Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-05 / 36. szám
jf' 36. szám. Sztftotzlftséa: LÉBÉIY (Mason ■.) Kiaiéfcivatal: GYŐR, tf. konvent-epület. Klárija : I LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár! csekkszápla: 1290. ■lapitatta : DR. RIFTIY SálDOR püspök. Sicrkcastéaért Itltlíi NÉMETH KÁROLY •sperea. Megjelenik hatonként egyszer, vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 80, félévre 40 negyeéévre 20, egyes szép 2 ezer I. Hirdetési árak megegyezés szerint. Codex Juris Canonici. i. L)r. Sz. L. Zs. e lapok folyó évi 33. számában felhívja a figyelmet az uj róm. kath. kánonjogi törvénykönyvre. A fgye.m esetés nagyon helyénvaló, mert az uj Cociex nem is 1922 óta, hanem már 1918 óta, tehát nyolc éve van hatályban és olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek ellen régebben a protestáns egyházak erélyesen állást foglaltak s amelyeket akkor sikerült bizonyos mértékig ellensúlyozni, de amelyeket most az uj »Codex« a kifogásolt értelemben újra általánosan kötelezőként kimondott. A leginkább kifogásolható és sérelmes rendelkezéseket én nem abban találom, hogy minket protestánsokat eretnekeknek, hitehagyókiiak nyilvánít, hogy a kath. híveket eltiltja a nem káth. istentiszteletek látogatásától stb Ezek régi dolgok, amelyek kimondatnak, vagy nem, a világ folyásán nem sokat változtatnak. Ha a kath. egyház még most is összeegyeztethetönek tartja Krisztus vallásával azt, hogy azokat, akik szintén Krisztust vallják mesterüknek, de akiw nem a kath. tanokat tartják egyedül üdvözítőknek, megátkozza; hogy a másként üdvözölni akarókat gyalázza; ám ók legyenek boldogok a saját ízlésük szerint, mi protestánsok ez értelmi el- vakultság és erkölcsi eklurvultság felett csak szánakozhatunk; bár sokkal örvendetesebbnek tartanók, ha végre a kath. egyház is felemelkedne az öntudatos emberhez egyedül méltó ama színvonalra, amely azt mondja: ez az én hitem, én ezt tartom üdvözítőnek, de ha valaki másként hiszi, én annak a hitét is tiszteletben tartom és megbecsülésben részesítem. Ami az uj »Codex«-ben leginkább sérelmes, az az, hogy* a vegyesházasságok kérdésében ismét arra a mereven intoleráns állospontra helyezkedik, melyet annak idején az annyi port felverő »Ne temere« decretum kísérelt meg, de amelyet akkor Magyarországon ép úgy, mint Németországban egyelőre felfüggesztettek. Ezeket a rendelkezéseket főként az uy »Codex« 1060—1064 canonjai tartalmazzák s abban állanak, hogy a vegyesházasságok tilosak, sőt az olyan vegyesházasság, melyben a kath. az át- térités veszélyének van kitéve, »jus divinum«, az isteni törvény által is tiltatik; a tilalom alól azonban felmentés adható, ha a nemi Katholikus fél biztosítékot (vagyis reverzálist) ad, hogy a katholikus házastársat nem fogja áitériteni és ha mind a két fél biztosítékot ad, hogy minden gyermeküket katholikus válásban keresztelik és nevelik. De még az ily felmentés mellett is az összeadás a 1102 és 1109 canon szerint csak a templomon kívül, minden »szem« szertartás, t> liát áldás nélkül csak az u. n. passiv asz.szienciá- val történhetik. Ez utóbbi korlátozás alól igen fontos esetben a püspök kivétek engedélyezhet. Aki az itt közölt szabályok mellőzésével köt házasságot kath. pap előtt, az a 2319. canon szerint u. n. »excommunicati latae sententiae«, vagyis a már kimondott kiközösítés alá esik, ez pedig azt jelenti, hogy istentiszteleteken nem vehet részt, a szentségekben nem részesülhet, holta után egy házi lag nem temethetik el (2259, 2260. canon); az ilyemfél ezenkívül eretnekgya- nussá válik s mint ilyent nem illetik meg az agyház->administracionalis jogok (2315., 2256. canon). Nem kath. lelkészek előtt kötött vegyeshá- zasságokat az uj »Codex« az 1094 és 1099. canori ok szerint egyáltalán nem tekinti érvényes házasságoknak, s az azokból született gyermekeket is törvényteleneknek tekintik. Mindezek tulajdonkép nem uj szabályok, aminthogy az uj »Codex juris canonici« is nem uj jognak a kodifikációja, hanem csak a megvolt régi jognak különféle forrásokból való ösz- szegyüjtése és rendszeres egészbe foglalása; ami mellett persze az elavult jogszabályok elhagyattak s a mai viszonyoknak meg nem felelöek, ezeknek megfelelően átalakíttattak. A vegyes- házasságokra vonatkozó fenti szabályok sem újak, mert azokat már az említett »Ne temere« decretum 1907 aug. 2-án kimondta és már ez megszüntette azt a régebben Magyarországra nézve fennállott szabályt, hogy a nem katholikus lelkész előtt, vagyis »nem a tridenti formában«, hanem prot. lelkész előtt, vagy csak polgárilag megkötött vegyesházasságokat a kath. egyház is érvényeseknek tekintette. Ezt a régebbi szabályt azonban Németországra akkor az u. n. »Provide« somti tutio fenntartotta; s miután a »Ne temere« decretum ellen Magyarországon mind a két prot. egyház erélyesen állást- foglalt, — az evang. egyház egyetemes gyűlése 1906. január 18-án — a »Provida« somti tutio hatálya Magyarországra is kiterjesztetett; mig
