Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-17 / 42. szám
336. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. vékenységek végzésiére — természetesen kálvinista demokratikus elvekkel. Nem kultúrharcot akar provokálni, hanem iazt, hogy kálvinista ember is lehessen kultuszminiszter s a kálviniz- mus szabadítsa fel hazánkat minden idegen elnyomás alól, ha az vallási mezben jelentkezik. A magyar protesitántizmus történelmi feladatai fejezetében megállapítja, hogy ha a katolicizmus a magyar pszyebének megf elelő lett volna, akkor a mohácsi vész után görcsösen ragaszkodott volna hozzá. De mert idegen papok idegien hite volt, nem kellett s mert a magyar pszychét a protestantizmus ébresztette fel, mohó vággyal adta oda magát a magyarság. Ez a ragaszkodás, az uj hit terjedése, szerinte a nemzet önmagára találása s védekezése is minden idegen, dolog1 elől. A protestantizmus hármas elve lesz: a magyar lélek terméseit megismerteti, irodaimat csinál, vigyáz a nyugati kultúrára s amennyiben jó, átveszi. így kerül a magyar irodalom a protesitántizmus kezébe. Ez a ragyogó perspektíva el vakítja s a politikai direktívák megadása mellett, feljogosítottnak érzi magát arra, hogy a protestáns vallástanitási módszertan elveit papirosra vesse, de ezzel nem elégszik meg, hanem átmegy a homiletika terén keresztüli a practica theológia más ismeretlen mezeire és a Religions és Volkskunde érdékes problémáit vitatja a lelkészképzés szempontjából. Ezek a megállapításai olyan szerencsések, hogy az ember majdnem azt hiszi, hogy Nieberg'allt olvassa magyar nyelven. Mindezeket a dolgokat nagyon élvezetesen Írja meg s közbe az ember a neki nem kedves egyházi nagyok kigúnyolását is alig veszi észre. Hiába, nem tud megszabadulni egyéniséglének lettől az érdekes tulajdonságától. Ebben a könyvecskéjében, bár sok hasznos és érdekes megjegyzése van s bár a tékozló fiú kofur- nusában is szerepel, nekünk, ügyi alszik, hazai evangélikusoknak, fölényes ellenségünk marad. Nála protestantizmus és k ál vin izmus azonos fogalmak s jóllehet Kossuth, Petőfi. Bercsényi, a magyar lélek diadalait jelentik az ő számára is, mi rólunk egészein elfelejtkezett. Egyenesen bosszantó az a rossz akarat, ahogy a mohácsi vész körüli időkből nem ismeri azt a heroikus harcot, amelyet 100 éven keresztül éppen a lutheri irányzat vívott s mint mindig úttörő s a küzdelmekben az első', nem érdemeltük meg ezt a declassifikálást. Az a más lélek, amely a kálvinizmusban állandóan jelentkezik, úgy látszik, egyes tagjaiban oly elevenen él, bár a benső hitélet nélkül, hogy átikos solipsizmusra vezet. a mi állandó kárunkra. Hogyan lehet egyszer már azon segíteni, hogy azok is megismerjenek s elismerjenek minket, akik hozzánk a legközelebb állanak s mikor jön el az az idő, amikor a múltban, jelenben s jövőben tisztán látják a luthe- ránizmust s elismerik értékeit? S. L. EGYESÜLETI ÉLET. Az Országos Luther-Szövetség — az eddigi gyakorlattól eltérően — idei közgyűlését nem az egyetemes közgyűléssel kapcsolatban tartja. A Szövetség ugyanis december hó 10-re Evangélikus Napot tervez a fővárosban, s azt megelőző napon tartaná közgyűlését. Az Evangélikus Nap programmjat dr. Kirchknopt 'Gusztáv, a Szövetség igazgatója közölni fogja a lelkészi hivatalokkal. A pozsonyi theol. akadémiai hallgatók szövetsége. A pozsonyi evang. egyetemes theol. akadémiának egykori, az 1882—1919. évkörből való hallgatói október 7-én szövetséget alakítottak. A szövetség célja: tömörülés, az akadémia hagyományainak ápolása, egyházi jelentőségének megírásához. A szövetség elnöke D. Kovács Sándor egyetemi tanár. Luther-Szövetségi ünnepély. A bányai egyházkerületi Luther-Szövetség október 6-án este Budapesten a Deák-dóri templomban ünnepélyt tartott. Az ünnepély művészi részét Za- lánffy orgonajátéka, kar- és szólóének alkották. Kovács Andor esperes beszédében az evangé- liomi öntudat miként való megvalósításának problémájával foglalkozott. Minden intézmény létezésének feltétele a céltudatos vezetés és az öntudatos tevékenység. Egyházunk célja Isten országának a földön való megvalósulása. Egyházunk vezetői vannák hivatva arra, hogy a célt ismerjék. Öntudatos evangélikussá csak az a lelkész teheti híveit, akiben kiábrázolódott Krisztus arca; bizonyságot kell tennünk életünkkel, példánkkal. A lelkész egyénisége mellett az evangéliomi öntudat eszköze a Biblia. Alapvető szerep jut az iskolának, a világi vezéreknek, a családfőknek. — Dr. Mikler Károly »Állam és Egyház« címen tartott előadást. Az egész világon nincs még egy olyan állam, amely olyan szoros kapcsolatokat tartana fenn az egy-, házakkal, mint a magyar állam. Különösen áll ez a történelmi egyházakra, amelyeknek célja, azt lehet mondani, ugyanaz, mint a magyar államé. Már I. István korában a legszorosabb kapcsolatba jutott az állammal az egyház. A reformáció nem akart változtatni és nem változtatott ezen a kapcsolaton. Büszkén szegezhetjük le.azt az igazságot, hogy az államnak az egyházhoz való viszonyát olyan tisztán, olyan áldást fakasztóan senki meg nem állapította, mint reformátorunk. Ma minden művelt nemzet életében azt látjuk, hogy az állam és; egyház közti viszony ugyanazon elvekre van lefektetve, amelyeket reformátoraink lefektettek. Alig van kihatásában jelentősebb kérdés egyháztársadalmi és egyházpolitikai tékintetben, mint az állam és egyház közti viszonynak helyes kifejtése, mérlegelése és adott esetekben ug'y a testvér-fele- kezetekkel való viszonynak, mint az államhoz való viszonyban felmerülő kérdéseknek ezen vi-
