Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-04-12 / 14. szám
4 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925 madott Megváltó arról értesít, hogy ott kíván veled találkozni. „íme, én ti veletek vagyok minden napon“, igy szólt Jézus egész világosan. Amikor arra szólít fel, hogy őt „kövessük“, nyilván azt akarja, hogy közeledjünk hozzá s közelében maradjunk. Pál apostol kijelentette, hogy Krisztus, a dicsőségnek ama reménysége közöttünk van s dicsekedik azzal, hogy őbenne a Megváltó ereje hatalmasan munkálkodik. Nincs száma az utaknak és helyeknek, ahol vele találkozhatunk. Imádkozás közben, gyülekezeti istentiszteleten, Igéjének olvasásakor, napi munkánkban vele lehetünk. A világnak a mi időnkben arra van égető szüksége, hogy a Jézus Krisztus jelenlétében lefolytatott emberéletek tegyenek bizonyságot a feltámadottnak életéről és hatalmáról. A Husvét erőitől mozgatott és ihletett hívők rázzák fel a világot a közönyből és lelki tunyaságból, elzavarják a kételkedés ködét s elvezérlik a népek nyáját a lelkek Főpásztorához. Naponkénti Husvét! Naponként támadjon fel benned is az új ember, aki igazságban és tisztaságban éljen, munkálkodjék az élő Krisztus jelenlétének tudatában! A washingtoni % <lfl 0 9 * 9 99 999 m I kulmisszioi összejövetel. Az 1910-ben Edinburghban tartott külmisz- szióí konferenciának méltó folytatása volt az az összejövetel, amelyet ötvennyolc protestáns kül- missziói egyesületnek 4000 delegátusa tartott Washingtonban, január 28-tól február 2-ig. A megnyitó beszédet Coolidge, az Egyesült Államok elnöke tartotta. Az összejövetel tizenhárom ülést tartott a hat nap alatt s összesen hatvankét előadás hangzott nem voltak nagyok, mikor nagy művészeti alkotásaik és legkiválóbb férfiaik születtek. Most vannak nagy tudósaik, de nincs ihletett emberük, nincs nagy teremtő művészük. Népüknek lelke össze van zúzva s élő lelkűk felett sötét démonként gubbaszt a nagyravágyás, mígnem a lélek szava elnémul. Mazzini nem volt politikus. Ő az eszmék nagy embere volt, igazi lélek, akit mi Indiában mahatmának nevezünk s ezért szabadította fel az Önök politikáját minden aljasság alól. Azonban összehasonlítva az utána jövő politikusokkal, Mazzini az emberiségnek tökéletesebb példánya volt. Milyen nehezen ment például Wilson elnöknek az, hogy a politikába erkölcsi elemet vigyen. Milyen tragikusan bukott el.' A nemzetek szövetségét akarta létrehozni, nem a népek szövetségét s ezért fel kellett áldoznia eszményeit és diplomáciát kellett űznie. Végül mindegyikkel kudarcot vallott. A politikusra nézve a kudarc mindig végleges ; végleges a vesztés. Mig az idealistára nézve a kudarc sohasem vesztés. Sőt lehet, hogy a kudarc * 0^yt*e\8lt hez; s ezt bizonyítja el, melyeknek átlagos időtartama húsz perc volt. Az előadásokat négy, usque hatezer ember hallgatta végig Az előadások témái közül megemlítjük a következőket: „Az evangéliumot az egész világnak,“ „Krisztus: a világ problémáinak megoldása/* „Missziói nevelés,“ „A külmisszíói mozgalom vonat* kozásban a nemzetek békéjéhez és jóakaratukhoz, “ „Missziói módszerek és a jelen problémái.“ Az összejövetel kiemelkedő mozzanatai: 1. Krisztus a világ mai problémáinak elégséges megoldása. Tőle jön az ösztönzés és az Ígéret. Evan- gélioma elsősorban az egyénnek szól s az egyén által a társadalomnak, a fajoknak, a nemzeteknek. A világ problémáinak megoldásához első követelmény az egyénnek a megfeszített és bennünk lakozó Krisztus által újjá formált akarata. 2. Az emberiségnek lényegbeli egysége. „Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad ... ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.“ Ne*m szükséges a külső egység. A lelki egység a lényeges. 3. Lelki életünk nincs kellőleg felszerelve a reánk váró nagy munka elvégzésére. A misszionáriusok a Nyugaton kifejlett theológiai tudomány kategóriáin keresztül szemlélt Krisztust hirdetik, igen sok felesleges szellemi podgyászt hordanak magukkal, aminek a Keleten, más civilizáció légkörében nem vehetik hasznát. 4. A nyugati nemzetek nemkeresztyén élete. A nagy keresztyén nemzetek kapzsisága, félelme, gyanakvása és műveltségüknek zűrzavara. 5. A munka befejezetlensége. A munka még csak kezdetén van. Ma a pogányok száma nagyobb, mint mikor a modern missziói tevékenység elkezdődött. Az emberiség kétharmad része nem ismeri Krisztust. A lutheránus delegátusok összejövetelén szóba került egy külön lutheránus külmisszíói világkonferencia terve, amely kedvező fogadtatásra talált. Tehát a nemzet merőben rossz? Nincs neki valami hasznos célja? Természetes dolog, hogy a professzionális segítség szükséges. Ha a házadat fenyegetik, vigyáznod kell rá és őröket kell fogadnod, akik elkergetik a rablókat. Ha azt látod, hogy házad körül emberek ólálkodnak, természetesen arra a gondolatra jösz, hogy rabolni jöttek és gyanút fogsz. De vájjon normális lelki állapot-e ez? Csak ha nem bízol szomszédaidban, akkor válsz professzio- nátus őrré s nem viselkedsz többé úgy, mint a rendes házigazda, aki ajtót tár és behívja az asztalhoz szomszédait. Lehetséges, hogy a nyugati civilizáció olyan viszonyokat teremtett, amelyek arra indították Önöket, hogy a professzionalizmus szellemét kultivál- ják. Ha egyszer egy nemzet erőre kapott s átadja magát az izomfejlesztésnek, a hadsereg és tengerészet növelésének s a magas pénzügyi játéknak, akkor már kényszerítve van a professzionalizmus kultiválására, éppen ezen egészségtelen, természet- ellenes állapot miatt. Ez az átok lehet szükségszerű, de kárhoztatandó. A kollektiv egoizmus a nemzetnek azon érzése,
