Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-24 / 43. szám

1936. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 345. megakadályozása semmiképen sem ütköznék a vallás és lelkiismereti szabadságba, hanem in­kább hozzátartozik a keresztyénség lényege és eszméje által megkövetelt jórendhez, nem is szólva arról, hogy a biblia szavaival is iga­zolható. Ilyeneket és hasonlókat várnék én az egye­temes egyháztól, hogy a szekták ellenében a dunáninneni kerület közgyűlése által szükséges­nek látott védekezés hathatósabb legy en. Itt az ideje, hogy a közegyház is figyelemre mél­tassa ezt a kérdést, foglalkozzék vele s hogy a maga részéről is támogassa s tervszerűen irányítsa a védekezést. Hirdessük az evangé­lium tiszta igazságait s igyekezzünk azokat ér­vényre juttatni az evangélium szelleme által megengedett mindenféle módon és mindenféle eszközzel a szektákkal szemben is. Valljuk ve­lük szemben is a Krisztust úgy, hogy ne ves­sük ki szivünkből a Krisztusi szeretetet. de ne tagadjuk meg a krisztusi Igazságokat sem. Ez az én tapasztalaton alapuló szerény né­zetem. Ha valakié más. halljuk, lássuk azt is. Schmidt J. EGYESÜLETI ÉLET. A bányai ág. hitv. ev. egyházkerületi lel készegyesület f. évi közgyűlését október 6 án tartotta Budapesten. A közgyűlést Kovács Andor esperes, elnök nem sablonos beszéddel nyitotta meg. Gondolatokat vetett föl, amelyekkel moz­gásba hozta a lelkeket s megindította a szive­ket. Kegveletes emlékezéssel áldozott az aradi 13' magyar vértanú emlékének, majd megható szavakkal a Gályarabok emlékét elevenítette föl. Felhívására az egyesület tagjai felállva dicsőítet­ték és áldották nemzeti és egyházi vértanuink emlékét. A gvülés lelki szemei elé állította Gyóry Ló­ránt feledhetetlen, kedves embert, akinek emlékét egyházunk igaz, lángoló lelkű, meleg szivü ve­zérét, a szelíd, kedves embert akinek emlékét jegyzókönyében megörökítette a közgyűlés. A nagyrabecsülés és ragaszkodás szavaival fordult a jelenlevő Dr. Raffay Sándor püspök felé, akit születése 60-dik évfordulója alkalmá­ból emelkedett és szívből fakadó beszéddel üd­vözölt s a fáradhatatlan föpásztor további mű­ködésére Isten áldását kérte. — Szavait a meg­jelentek szeretetteljes megnyilatkozása kisérte, mit az ünnepelt püspök meghatottan köszönt meg. Felhozza a szombathelyi róm. kath. püspök ismert, krisztusiatlan, szeretetet és békességet nem ismerő, magyart a magyartól elszakító, hír­hedt írását. A hazafiatlan eljárást elitélte és az ilyen nemzetbontó törekvések ellen erélyes küz­désre hivta fel az egyesületet. A mi fegyverünk az evangéliom örök világossága, ezzel üzzük el a türelmetlenség, a Haza szomorú sorsát figye­lemre sem méltató, átkos sötétséget. Hazafias érzésekkel átfűtött lélekkel fogott ezután a közgyűlés tárgysorozatának letárgya- lásához. Az első előadó Bartos Pál szarvasi lelkész volt, aki egyházunk égető sebeiről értekezett. Szólt a theológiai képzésről, tanító és tanitónő- képzőkröl s egyházi közéletünkben az egyenlőt­len jogelosztasról. Tanítóképző felállítását sür­gette. Tárgyalta a szociális érzék hiányát, be­szélt a magunk okozta szegénységről. Pana­szolja az egyöntetűség hiányát, nemkülönben a fegyelem-hiányát. Felnyitotta előttünk egyhá­zunk sok égető sebét s elénk tárta egyházunk­nak a reformátiótól kezdve fennálló sok gyen­geségét. Az előadáshoz hozzászólott Szeberényi La­jos dr. esperes s azt hangoztatta, hogy nem abban látja a bajt, hogy nincsen tanítóképző, hanem abban, hogy nincs evangélikus szellem. A theológai képzésnél ott látja az egyik hibát, hogy a theológia olyan helyre tétetett át, a hol tudomása szerint a gyülekezeti élet a leggyen­gébb. Kovács Sándor egyetemi tanár a tankönyv- kiadásnál azt a visszásságot teszi szóvá, hogy a kultus/kormány az evangélikus tankönyviró tankönyvét azért nem aprobálja, mert olyan tan­könyv írását kath. írónak engedélyezi. Noszkó István theol. szeminárium létesítését sürgeti. Dr. Raffay Sándor püspök a theol. sze­minárium felállítását elódázhatatlannak tartja. Az előadó javaslatait közgyűlés a kerületi és egyetemes közgyűlés figyelmébe ajánlja, fel­terjesztve azokat a Meléhez is. Különösen fon­tosnak jelezve a theológusok félingyenessé té­telét s részükre bel- és külföldi folyóiratok meg­rendelését; továbbá tanítóképző felállítását a ke­rületben s a tanitónóképzó egyetemessé téte­lét. Megkeresi a lelkészi értekezlet az előadó javaslata alapján a zsinatelőkészitó bizottságot, hogy egyházalkotmányunknak az összes foko­tokon presbiteri szervezetet adjon s a felsőbb testületeknek intézkedési és anyagi tekintetben nagyobb hatáskör bi/tosittasséíc. Ugyancsak a Zsinatelőkészitó bizottság elé viendő az előadó előterjesztése alapján az egyházi személyi já­randóságnak a vagyontalan, szegénysorsu hí­vekre tekintettel szociális érzékkel történő maxi­málása, általában arányos adózás biztosítandó az alkotmányban. Hangsulyozza a közgyűlés, hogy tisztelet­dijak lehető mellőzésével mennél több munka­erő vonandó be az egyházi élet körébe. Az egyetemes közgyűlés által kiküldendő hat tagú bizottság delegálását javasolja a köz­gyűlés a visszás sokféleség megszüntetésére. A sajtó és a Luthertársaság támogatása cél­jából minden gyülekezet és egyházi felső fokozat költségvetésében biztosítson méltó segélyt. Sürgetjük a zsinat-tartást. Kálmán Rezső az »Evangélikusok Lappjá­nak a »Jöjjetek énhozzám< ellen intézett táma­dást teszi szóvá, mire a közgyűlés a szeretet és

Next

/
Oldalképek
Tartalom