Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-11 / 28. szám
19 Zb. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 219. bünbáuatról szóló tanításait; halhatnak a/ örök ítéletről, az örök életről, a megváltásról, Krisztus feltámadásáról és dicsőségéről; hallgatnak a kárhozatról, a mennyei üdvösségről. A protestantizmus erejét a reformáció vívmányainak cserben hagyása bénítja meg, s Rómát a reformáció elveinek felkarolása tartja fenn. A lutheri reformációnak eredményeit nem azok védelmezik, akik a protestantizmusban csak a civilizáló tényezőket értékelik, hanem azok, akik annak vallási jelentőségét ismerik és a vallásos életre vonatkoztatják. Távol áll tőlünk annak még a gondolata is, hogy a modern tudományos kutatá oknak eredményeit lekicsinyeljük, hogy a modern civilizáció áldásait letagadjuk, vagy ócsároljuk. Sokat nagyon sokat köszönhetünk korunk haladásának. Mindamellett úgy véljük, hogy Jézus tanításának és életének ismerete nélkül sem a keresz- tyénségról, sem a keresztyén egyház ól nem lehet jóhiszeműen véleményt mondani, annál kevésbé lehet keresztyén életet élni. S a protestantizmus egyik fő tina az lévén, hogy a hitnek és életnek egyetlen zsinórmértéke a Szentirás, az Isten Igéje, nem tarthatjuk jó protestánsnak azt, aki az írást, az Isten Igéjét nem ismeri, vagyis azt nem hallgatja, nem olvassa, nem tanulmányozza. Amerikát a Biblia tette naggyá. Bennünket a bibliátlanság sorvaszt. Korunk protestantizmusát, a magyar protestantizmust az Isten Igéjéhez, mint örök életforráshoz való visszatérés erősítheti meg. Olvasd a Bibliát! Gyermekekről. 1. A gyermekek fejletlen emberi lények. Mint emberi lények — velünk együtt — rokonságban állnak a növényi és állati életvilággal. Mi is, a gyermekek is testben élünk. De lelkek vagyunk. Testünk van, lelkek vagyunk. Isten lélek; mi is lelkek vagyunk. Közösségünk lehet Istennel; eleven viszonyba juthatunk vele. Másfelől, ha azt akarjuk, elutasíthatjuk Istent, ellenszegülhetünk akaratának. Végzetes tévedés lenne önmagunkról csekély véleménnyel lenni; lekicsinyeli magunkat, cselekedeteinket, kilátásainkat, jövőnket. Az ördög abban téved, hogy azt hiszi, — vagy leg-, alább is úgy tesz, mintha hinné — hogy az ember csak kenyérrel él. Nem áll. Az embernek szüksége van azokra az igékre is, amelyek Isten szájából származnak. Rá van utalva az Élet kenyerére. Ha a gyermekekre gondolunk, akkor is igy kell gondolkodnunk. Ezek is szellemi lények, akik egyelőre testbe öltözködtek; örök életre vannak elhivatva s csodálatos fejlődési lehetőségek várnak reájuk egy eljövendő életben. De ki vannak téve annak is, hogy elhibázzák a célt. 2. A gyermekek fejletlen emberi lények. Nem kisebbített formában élő felnőttek. Testük fejletlen. Bizonyos szerveik kifejletlenek; bizonyos fizikai funkeiók elvégzésére teljesen képtelenek. E/ a fejletlenség vonatkozik értelmi tehetségeikre, lelkűkre is. A gyermekik nem tudnak felnőttek módjára gondolkodni, elmélkedni, okoskodni. Valiá.-os képességeik sem olyanok, mint a felnőtteké. 3. A gyermekek fejletlen emberi lények. De fejlődnek. Fejlődik a testük. És testi fejlődésük köny- nyen helytelen irányt vehet; vagy megállhatnak a fejlődésben. Az iskolában is ügyelni kell arra, hogy fejlődő érzékeikben — szem, fül, tagok, csontok — kár ne essék. Fejlődik a/ értelmük. Értelmi f< gyatékossá- gaikat könnyű felismerni. Nem tudnak soká egy dologra figyelni. Tehát minél fiatalabbak, a leckék legyenek annál rövidebb k Figy elmük szétszóródik, különösen mozgásnál. Azért kell az iskolában súlyt helyezni arra, hogy ne legyen sok mozgás. Legnagyobb értelmi fogyatékosságuk pedig az, hogy nincsenek ismereteik, tapasztalataik; más szóval tudatlanok. Nem csupán testük és értelmük, hanem a lelkűk is fejlődik. A gyermekben fokozatosan fejlődik ki az Istennel való közösség viszonya, vagy az Isten ellen való lázadás. Mindez vonatko/ik minden gyermekre; de kiilönö en áll a kisebbekre, ezekben 1 gs/embe- ötlóbb a fejetlenség s egyúttal a fejlődés is leggyorsabb. Nyilvánvaló, hogy ez a fej'ödési korszak felette fontos, mert ami ebben a korszakban történik, az döntő befolyással van a felnőtt emberre. A gyermekek nem érnek annyit, mint a felnőttek; értékük a lehetőségikben vn. Vagyis értékük nem annyira afaban rejlik, amik, mint inkább abhan, amikké válhatnak. 4. A gyermekek testi, értelmi és lelki fejlődésébe mélyrehatóan tudunk belenyúlni. Nagyon komoly dolog ez. Nagv felelősséget vállal magára az. aki a gyermek testének a gondozását vállalja; sokkal nagyobbat, aki értelmi fejlődésébe avatkozik; de legnagyobb felelősség azokra háramlik, akik a gyermek lelki, szellemi fejlődését szo'gálják. akik a vallásra tanítják. Jézus azt mondja arról a nevelőről, aki a gyermeket rossz irányban befolvá'-o’ja, hogy jobb volna neki, ha meg sem született volna. Aki pedig úgy tanítja, hogv a gyermek istenhez jut, az bemehet Ura örömébe. J. E. F. Ujságiró-szerzet. Olaszországban a pápának azon nem régiben kinyilvánítóit véleménye alapján, hogy Pál apostol, ha a mi korunkban élne, felhasználná az újságokat az evangéliom terjesztésére, róm. kath. újságírókból egy szerzet alakult, amelynek célja a keresztyén tanítás a hírlapok utján.
