Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-04-18 / 16. szám

1926. április 18. 16. •zám. Szarfcgszltség: L EBÉIT (Nasia ■.) Kiadóhivatal: GYÚR. ev. konvent-épület. Kiadja: I LUTHER - SZ 0 VETSÉ G. Pastatakarékpénztórl csekkszámla: 1290. Kioltotta: OR. RIFFIY SllDOR püspök. Sitrk»utMn UUI6« NÉMETH KÁROLY ••perc*. Megjelenik káténként egyszer, vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 80. télévre 40 negyedévre 20, egyes szán 2 ezer K. Hirdetési árak megegyezés szerint. Evangelizáció az őskeresztyénség korában. »Filep lemen vén Samária városába, prédi­kálja vala nékik a Krisztust, és lón nagy öröm abban a városban.« Ap. Csel. 8, 5. 8. Ki hitte volna, hogy Samária is beveszi az Isten igéjét ? Mennyire valószínűtlennek látszott, hogy' az isteni kegyelem fája virágba szökken és gyümölcsöt terem ! A bűnökben való megrög- zöttség, az átöröklött hajlamok hatalma annyira lenyűgözték Samária Lakosait, hogy minden evangelizációs kísérlet emberfelet.i vállalkozás számba mehetett. A helyzet és a lakosság ing- itéléséhez ismernünk kell Samár ának, ennek a sziriai városkának történeti múltját. Krisztus előtt kilencszáz esz en dó vei élt és uralkodott egy zsidó király, aki máshova akarta áttenni rezidenciáját ; megvásárol a t.hil Samá­ria hegyét, ráépittette királyi palotáját és Bál templomát. O.t tartott udvart, nemzeti egyhá­zat alapítóit és külön papi rendet. Ez a székes- főváros kétszáz esztendeig középpontja volt a pogány bálványimádásnak, amely gyökereiben mérgezte meg a népnek erkölcsét és eszmé­nyeit. Még később, egy Jézabel nevű királyné idejében a pogány bál.ányimádás még nagyobb lendületet ve t. A fényes szertartások uj adóter­heket jelentettek, mig végül a temp omok majd­nem annyi pénzt emésztettek fel, mint a királyi udvartartás. S habár 11 és és Elizeus kemény sza­vakat mennydörögtek a pogány val ás és ki­csapongások elien, az á ta uk megindító t refor­máció hatása nem volt maradandó. Az egymást követő nemzedékek csak halmozták őseik bű­neit és úgy látszik Samárlában a szellemi tes- pedés maradt háboritathn uralmon egészen ad­dig. m gnem Jézus Samária határain méné által. Valamivel utóbb Filep apostol jelent meg a vá­rosban a teljes evangéliommal. És beállott a mélyreható szociális és sze.lemi átalakulás. Jól­lehet Samária ezer esztendeig bűnben és gya­lázatban élt, az evangé'iom halvára szive fel­ujjongott és jóakarata feléledt. Kivirult a puszta kietlenje és olyan lett, mint az Isten kertje. Jé­zabel városa Jézus városa lett. Garizim hegyé­nél nagyobbnak bizonyult a Go’gota hegye. Jákób forrása helyett az életnek és üdvösségnek uj forrása nyílt meg. Bál templomának hatalmas kőoszlopait összemorzsolta az uj evangéliom kö­zéppontja, a Krisztus keresztfája. Mikortájt Filep az evangeliomma! szivében és ajkán Samáriába került, a város már csak árnyéka és roncsa volt önmagának. Az arisztok­ratáknak, a magas Klérusnak és a felséges ural­kodóháznak elefántcsont pa'o ái összeomlottak. A márványból faragott ékes oszlopfók a sze­gények vackaihoz szolgáltatták a követ. A nem­zet bűneinek egyik következménye volt ez a kol­dusszegénység is. De az anyagi romlással együtt­járt a szellemi züllés és lea jasulás is. Mikor az igaz vallástól bálványimádásra haj’ottak, s egy gonosz fejedelemtől megölni hagyták lelkiisme­retűket, napjuk kezdett leáldozni, s most elju- totiak a sö ét éjféli órára. Ekkor, a legnagyobb ínség idején történt, hogy a rothadó város pi- szoklcpte szűk sikátoraiban megjelent F.lep, hir­detve Krisztus keresztjét, vál ságát, feltámadá­sát és megelevenítő erejét. A teljes és kegyelem­ből való üdvösséget hirdette. Egyenesen a szi­veknek beszélt. Ismerte a város rosszhírét, tudta, hogy mennyi e rmgbünhődött a sz mi dombról felszedett bálványisten imádásáért, tudta,, j •*.. az évszázados nemzeti bűn mennyire beleette ^ magát a samáriabel ek csontjába, és mégis elég bátor volt ahhoz, hogy hirdesse nekik az uj evangéliom ereje által való megújhodást. Lel­kűk az ördögnél volt zálogban, mégis hitte, hogy eljuthatnak az Isten fiainak dicső szabad­ságára. Prédikációjában uj tavasznak, ünnepi verőfénynek muzsikája zengett és ragadta meg az embereket. Évezredes bűnök és keservek éj­szakája után tavaszi pacsirta éneke csendült fel, és nagy öröm repült a szivekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom