Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-27 / 26. szám
206 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. hírek. Olvasóinkhoz ! Lapunk 26-ik számával az első félév végére értünk. A kiadóhivatal e szám cimszalagiján jelzi, hogy ez évben mikor járt le vagy jár le az előfizetés, melynek figyelembevételével kérjük a mellékelt csekklapon az előfizetési dijak vagy hátralékok sürgés beküldését, mert különben a ki- adóhivatal nem tudja biztosítani a lap zavartalan küldését. í Wagner Gusztáv Adolf. | Evangélikus egyházi közéletünknek egy kimagasló, fáradhatatlan tevékenységű jelese dőlt ki az élők sorából Wagner ü. A. ujverbászi lelkész, volt bács- egyházmegyei esperes, a jugoszláviai evangélikus zsinat elnökének május 28-án történt el- hunytával. A juglosziáviai nagy nehézségekkel küzködő, a megjszervezés stádiumában levő egyháznak április 15-én Ujverbászon összeült zsinata dr. Roth Vilmos világi elnök mellé őt választotta egyházi elnöknek. Nem csoda, ha a közbizalom egyértelmüleg mellette nyilatkozott meg!, hiszen a hajdani Nagymagyarországi ev. egyházban is vezéri rátermettségének bizonyságait adta és sokan vezérszerepet szántak neki. Valószínű, hogy a zsinati munkálatokkal járó izgalmaknak és fáradalmaknak is nagy része van hirtelen, agyvérzés következtében beállott halálának. Rövid életrajzi adatai a következők: Született 1868. augusztus 22-én Rucorán, mint az ottani evang. tanítónak fia. A népiskolát és algimnáziumot Ujverbászon, a főgimnáziumot Szarvason végjezie. Pozsonyban négy évig hallgatta a theologi!át tanult továbbá a göttingeni, hallei és jénai egyetemeken. 1900-ban Ujpáz- nlába választották meg' lelkésznek s még ugyanabban az évben Ujverbiászra került. 1911—1923 években a bácsi egyházmegye főesperese. 1923- ban az újonnan szervezett egyházkerületnek egyházi elnöke lett. Temetése május 30-án volt. Lelkészértekezlet. A soproni alsó egyházmegye lelkészegyesű’eie junius 9-én tartotta tavaszi értekezletét Beledben. Az értekezleten megjelent az egyházm. minden lelkésze és dr. Ajkiay Béla egyházm. felügyelő. Több, a lelkészeket és az egyházat érdeklő ügy mellett tárgyalta az értekezlet Borhidai Miklós rábaszent- andrási,' gályarab lelkész emléktáblája leleplezésének ügyét s úgy határozott, hogy a leleplezés jun. 27-én vasárnap történjék s hogy erre főtiszt, mélt. Kapi Béla püspök ur kéressék fel. Az értekezletre a lelkészegyesületeknek kiadott témák közül egyet Balogh Ernő nagygeresdi lelkész dolgozott ki. Az értekezletet megelőzőleg a lelkészeknek az úri szent vacsorát ugyancsak fenti lelkész osztotta ki. A vallásszabadságért. A protestáns szabad- egyházak (igy nevezi a sajtó a magyarországi methodistákat, baptistákat, adventistákat stb.) képviselői junius 18-án Budapesten értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy azokat a sérelmeket, amelyeket az alantas hatóságiok irányukban elkövettek, memorandumba foglalják s átnyújtják a miniszterelnöknek. Elhatározták, hogy junius 23 án, ,a linzi béke évfordulóján Budapesten a Böcskay-szobornál emlékünnepélyt rendeznek. A pestmegyei felsőegyházmegye lelkészei és egyházfelügyelői Ászodon konferenciájukon gyülekezeteik válságos anyagi helyzetével foglalkozván, megállapították, hogy az egyes gyülekezetek háztartásának mérlegét: 1. az adóalapisegély, 2. a tandíj pótló áll. segély elmaradása, és 3. az iskolai kiadások óriási módon való emelkedése borította fel. Tekintettel arra, hogy az áll. segély első sorban az egyház-iskolái adóteher enyhítésére lett megszavazva (lásd a vkm. levele egyet. gyűl. jk. 1906. 7. old); továbbá tekintettel arra, hogy egyetemes egyházunknak juttatott áll. segély 1909—1918. az ezen levélben foglalt irányelvek figyelembevételével osztatott fel (lásd egyet, jkvek költség- vetései) és csak az 1920—1921. évben kezd a közig, költségekkel szemben az adóalaipi segély háttérbe szorulni, mígnem a múlt évben a nyugdíjintézet, az adóalapsegély és a városi és misz- sziói egyházak 200—200.000.000-ási segélyével szemben a közigjazgiallási költség! már 889.600.000 koronára emelkedett 14o/0, 27%, 59%, eredetileg 4595%, 3333%, 2072% a konferencia elhatározta: 1. hogy a testvér egyházmegyéknek figyelmébe ajánlja e kérdés tanulmányozását., és annak az em-i közgyűlések napirendjére váló kitűzését. A konferencia kivánatosmak tartja, hogy az egyházmegyék kerületeik utján az egyet, közgyűléshez azzal a kéréssel forduljanak, hogy az államsegély jövőben a hivatkozott bizalmas levélben foglaltak értelmében a hármas cél között oly arányban osztassák fel, mint a,z 1918. évet megelőzőleg történt. 2. Kérjék az egyházmegyék az egyetemes közgyűlést, hogy az egyetemes gyűlés jövőben ne tegyen különbségét városi és nem városi gyülekezetek között, mert az áll. seglély felajánlásánál a vkm. ilyen megkülönböztetést nem ismert. A lényeg, hogy azok a gyülekezetek részesüljenek adóalapi segélyben, amelyeknek hívei egyház-iskolái adóval túl vannak terhelve. Ezért az e célra kiutalt összeg vagy az 1918-ban érvényben volt kulcs szerint osztassák fel vagy az egyetemes közgyűlés uj összeírást rendeljen el. 3. A konferencia kéri a testvér egyházmegyéket, hogy a tulma- g!as tanítói nyugdíj járulék ellen állást foglaljanak és annak taríhatatlanságát konkrét adatokkal iglazolják (v. ö. lelkészi és tanítói járulék), egyúttal egyet, egyházunk elnöksége u4ján hozzák a vkm. tudomására, hogy e járuléklnlak bárminemű emelése ellen már most óvást emelnek.
