemzetnevelő és országmentő hivatását. Dr. Kovács Sándor főtitkár bejelentette, hogy a Luther Társaság újból meginditja az Ösvény c. folyóiratot és fokozottabb ütemben ad ki vallásos irányú irodalmi termékeket. Előterjesztésére1 a Társaság tiszteletbeli tagokul választotta: Szontágh Tamást, Gajdács Pál és Jeszenszky Károly lelkészeket. Az üdvözlő iratok felolvasása után Kovács Andor lelkészi elnök megköszöni a szegedi gyülekezet és a város vendéglátását, bezárta a gyűlést. Az elnöség tisztelgő látogatá
