Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-04-12 / 14. szám

6 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925 hasábokat tölt meg meg napról-napra, másfelől pedig a legléhább és leglelkiismeretlenebb módon élcelődik a becsületesen dolgozó emberek gondjain és bajain. Eljön azonban majd az idő. amikor az ízetlenségeken és frivolitásokon felháborodott s a szennytől megundorodott olvasóközönség több életrealitást s emelkedettebb világnézeten alapuló tónust fog követelni a zsurnaliztnustól s nem lesz hajlandó ellenmondás nélkül lenyelni minden pisz­kot, amelyet a sajtó a szabadság nevében elébe­tálal. ____ A kínai atheisták a bolsevisták közreműkö­désével abban fáradnak, hogy a keresztyén misz- szionáriusok civilizáló munkálkodásának eredmé­nyeit aláaknázza. A keresztyén-ellenes mozgalom belakapcsolódott a kínai nemzeti mozgalomba, amelynek célja, hogy Kinából minden kapitalista kizsákmányolót elkergessen. Nankingban, Kanton­ban és más, többnyire a keresztyén misszionáriu­sok által létesített nevelési központokon a keresz­tyén tanulókat megtámadták s népgyüléseket tartottak a vallástanitás ellen. íme a keresztyén- ségnek ellenségei figyelmeztetnek bennünket az iskolai vallástanitásnak, s a felekezeti iskolázásnak nagy jelentőségére. Vajha ne sajnálnánk a pénzt, amibe tanintézeteink kerülnek s helyes iskolapoli­tikával igyekeznénk ellensúlyozni azokat a táma­dásokat, amelyek a keresztyénséget és egyházunkat a legkülönbözőbb oldalról érik. Herriot francia miniszterelnök antiklerikális politikája Franciaország szempontjából nem mond­ható szerencsésnek. Megszüntette a Vatikánnál a francia követséget. Elzászban és Lotharipgiában olyan iskolapolitikát inaugurált, amelynek végered­ménye aligha lenne más, mint az eladdig feleke­zeti iskolák szekularizációja. Helyes egyházpolitika nélkül nem lehet jó politikát csinálni. A jelenlegi társadalmi és állami rend ellen olyan hatalmas erők vonulnak fel, hogy az állam nem oszthatja szét konzerváló erőit két ellenkező frontra: a des­trukció ellen és a keresztyén vallás ellen. Herriot szelet vet és valószínűleg vihart fog aratni. Dr. Masznyik Endre, a pozsonyi evang. theológiai akadémia nyugalmazott igazgatója felhí­vást intéz magyarázó szótárral ellátott Uj-Testá- mentom fordításának megrengelésére. A példányok ára előzetes megrendelés esetén 75.000, 90.000 és 140.000 K. A megrendelések a fordító címére, Ercsi, Fehér m. intézendők. Istentiszteletünknek középpontja az igehirde­tés, én jobban szeretném úgy fogalmazni, hogy az Ige. Az igehirdetés tárgyát szabályozza a peri- kopa-rendszer, az egyes vasárnapokra és ünne­pekre előirt evangéliomok és epistolák sorozata. Ezeknek a perikopáknak egyházilag jóváhagyott rendszere tudtommal nincsen. Agendákban, énekes­könyvekben, kalendáriomokban megtaláljuk őket, de azt hiszem, az Agendánk sem hivatalos. A peri­kopa-rendszernek, általában is, de a tényleg meg­levőnek is, vannak ellenzői. A meglevő csakugyan rászorulhat a javításra, de általában a perikopa- rendszert szükségesnek tartjuk úgy a liturgia, mint a gyülekezeti igehirdetés rendszeressége szempont­jából. S azt hiszem nem mellékes jelentősége van az igehírdető lelki fegyelmezése tekintetében sem. A gyülekezeteket nem lehet kitenni szószéki atlé­ták rendszertelen szabadgyakorlatainak; a gyüle­kezetek lelki élete nem arra való, hogy kenguru­ugrásokkal rohanjanak rajta végig gondolattulten- gésben szenvedő, vagy jó gondolatantológiákkal rendelkező igehirdetők. Másrészt pedig az igehir­detőnek is javára válik, ha a nagy interpretáló zeneművészek példáját követve, addig gyakorolják a textusokat, amig azoknak minden kincsét kime­rítik, amire egy emberöltő nem elegendő. Szabad textusokra még mindig lehetne alkalmat és módot találni, de nem a délelőtti főistentiszteleteken. Lelkészegyesület. (MELE.) Nagytiszteletü Lelkész urak! A lelkész! konferenciának múltkori körlevelemben felvetett gondolata széles körben rokonszenvvel találkozott, úgy hogy én a beérkezett biztatások alapján a konferen­ciának megkonstruálásához már hozzá is fogtam. Legközelebbi konferenciánk színhelyéül, többoldalról jött óhajoknak engedve, Budapestet láttam jónak kijelölni, hol is a konferenciát az üllői-uti Luther-otthonban tartanók meg. Az időpont: 19215. április 28—29-ike, kedd és szerdai nap, esetleg a csütörtök délelőttje. A konferenciával kap­csolatban két vallásos estélyt is tartunk, egyet kedden este 6 órakor a deáktéri, másikat szerdán este 6 órakor a budai ev. templomban, melyeket az ottani egyházak vezetőségei rendeznek meg. Sok mindenféle körülményt kellett úgy a hely, mint az időpont kitűzésénél figyelembe vennem, amiért is kérem a kedves Testvéreket, méltóztassanak intézkedéseimbe bele­nyugodni ; később, ha a dologba belemelegszünk, az egyéb- irányú óhajoknak is eleget törekszem tenni. A budapesti egyházak lelkészei készségüket fejezték ki arra nézve, hogy lehetőség szerint a konferencia részt­vevőinek egy részét magánházaknál helyezik el s a kedvez­ményes utazásról is gondoskodnak. Ezt az oldalát a dolog­nak Dr. Varsányi Mátyás budai lelkésztestvérünk (1. kér. Verbőczy-utca 28. sz.) vállalta magára, ilynemű igényekkel azért egyenesen ő hozzá méltóztassanak fordulni és pedig mielőbb. Jutányosabb ellátás iránt is megtörténtek a lépések. Egyébként a dolognál — gyűlési határozataink értelmé­ben — a gyülekezetek pénztárai is igénybe vehetők. A konferencia tárgysorozatát és a vallásos estélynek programmját legközelebb a lap hasábjain fogom közzé tenni, addig is arra kérem a Kedves Testvéreket, igyekez­zenek megjelenésük utjából minden akadályt elgörditeni, hogy a mai idők komolyságához mért alakban folyhassék le ezen összejövetelünk, a melyen — örömmel jelzem — a püspök urak is mind megígérték közreműködésüket. Nyíregyháza, 1925. március 28. Kartársi szeretettel Paalik János a MELE elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom