Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-07 / 6. szám

46. evangélikusok lapja 1926. sajtókonferenciának különösképen annak a lelki atmoszférának a megteremtésére kell tekinte­nie, amelyben létre jöhetnek a feltételek ahhoz, hogy egyrészről egy erős, teljesen elhivatás szerint szolgáló evangélikus irói gárda növe­kedjék fel, másrészről pedig megértő és érté­kelő, rokonlelkü az evangéliomi szellem és ólet dolgában haladni vágyó olvasó közönségünk ne­velődjék. Mindkét területen először is kórcsirák, miazmák ellen, a sorvadás és sorvasztás okai elíen kell küzdeni. Igaz ugyan, hogy — például az első kérdést tekintve, az irói tehetségnek elsősorban is születnie kell, de azt is meg kell gondolnunk, hogy hány megszületett lény pusz­tul el a kellő felkarolás, gondozás s az életfel­tételek megadásának a hiánya miatt, vagy peL dig a fertőzött levegőben. Közéletünk beteg tünetei között egyike a legpusztítóbb hatásuak- nak az, hogy a fejlődő értékek felkarolásának támogatásának hiánya s egy-egy tehetségnek az ádáz tusában való elkallódása s bizonyos szel­lemi pozíciók nem éppen igazolható kisajátítása stb. meglehetősen terméketlenné és sok eset­ben nivótlanná, sovánnyá teszik úgy a köze­lebbi értelemben vett evangélikus sajtó ügyei, mint általában az evangéliomi szellemű magyar irodalmat. Annak a szellemi atmoszférának a megteremtésén ikell tehát szerintem először is dolgoznunk, hogy kiki arra a munka térre jus­son, ahová képességeinél fogva való és ahol egyházunk ügyének elhivatása szerint használ­hat s megadassék a mód és alkalom minden­kinek, aki az evangéliom szellemében benső indításból folyólag Isten országának építésében egyházunk erősítésére dolgozni akar. Nem sza­bad behunyni re kérdésben szemünket a sor­vasztó bajok előtt. Úgy ezen a területen, mint az olvasóközönség nevelésének kérdésében a megfelelő szellemi atmoszféra teremtésének fő eszköze csak az önérdek és öndicsőség keresése helyett a Krisztus keresés vágyának a feléb­resztése lehet. Ebből a szent vágyból fakadó elhatározá­soknak csermelye legyen a tervezett evangé­likus sajtókonferencia, mely mellékpatakok és folyók által gazdagon táplálva hatalmas fo­lyammá lesz, mely az örökké valóság tengerébe ömlik. Sopron, 1926. jan. 28. Hetvényi Lajos. Lelkészegyesiilet (MELE.) Nagytiszteletü Lelkész Urak! Kedves Test­véreim! Őszi lelkészegyesületi közgyűlésünk meg­bízásából bátorkodom jelen soraimat közzé­tenni s a benn foglaltakhoz szives támogatásu­kat kérni. Mindnyájan érezzük a mai idők súlyát s ebből kifolyóan fokozott mértékben kell átérez- nünk állásunknak a kötelező erejét is, amely mindannyiunkat különös éberségre s az idők intőjeleinek gondos figyelésére kötelez. Ez az érzés indit engemet is arra, hogy tavaly oly szép érdeklődés mellett megkezdett és sokaknak a szivében jóleső érzést felkeltett tavaszi konferen­ciánknak a folytatásáról gondoskodjam s arról értesítem a kedves Testvéreket, hogy ez óv áp­rilis második felében újra összefogok hívni egy ilyen konferenciát és pedig Szarvasra, mint a hova az ottani evangélikus Gyülekezet január 15-én tartott presbiteriumi üléséből minket »örömmel és hittestvéri szeretettel« meghívott s amely gyülekezet nagy méreteinél s központi fekvésénél fogva igen alkalmas keretül ígér­kezik akármilyen népes konferenciához s a vele együttjáró elszállásolásokat is könnyen fogja elintézhetni. A konferenciát egyelőre két napra terve­zem, de természetesen szívesen kibővítem azt, ha annak szüksége fog mutatkozni. A konfe­renciával kapcsolatban, mint az tavaly Buda­pesten is megtörtént, vallásos estélyt is szándé­kozom rendezni a nagy közönség részére, az ot­tani evangélikus nagy templomban. Ezen tervem megvalósításához a lelkész testvérek nagybecsű támogatására van szüksé­gem. Arra kérek azért mindenkit, akinek va­lami mondanivalója van, kegyeskedjék nálam jelentkezni s az előadandó tárgyak cimét és terjedelmét tudomásomra hozni és pedig leg­később 1926. március 15-ig, hogy a program- mot összeállithassam s kellő időben közzéte- hessem. Szívesen veszeK a vallásos estélyre szóló jelentkezéseket is. A konferencián előadás tárgya lehet minden korszerű, az egyházat kö­zelebbről érintő kérdés, eszme, gondolat, tárgy, tudományos vagy gyakorlati jellegű. Tudomá­nyos jellegű előadásokra egyetemi professzora kát is szándékozom felkérni, mint akik közül többeknek bírom is már erre vonatkozó Ígére­tét. A közreműködésre természetesen meg­nyerni igyekszem nagyrabecsült Főpásztorain­kat is, mint akiknek tavalyi szives közreműkö­dése széles körben igazán jóleső érzéseket vál­tott ki. Kedves Testvérek! A többször megnyilat­kozott bizalom és készség bátorít arra, hogy most újra ezekre a lekötelező érzésükre appei- láljak, s papi konferenciánk ügyét a kezükbe tegyem le. Én mindent elkövetek annak sikere érdekében, nyújtsák felém támogató kezüket. Szent ügyet, egyházunk érdekét kívánom szol­gálni vele, ne találtassák késedelmesnek senki a segédkezésben! Annák idején a kellő elhelyezésről, minél olcsóbb ellátásról, s kedvezményes utazásról is gondoskodni fogunk, egyelőre csak az előadá­sokra való jelentkezésüket kérem. Nyíregyházán, 1926. január 25. Kartársi szeretettel: Paulik János a M. E. L. E. elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom