Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-24 / 43. szám
1936. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 345. megakadályozása semmiképen sem ütköznék a vallás és lelkiismereti szabadságba, hanem inkább hozzátartozik a keresztyénség lényege és eszméje által megkövetelt jórendhez, nem is szólva arról, hogy a biblia szavaival is igazolható. Ilyeneket és hasonlókat várnék én az egyetemes egyháztól, hogy a szekták ellenében a dunáninneni kerület közgyűlése által szükségesnek látott védekezés hathatósabb legy en. Itt az ideje, hogy a közegyház is figyelemre méltassa ezt a kérdést, foglalkozzék vele s hogy a maga részéről is támogassa s tervszerűen irányítsa a védekezést. Hirdessük az evangélium tiszta igazságait s igyekezzünk azokat érvényre juttatni az evangélium szelleme által megengedett mindenféle módon és mindenféle eszközzel a szektákkal szemben is. Valljuk velük szemben is a Krisztust úgy, hogy ne vessük ki szivünkből a Krisztusi szeretetet. de ne tagadjuk meg a krisztusi Igazságokat sem. Ez az én tapasztalaton alapuló szerény nézetem. Ha valakié más. halljuk, lássuk azt is. Schmidt J. EGYESÜLETI ÉLET. A bányai ág. hitv. ev. egyházkerületi lel készegyesület f. évi közgyűlését október 6 án tartotta Budapesten. A közgyűlést Kovács Andor esperes, elnök nem sablonos beszéddel nyitotta meg. Gondolatokat vetett föl, amelyekkel mozgásba hozta a lelkeket s megindította a sziveket. Kegveletes emlékezéssel áldozott az aradi 13' magyar vértanú emlékének, majd megható szavakkal a Gályarabok emlékét elevenítette föl. Felhívására az egyesület tagjai felállva dicsőítették és áldották nemzeti és egyházi vértanuink emlékét. A gvülés lelki szemei elé állította Gyóry Lóránt feledhetetlen, kedves embert, akinek emlékét egyházunk igaz, lángoló lelkű, meleg szivü vezérét, a szelíd, kedves embert akinek emlékét jegyzókönyében megörökítette a közgyűlés. A nagyrabecsülés és ragaszkodás szavaival fordult a jelenlevő Dr. Raffay Sándor püspök felé, akit születése 60-dik évfordulója alkalmából emelkedett és szívből fakadó beszéddel üdvözölt s a fáradhatatlan föpásztor további működésére Isten áldását kérte. — Szavait a megjelentek szeretetteljes megnyilatkozása kisérte, mit az ünnepelt püspök meghatottan köszönt meg. Felhozza a szombathelyi róm. kath. püspök ismert, krisztusiatlan, szeretetet és békességet nem ismerő, magyart a magyartól elszakító, hírhedt írását. A hazafiatlan eljárást elitélte és az ilyen nemzetbontó törekvések ellen erélyes küzdésre hivta fel az egyesületet. A mi fegyverünk az evangéliom örök világossága, ezzel üzzük el a türelmetlenség, a Haza szomorú sorsát figyelemre sem méltató, átkos sötétséget. Hazafias érzésekkel átfűtött lélekkel fogott ezután a közgyűlés tárgysorozatának letárgya- lásához. Az első előadó Bartos Pál szarvasi lelkész volt, aki egyházunk égető sebeiről értekezett. Szólt a theológiai képzésről, tanító és tanitónő- képzőkröl s egyházi közéletünkben az egyenlőtlen jogelosztasról. Tanítóképző felállítását sürgette. Tárgyalta a szociális érzék hiányát, beszélt a magunk okozta szegénységről. Panaszolja az egyöntetűség hiányát, nemkülönben a fegyelem-hiányát. Felnyitotta előttünk egyházunk sok égető sebét s elénk tárta egyházunknak a reformátiótól kezdve fennálló sok gyengeségét. Az előadáshoz hozzászólott Szeberényi Lajos dr. esperes s azt hangoztatta, hogy nem abban látja a bajt, hogy nincsen tanítóképző, hanem abban, hogy nincs evangélikus szellem. A theológai képzésnél ott látja az egyik hibát, hogy a theológia olyan helyre tétetett át, a hol tudomása szerint a gyülekezeti élet a leggyengébb. Kovács Sándor egyetemi tanár a tankönyv- kiadásnál azt a visszásságot teszi szóvá, hogy a kultus/kormány az evangélikus tankönyviró tankönyvét azért nem aprobálja, mert olyan tankönyv írását kath. írónak engedélyezi. Noszkó István theol. szeminárium létesítését sürgeti. Dr. Raffay Sándor püspök a theol. szeminárium felállítását elódázhatatlannak tartja. Az előadó javaslatait közgyűlés a kerületi és egyetemes közgyűlés figyelmébe ajánlja, felterjesztve azokat a Meléhez is. Különösen fontosnak jelezve a theológusok félingyenessé tételét s részükre bel- és külföldi folyóiratok megrendelését; továbbá tanítóképző felállítását a kerületben s a tanitónóképzó egyetemessé tételét. Megkeresi a lelkészi értekezlet az előadó javaslata alapján a zsinatelőkészitó bizottságot, hogy egyházalkotmányunknak az összes fokotokon presbiteri szervezetet adjon s a felsőbb testületeknek intézkedési és anyagi tekintetben nagyobb hatáskör bi/tosittasséíc. Ugyancsak a Zsinatelőkészitó bizottság elé viendő az előadó előterjesztése alapján az egyházi személyi járandóságnak a vagyontalan, szegénysorsu hívekre tekintettel szociális érzékkel történő maximálása, általában arányos adózás biztosítandó az alkotmányban. Hangsulyozza a közgyűlés, hogy tiszteletdijak lehető mellőzésével mennél több munkaerő vonandó be az egyházi élet körébe. Az egyetemes közgyűlés által kiküldendő hat tagú bizottság delegálását javasolja a közgyűlés a visszás sokféleség megszüntetésére. A sajtó és a Luthertársaság támogatása céljából minden gyülekezet és egyházi felső fokozat költségvetésében biztosítson méltó segélyt. Sürgetjük a zsinat-tartást. Kálmán Rezső az »Evangélikusok Lappjának a »Jöjjetek énhozzám< ellen intézett támadást teszi szóvá, mire a közgyűlés a szeretet és
