Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-03-22 / 11-13. szám

19*5 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 16 Lelkészbeiktatás Mendén. A mendei ev. egyház f. hó 8-án nagy szeretettel és díszes keretok között iktatta be hivatalába első Lelkipásztorát, a szerbek által kiüzett Droba Mártont. A «lélekemelő, impozáns, szép ünnepélyen jelen volt Lehotzky Antall dr., egyházmegyei felügyelő, Csaba Gyula péterii, SchuKz Aladár maglódi, Bartos Pál szarvasi lelkész. Fabók Ferenc pilisi s. lelkész, Halmi Já­nos dr. gyömrői ref. lelkész, Meskó Rudolf, a gyömröi já­rás főszolgabirája, Bujkovszkv Gusztáv, Somogy vár­megye «aljegyzője, Monde község képviselőtestülete, » mendei rom. kát. sskoáasiék és tantestület, a gyömrői ref. és a gyömrői ev. egyház presbitériuma, a szarvasi ev. egy­ház képviseletében Kaskó Kálmán. Omaszta Béla, Lénáról József egyháztagok. Az oltári istentiszteletet Bartos Pál lelkész, a beiktatást Bódy Pál esperes klasszikus beik­tató beszéddel végezte, mely után a lelkész letet;e az es­küt, majd megtartotta nagyhatású beköszöntő beszédét. Szem nein maradt szárazon, mikor Csaba Gyula, az <anyi- sitotit egyház eddigi lelkésze Monde két szülöttjének, Bar­tos Pál szarvasi lelkésznek és Fabók Ferenc pilisi segéd- lelkésznek kíséretében az oltár elé lépett és megtartotta búcsúbeszédét. Az istentisztelet után Lehotzky Antal dr. az egyházmegye, Halmi János dr. egyet. m. tanár a gyöm- rőd ref. egyház lelkésze a gyömrői ref. egyház, Kozma István plébános a mendei rom. kath. egyház, Bartos Pái lelkész a szarvasi ev. egyház, Ku>zenda József egyház- felügyelő a gyömrői ev. leányegyház, Szendrő Kndre dr. a szórványok, Petrányi Károly közs. főjegyző Monde község képviselőtestülete, Reichel Lajos tanító a gyüleke­zet, Fabók Erzsébet I. oszt. tanuló az iskoiásgyciimikek nevében üdvözölte a hivatalába «beiktatott lelkészt. Amrózfalva tót anyanyelvű, hazafias gondolkozást szívben és lélekben magyar érzelmű lakossága ezen évben is kegyelettel ünnepelte meg március idusát. Március 14-én este 40 terítékű közvacsora volt, amelyen Kárász Mihály — az egyházközség tb. felügyelője — tartott magvas, tartalmas, hazafias beszédet, Önmaga is lelke­sedve lelkesítette a jelenlevőket, hogy továbbra is ezen két eszmény szolgálatában álljanak, tartsanak ki, ma­radjanak meg: haza és egyház. A szép beszéd általános helyesléssel találkozott és köztetszést váltott ki a hall­gatóknál. Március 15-én pedig kettős istentisztelet volt megtartva s a helyi lelkész úgy tót, mint pedig magyar nyelven méltatta a nagy nap jelentőségét s kifejtette, hogy’ az őszintén vallásos egyén hazáját is igazán sze­reti s viszont hazáját csak az szereti igazán, aki egyben egyházához is hü mindhalálig. Délután 3 órai kezdettel a helybeli állami el. népiskola tanítósága és növendékei serege adózott a nagy nap emlékének. Közben a férfi- dalkar szebbnél-szebh énekdarabokat adott elő Kusztos Sándor karnagy vezetése alatt. Az iskolai ünnepély vé­geztével a „Levente“ egyesület ifjú tagjai tették le a nagy számban megjelent közönség előtt a fogadalmat. A Levente egyesület tagjaihoz a helyi lelkész intézett buz­dító beszédet, többek között ezeket mondotta: „Vajha e mai ifjú nemzedék, falvak és városok fiatalsága, képes volna felemelkedni magasztos elhivatása magaslatára; vajha ezen nemes elhivatásának érzetében és tudatában bátor és biztos léptekkel elszántan, minden eshetőségre készen és fekészülten haladna a helyes utón a magyar hazával szemben fennálló kötelességeinek nemcsak a tel­jes és tökéletes megismerésére, hanem egyben azoknak lelkiismeretes és becsületes teljesítésére; vajha lerázná magáról mindazt, ami a mai kor hitetlen emberét annyira jellemzi: széthúzás, torzsalkodás, egyenetlenség, pártos- kodás, gyűlölet, haszonlesés, önérdek; vajha e mai ifjú­ság felvértezné magát őseinket annyira jellemző túlbuz­góságnak acélsisakjával, az önfeláldozástól sem meg nem rettentő hazaszeretetnek pajzsával, akkor csakugyan lenne még ünnep egyszer szerte széles Nagymagyarorszá- gon! Az ifjúság a virágos kert legszebb ékessége, leg­ékesebb disze, de csak azon esetben, ha helyes irányban van nevelve; ellenkező esetben a letaposott virágok he­lyén csak a dudva, a bozót, a gaz üti fel tanyáját.“ — 30 ifjú ajak reliegte a lelkész szavai után a fogadalmat szinte átszelleuiülten, mindenki átérezte, méltányolta és felfogta ezen aktus fontosságát, ezen cselekmény ko­molyságát. A jóságos Isten kisérje áldásával ezen ifjak minden egyes lépteit, bogy fogadalmukhoz híven köte­lességüknek mindenütt, mindenkoron és mindenben ele­get téve, testben erösbödve, lelki ismeretekl»en gyara podva, a többi magyar testvérekkel karöltve megállják helyüket a világ különféle népeivel saját létükért foly- tttott folytonos állandó küzdelmük porondján. A kelenföldi ev. egyházközség területén a böjti idő­szakban a következő heüyeken lösznek istentiszteletek és ünnepélyek. Márc. 15-én: Az I., Horthhy Miklós-ut 27. st. iskolában d. e. 11 óraki>r wiotitwztdeu, d. u. 5 órakoT «a Kelenföldi Evangélikus Nőegyesület Jókai ünnepélye Bu­dafokon. d. e. 9 órakor istentisztelet: TürflkbáliiUon d. e. 11 órakor istentisztelet. Márc. 22-én: Az 1., Hortihy Mik­lós ut 27. sz. iskolában d. e. 11 órakor istentisztelet, d. u. 4 órakor mesedélután a gyermekek résszéni Budafokon d. e 9 órakor unentisztelet. Márc. 29-én: Az I„ Horty Miklós­ul i kdtoláhan d. e. 11 órakor istentisztelet, d. u. 5 órakor a Kelenföldi Evangélikus Leányegyesület vallásos es­télye, Budafokon d. el 9 órakor istentisztelet. KelenvöLgy- ben d. u. 3 órakor istontisztelet. Minden szerdán d. u. tí ólakor a Hengermalom-úti iskolában, minden csütörtökön d. u. 5 órakor az 1., Horthy Miklós-ut 27. sz. iskolában hihrliaóra. A Prot. Orsz. Arvaház céljaira egybegyült 1924. évi karácsonyi adományok jegyzéke a „jószivü“ Aádosy Imre orsz. főkapitány és Mehnert Ernőné, mint „elnök“ aláírásával előbbinek ismert áklozatkészségéből nyomta­tásban is megjelent, amelyből kitűnik, hogy a 114 arra gyermek részére a tüzelőanyagon éw 'természetbeni tekin­télyes értékű adományokon kívül mindössze 88.429.000 kor. gyűlt össze és pedig Dániel Eniöné br. gyüjtőivén 2.222.000. Teleky Tiborén 1.050.000. Azary Áknsnéén 2,047.500, Beretvás Sándornéén 1,393.000, C'serna Oszkár- néén 1,200.000, Gregersen Lujzáén 700.000, Horváth Sán- dornéén 450.000, Horváth Jánosén 50.000, Koi'ács Sándor- néén 11.123.000. Krones Ferencméén 440.000. Lajtha Pálén 800.000, Lang Gizelláén 425.000, Lingel Károlyén 7.030.000. Mehncrthnéén 9,405.000, B. Papnéén 800 ezer. Petri Pálnéén 715.000, Spielmann Ádfimnéén 410.500, Thir• nng Gusztávméén 570.000 és Brocskó L. igazgatóén 47.538.000 kor. Isten, a gyűjtők, az adakozók és az. árva- ház lelke: az igazgató iránti hálás elismeréssel közöljük az adatokat, de egyúttal azzal a fájdalmas érzéssel, hogy sok tehetős hívünket és egyházközségünket evang. és ref. részről egyaránt nem látjuk a gyűjtök és az adako­zók tisztes sorában. Kormányzónk kath. neje ő főm. p. o. egymaga 5 milliót gyűjtött. Az egyházközségek részéről csak a ref. Pápa, a evang. oldalról a mindenkor és min­denütt áldozatos Hidas « a hűséges Ujcsanálos, Szek- *zárd, Boba és Répczelaik szerepel. Hol maradt Csalwi, Pilis, Győr, Orosháza. Tótkomlós. Sopron és Nyíregy­háza? Szarvasnak magának van árvaháza. Nem jól van ez igv! Hisz egyházunknak Krisztus evangéliuma értelmé­ben a hit és szeretet, az Isten- és emberszeretet egyházá­nak kell lenniel, mert elleneseiben nem a Krisztustól és Krisztusból való. És azután a nagy ref. egyházakat is saj­nosán nélkülöztük a gyűjtők és «adakozók »urában. Pe- dig az orsz. prot. árvaház áldozatos szeretetéletük e gyik legszebb és legáldozatosabb virága, gyümölcs^ és bizony­

Next

/
Oldalképek
Tartalom