Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-04-19 / 15. szám
4 1925 EVANGÉLIKUSOK LAPJA Az Isten után sóvárgó szívnek szomjúságát csak ez a Könyv tudja kielégíteni. Az Istent kereső, s nála megnyugodni és felemelkedni akaró lélek csak itt találja meg azt a nyugalmat, amelyet a legkimagaslóbb és legtisztább levegőjű ormok nyújtanak, s azt a perspektívát, amely az örökkévalóságot tárva fel, alázatra, imtdatra indit, hűségre és áldozatokra kötelez. Az évi 30,000.000 példányt csak a szívnek ez a beléje oltott szomjúsága s a Bibliának inspirált tartalma magyarázza meg. A Luther Társaság a sajtónapon. A sajtónappal kapcsolatban vettük a alábbi levelet: „Nagytiszteletü Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy az Evang. Lapja utján azzal a kéréssel forduljak a Luther-Társaságnak, mint irodalmi egyesületünknek általam igen tisztelt főtitkárához, hogy a jövőben állítson össze a Társaság kiadványaiból egy olyan sorozatot, amelyet mi lelkészek a sajtónapon bizományi elszámolásra a Társaságnál megrendelhetnénk árusítás végett. Azt gondolom, hogy ezzel a sajtónap egyrészt jobban megfelelhetne rendeltetésének, másfelől a Luther-Társaság is jövedelemhez jutna. Egy falusi lelkész.“ Szívesen adunk helyet ennek a levélnek, amely arra figyelmeztet, hogy ünnepélyeink előkészítésekor necsak a szónoklatokon és más programmpontokra gondoljunk. Örülünk, hogy egy falusi lelkészétől, s nem egy könyvkereskedőtől kaptuk ezt a gyakorlati eszmét. Hisszük, hogy a Luther-Társaság érdemes főtitkára az eszmét valóra fogja váltani. Lelkészegyesület. (MELE.) MEGHÍVÓ. A magyarhoni evang. Lelkész-egyesület (MELE) 1925. április 28—29. napjain Budapesten, az üllői-uti Luther- otthonban konferenciát tart a következő tárgysorozattal: Április 28-án, kedden reggel 9 órakor: 1. Áhitat és lelkészi közös úrvacsora, a Luther-otthon kápolnájábón. Geduly Henrik püspök. 2. A konferencia megnyitása. Paulik János, a MELE elnöke. 3. Helyzetünk. Dr. Raffay Sándor püspök. 4. Pásztort keres a nyáj. Dr. Deák János egyet, tanár. 5. A belmissió legegyszerűbb eszközei. Dr. Varsányi Mátyás lelkész. Délután 6 órakor: vallásos estély a Deáktéri ev. templomban, amelynek szónoka Kapi Béla püspök. (Meghívó és programm külön jelenik meg.) Április 29-én, szerdán reggel 9 órakor: 1. Áhitat Kruttschnitt Antal főesperes. 2. Az elszakadt részekkel való kapcsolat kérdése. Geduly Henrik püspök. 3. Mi a mi feladatunk? Báró Podmaniczky Pál lelkész. 4. Gyülekezetek misszionálása. Krón Ferenc lelkész. 5. Indítványok, megbeszélések. 6. A konferencia berekesztése a lelkészi eskünek ünnepélyes felolvasásával. Délután 6 órakor: vallásos estély a budai ev. templomban, melynek szónoka Duszik Lajos miskolci lelkész. (Meghívó és programm külön jelenik meg.) Ezen konferenciára az összes Lelkész, theol. Professor és Vallástanár urakat, valamint Egyházunknak min- denrendü Felügyelőit s vezető férfiait testvéri szeretettel meghívom; azon kérelmem kapcsán, hogy a lelkésztestvérek az úrvacsoránál és a gyülekezetekkel tartandó vallásos estélyeken papi ruhában sziveskedjeneh megjelenni Nyíregyháza, 1925. április 8. Kollegiális szeretettel Paulik János, ev. lelkész, a MELE elnöke. De a világi tudományok terén is gazdagon termette gyümölcseit a reformáció. Frank Sebestyén Luther korában irta az első német világtörténetet (Chronica 1531) s az első német földrajzot (Cosmographia 1534). Nálunk is Honter János még Luther életében 1542. adta ki első földrajzi müvét: Rudimenta Kosmographiae, melyhez fametszetek, a földgömb rajza és térképek vannak mellékelve. A protestáns magyar irodalomra vonatkozólag röviden csak azokat soroljuk fel, amelyekkel a protestantizmus úttörő volt és újat alkotott. Ezek pedig a következők: a) A legelső nyomtatott magyar szöveg. (Hegendorf Rudimenta és Heyden S. Colloquia müveinek fordítása. Sylveszter J. Krakkó 1527.) b) A legelső tisztán magyar nyelvű könyv. (Komjáthy B. Szent Pál levelei, Krakkó 1533.) c) A legelső magyar szótár, (Murmelius-féle, Krakkó 1533. Kom- játhytól.) d) Az első magyar vitairat. (Ozorai Imre, békési lelkészé, Krisztusról és az Antikrisztusról. Krakkó 1535.) e) Az első magyar énekeskönyv hangjegyekkel. Kegyes énekek. Gálszécsi István. Krakkó 1536.) f) Az első magyar kalendáriom. (Székely Istvántól Krakkó 1538.) g) Az első magyar nyelvtan. (Sylvester J. Gramm. Hung. Lat. Ujsziget 1539.) h) A legelső magyar ujtestamen- tom. (Sylvester, Ujsziget 1541.) i) Az első magyar distichonok és a népköltészet méltánylása. (Sylveszter előbbi művében.) j) Az első földrajzi munka hazánkban. (Honter J. Cosmographia 1542.) k) Az első magyar drámák. (Sztárai M. A papok házasságáról és Az igaz papság tüköré. 1550.) 1) Az első magyar prédikációk. (Huszár Gáltól, M.-Ovár 1558.) m) Az első magyar világtörténet. (Székely István 1559.) n) Az első magyar krónika. (Heltai G. Kolozsvár 1575.) o) Az első magyar növénytani művek.) Beythe István: Stirpium Nomenclator Pannonicus, Antwerpen 1584. és Beythe Andrástól: Fives könyv. Németujvár 1595.) p) Az első magyar orvostani könyv. (Szigeti Frankovith Gergelyé, Mo- nyorókerék 1588.) q) Az első magyar neveléstan. (Bárány Györgytől, Halle 1711.) r) A magyar irodalomtörténet úttörő művei. (Czvittinger D., Bőd Péter és Wallaszky Pál munkái.) s) Az első magyar hírlap. (Ráth Mátyás Magyar Hírmondója. Pozsony 1780.) Lásd: Harsányi I. A ref. és a magy. közműv. 12. 1.). A nyomdászatot is a reformáció alapította
