Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-18 / 16. szám
1926. EVANJ3£LIKuS°K LAPJA 123. lósai ? Ahol magyar városok és magyar falvak erkölcsi és szellemi nyomorát látod, ezerektöl lakott községek szörnyű tespedését és elmaradottságát, a kulturáltságnak és civilizációnak abszolút hiányát, ott bizonyos lehetsz afelől, hogy a sötétség fejedelme uralkodik és ennek a fejedelemnek megvannak valahol a csatlósai is. Bárhová mentek Krisztus tanítványai, azok a falvak, amelyekkel az ördög a maga uralmát védi, sehol sem omlottak össze a maguk jószántából. Az evangéliomra várt mindig ez a nehéz munka, amellyel a babonának, a tévhitnek, a hitetlenségnek, a korrupt civilizációnak, a jogtipró zsarnokságnak, az emésztő szenvedélyeknek hatalmát megtörje. Filepnek Samáriában, Pálnak Athénben, Luthernek Németországban közelharcot kellett vívnia azokkal a hatalmakkal, amelyek az emberek lelkét kárhozatra vit ék : a keresetüket és uralmukat féltó bigottokkal és s/ipolyozókkal. Miér van sok község annyira elmaradva, miért van annyi nyomor, szenny, bűn ? Azért, mert a nyomor, a szenny és a bűn sokaknak nyújt megélhetést, sót jólétet. Az emberiség szemétdombjának legfőbb őrei és védői ezek, akik a szemétdombon szerzik meg vagyonukat. Ezeket kell leálcázni, célbavenni, lehetetlenné tenni, Samária jólétéért és a Krisztus ügyének diadaláért. Bizonyos az, hogy az evangéliom Istennek ereje. Ha az evangéliomot prédikáljuk, a feltámadott és élő Krisztust, akkor prédikálásunk életet önt abba a városba, va^ry faluba. Az ellenség megkettőzi majd az őröket, és erősebbre kovácsoltatja a bilincseket. De az életerős evangéliom belevisz majd az emberekbe egy magasabb életerőt, úgyhogy szemük felragyog, lelkűk kitágul, szivük gerjedez s megtelnek örömmel és jóreménységgel. Ne gondoljuk azonban, hogy nemzedékeknek beivódott és megrögzött anyagiasságát, önzését, korlátoltságát, elfogultságát és szellemi lomhaságát holmi felhígított vallásossággal le tudjuk győzni. Filep a teljes evangéliommal jött, hirdette a megfeszített cs feltámadott Krisztust. A teljes Ige meghozza a győzelmet. Lesz nagy öröm a városban. Thomas. _ i 1.-8 Miér voltak olyan erősek a szentek és hősök ? Mert amikor a világot az igazság és jóság felé iparkodtak vezetni, abból a pon ból indultak ki, amelyen ők állottak. Chalmers Jakab. Huszonöt esztendeje, hogy a misszió utolsó martirja, Chalmers Jakab meghalt. Neve elvá- lasztha athnu! egybe.orro.t Uj Guineával. Éle e és életmunkája annyira belekapcsolódott Uj- üuinea népének társadalmi, erkölcsi és szellemi fejlődésével, hogy mindenki, aki ismerte őt, csak Uj-Guineával kapcsolatban tud rá gondolni. Közel ötven esztendeje, hogy a sziget déli partjainak vad törzsei szivükbe zárták. A múlt század nyolcvanas éveiben nagy szolgáitokat tett az angol biroda’omnak, amikor közre működött, hogy az angol pro'.ektorátus kimondassék Uj-Guinea azon részere, amelyet Pápuának neveznek. Abban az időben nagyra becsült ék és tisztelték Chalmerst mindazok, akik az elmaradott népek sorsát szivükön viselték. De ismerős volt a neve mindenütt a Csendes-óceáni szigettengerben. Halhatatlanná lett neve, amikor Goaribari nevű kis szigeten vérével irta azt bele a külmisz- szió történetébe. Chalmersben megvolt a farizeus égő buzgalma és Pál apostolnak, a pogányok apostolának egyetemes emberszeretete. Ha a vasárnap szárazföldön ta’á'ti, az egész nap, kora reggeltől késő estig igehirdetéssel telt el. Valósággal zsenialitása vo'.t a különböző fajú és tipusu emberekkel való érintkezésben. A kilencvenes években a Torres szorosokban volt a székhelye. Az öt kontinensnek minden vándora és csavargója itt látszott találkozót adni egymásnak. Fehér, barna, fekete emberek vo’tak ott, közülök némelyek tisztességes munkában, mások kevésbé, de valamennyien ismerték Chalmerst, aki mindenkinek barátja igyekezett lenni. De jaj volt a gonosztevőknek ; azok messze elkerülték, nehogy magukra vonják jogos haragját. Az emberekkel való érintkezésben elért sike- Ércinek titka valószínűleg m jdn m ti okz~tosan mély emberismeritében rri’ik. Szellem sége hatalmas arányokban kifej'ett volt, s az egész emberiség iránt mély szimpátiával viseltetett. Meg tudta érteni az embereket, fiatalokat és véneket, szenteket és bűnösöket civil’záltakat és vadakat. S ami ennél is több, tudta, hogy megérti őket. Mélv emberismerete, párosulva a Krisztus iránti lángo’ó szeretettel és a Krisztustól tanult emberi szimpát'áva1, megértte ték vele a Torres-szoro^ok és a Pápuaország nagyon kevert összetételű emberiségét. Ma Uj-Ciuineában négy misszionárius dolgozik ott, ahol Chalmers mártírhalált szenvedett, az Ujtestámentomnak két teljes fordítása van. Vannak keresztyén gyülekezetek, amelyeknek tagjai tudják, hogy kiben hisznek és vannak iskolák, amelyekben a gyermekeket nevelik és alkalmassá teszik arra, hogy a megváltozott viszonyok között is tudjanak érvényesülni és boldogulni.
