Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-10 / 41. szám
324. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. tárgyaik mellett gyakorlati képzés is kiváló eredménnyel (243 ruha, 64 kalap készült). A tanári karok a rendes tanító munka mellett társadalmi kötelezettségeiknek is eleget tettek, egyházi egyesületeink, lapjaink állandó munkásai voltak, mit az irodalmi működés gazdag rovatai igazolnak. Néhány értesítő értekezést is közöl, kívánatos lennie, hogy ezt minden iskola tegye. Adorján Ferenc (Nyíregyháza leánygimn.) a bécsi tanulmányutat Írja le, Kopányi Mária dr. (Nyiregjyh. leány.) Széchenyi eszmevilága, Remporí Eleik (Bp. fog.) Oda Serédi Lajoshoz, dr. Szigethy Lajos: Október 6. (Bp. fog.), Széchenyi (Veres Piáimé), Sztehló Nándor (Csaba): Londoni tanulmány utam, Vidovszky Kálmán (Csaba): Cserkészeink Svájchan. Különösen kiemelendő dr. M el ich János egyetemi tanár, a szarvasi főgimn. felügyelőjének székfoglaló beszéde, melyben személyes vonatkozású részeik után az Ady-kultusz ellen kel ki. »Ha nálunk az Ady-kuliusz belopóziik tanáraink gondolatvilágába s viele az iskolába, akkor soha sem kerül vissza Máramaros és Erdély sója, a Tátra fenyvese, Gömör vasa.« Megnyugtathatjuk a professzor urat, inéig a régi nemes hagyományok lelkesítik tanárainkat, ifjúságaink Arany, Petőfi, Bessenyei, Gyóni Géza, Vajda Péter nevével zászlóikon gyakorolják, képzik magukat, hogy majdan meg eremtsék Nagy-Magyarországó t annak a tudásnak segélyével, melyet tanáraik csepegtettek beléjük. Az ifjúság testi, lelki önművelésére önképzőkörök, vallási, diai- és zeneegyletek, sportkörök, cserkész-csapatok (Bonyhádion zászlót avatott a csapat), néhol gyorsirókörök. sőt a nyíregyházi főgimnáziumban Math maíikai Szeminárium is szolgálnak. Anyagi támogatásukra a volt isko’atársák szövetségei mellett segítő egyesületeik, gyám intézetek. Vörös Kereszt egyletek, működnek. Ki tudná mindazt a sok fáradságot igénylő munkát kellőién ismertetni? Ez az ingyen-munka kedves tevékenysége a tanárnak, de ezé nem szokták neki óraszámának s szün- ideinek fcihány[orgiatásánáI beszámítani. Ugyancsak önképzésre szolgáinak az iskolai ünnepélyek. A szokott október 6., reformáció s március 15. ünnepeken kívül ez évben minden iskolánkban volt Széchenyi és Rákóczi-ünnep, Sopron a gályarabok emlékét külön ünnepéllyel tisztelte, ugyanott, Bonyhá- don s Aszódon (polg.) Herczeg Ferenc-ünnep is volt, végül leányiskoláink, elsősorban Veres Pálné-intézetünk, több énekelőadást, néhol szi- rű-e lő,adást rendeztek. Ezek nevelő hatását letagadni nem lehet, emellett az anyagi haszonról sem mondhat le a szegény ev. intézet, ha gyarapítani akarja önerejéből felszerelését. Ha igaza is van a szarvasi főgimnázium jeles igazgatójának, mikor aggodalommal látja az ünnepélyek »időit pazarló előkészületeit«, továbbá a sportók tu lengését, nem a sportolásiban van a hiba, hanem a rendezésben. Legyen a rendező, sportot vezető tanárban önmérséklés, hogy mérsékelni tudja növendékeit, akkor az itt folyó munka hasznos kiegészítője lesz az iskolai tanulásnak. A szülői házzal való együttműködés is segíthet ebben; szülői értekezleteket Csaba, Aszód (polg.), Veres Pálné rendeztek, utóbbi a szemléltető-oktatás, vetítőgép használatát mutatta be irodalom, művészettörténet és földrajz órákon. A nyíregyházi leánygimnázium »érdeklődés hiánya« miatt nem hívta ösz- sze a szülőket. Véleményünk szerint kisebb helyen, hol állandó az iskola és szülei ház közti közti érintkezés, kisebb szükség van az ilyen értekezletekre, de nagyobb városban már csak a közösség tudatának felkeltésére sem nélkülözhetők. Csak megfelelő tárgy és előadó szükséges, a szülők szívesen fognak eljönni s hozzászólni a felvetett kérdésékhez. 2) Az iskolái munka kiegészitésére tanúim á- n y i k i r á n d u 1 ásókat minden iskola rendezett, természetrajzi, földrajzi, művészettörténeti sétákat. A vidékiek nagy számban jöttek Budapestre, mentek a Balatonhoz, Bükkbe, egyes iskolák hazánk más nevezetesebb helyét is felkeresték. Azt hiszem, fontosabb kötelesség kis országunk értékeinek megmutatása, mint külföldi utak rendezése, mert — valljuk be — felnőtt korban úgyis mindenki külföldre törekszik s lenézi a hazai helyeket: neveljük az iskolában gyermekeinkbe értékeink elismerését. A külföldi (pl. német) iskolák tananyaga és gerince a német kultúra kincseinek megismertetése. Kövessük alkalmazva a német példát: gyermekeinkkel előbb a magunkét ismertessük és szerettessük meg, azután az idegent. Ezért nem helyes a korai külföldön taníttatás, külföldre már érettebb korban, kulturértéfcekkel gazdagítva menjen ki a gyermek, akkor visszatérése után értékes szolgálatot tehet hazánk kultúrájának fejlesztésiére. Végül nézzük kissé a statisztikai adatokat: Budapesti főgimnáziumunkban fogyott a régebben 50<y0 izraeliták száma (591-ből 273 ev. 162 izr.), Aszód1 (gimn.) 428-ból 94 ev. és 256 r. kath.; legtisztább a soproni főgimn., ahol 268 növendék közül 229 ev. 4 (= négy) izr. még legtöbb az izr. Nyíregyháza gimnáziumaiban, a létszám a tavalyinak megfelelő', csak Szarvason fogyott 33-mal, a vidékiek állandóan folyó elmaradása miatt a szám. Az érettségi vizsgák eredménye leggyengébb Csabán volt, hó! 39-ből 9 bukott, Sopronban ugyanannyiból 6; ezzel szemben Budapesten és Szarvason minden jelentkező megállta helyét. Ez is a helyes arány, mert a tisztításnak az alsóbb osztályokban kell lefolynia. Ami a fizetendő tandíj alkat illeti, még mindig sók intézet van melyben egységes a tandij valMskülőhbsíégre való tekintet 2) Gyakorlati célból felhívom e helyen is kartársaim figyelmét dr. Imre Sándor: A családi nevelés főkérdései (Bp. Studium 1925.), s Joh, Prüfer: Pädagogische Vorträge für Eltern! Leipzig, Teubner 1925.) c. hasznos tanulságot nyújtó műveire.
