Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-02-22 / 6. szám

EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925 volt megvalósítani az ő szive vágyát. 50 esztendei lankadatlan munkakedv, kitartó ügyszeretet, nemze­dékek felnevelése után ugyan mi lehetne a nyuga­lomra gondoló „kedves diri bácsi“ legfőbb, elérhe­tetlen vágya? Egy kis házikó, saját otthona, ahova nyugodtan, háborítatlanul térhetne be. Amint ezt ki­mondták, azon nyomban talpraállt a lelkes sereg, el­indult a szélrózsa minden irányába s hordta a téglá­kat hangyaszorgalommal. Azóta, már elkészült a fundamentum ,sőt két kályha is áll rajta, mindennap jön egy-egy újabb tégla s erősen bízunk, hogy ilyen buzgóság mellett nyárára meglesz a bokrétaünnep. Ekkor aztán felírhatjuk a protestáns iskolák tör­ténetébe', ami eddig azt hiszem páratlan a paedagógia terén, hogy elsők voltak ismét: a tanítványok hálája házat, saját hajlékot emelt- szeretet jeléül. Zsinatra készülés A külföldi taniüáinányut avagy tudományos ku­tatás eredménye igazolandó. Más, — akár állami érdekből is — a tanerők legfeljebb csak egy évre szabadságolhatok. Egy év­ben egynél több tanerőt szabadságolni nem lehet. 48. §. A tanítók továbbképzése érdekében egyház- megyei és egyházkerületi tanítói egyesületek szerve- zendők, melyeknek az illető egyházmegyékben, illetve egyházkerületekben működő összes tanítók hivatal­ból kötelezett tagjai. Az évenként egyszer tartandó egyházmegyei tanítói gyűlések alkalmával a tanítók, - illetve több tanitós iskolában minden 15 tanító után egy kiküldött, az egyházkerületi tanítói gyűlé­sek alkalmával pedig az egyházmegyéi tanító egye­sületek 3—3 kiküldöttje az egyházmegyei, -illetőleg egyházkerületi közgyűlés által megállapított fuvar- és napidij megtérítésére tarthat igényt. A fuvart és napidijat az egyházmegyei tanitói gyűlés alkalmá­val az iskola fenntartó testület, az egyházkerületi tanitói gyűlés alkalmával az egyházmegyei pénztár viseli. 49. §. A polgári iskolák, tanító- és tanitónőképző-inté- zetek, középiskolák és szaktanárainak továbbkép­zése érdekében egyetemes tanáregyesület szerve­zendő, melynek a nevezett iskolák minden tanára hi­vatalból kötelezett tagja. Az évenként egyszer tar­tandó gyűléseken a tanári karoknak 6 tagig 1. haton túl 2 kiküldött képviselője az egyetemes köz­gyűlés által megállapított fuvar- és napidij megtérí­tésére tarthat igényt. A fuvart és napidijat a kiküldő tanártestület intézetének pénztára viseli. m) A tanerők nyugdíjazása. 50. §. A tanerők nyugdíjazása az országos tanítói, illetőleg tanári nyugdíjintézetre vonatkozó törvényes rendelkezései szerint vagy a tanerő kérésére, vagv hivatalból történik. A nyugdíjazást a törvényben elő­irt életkor vagy a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idő, vagy olyan testi vagy szellemi fogyatkozás alapján történik, mely a tanerők szolgálatának további ellá­tására képtelenné teszi. A nyugdíjazási eljárást, sürgős eseteket kivéve, május hó elején kell megindítani, hogy a megüresedő állás kellő időben betölthető 1 égvén. 51. §. A tanárok, tanítók és tanítónők rendes járandó­ságaik csonkítása nélkül és pedig igazolt munkakép­telenséggel járó betegség esetén a gyógykezelés ide­jére, de legfeljebb egy évre terjedhető szabadságol- tatásra tarthatnak igényt; erre az időre helyettesíté­sükről a fenntartó testület (a tanerő nyugdijazatá- sáról) gondoskodik, gyógyulást nem Ígérő betegség- esetén azonban a nyugdíjaztatási eljárást egy év le­telte előtt is megindíthatja. Vall ásta n itás, vallástan árok. 52. §. Az egyház saját elemi iskoláiban - amennyiben a fenntartó testület másként nem intézkedik, az osztálytanítók kötelesek a vallástanitást végezni. Az egyház saját polgári iskoláiban, tanító- és tanitónőkéipző-intézeteiben, középiskoláiban, felső leányiskoláiban, magasabb leánynevelő intézeteiben, felső kereskedelmi iskoláiban, a vallásoktatást külön erre a szakra képesített vallástanárok végzik, akik­nek az iskolai tanításon kívül a tanulók lelki gon­dozása, ifjúsági istentiszteletek tartása és kivált bel- missziói ifjúsági egyesületekben a vallásos és egy- házias szellem fejlesztése és megerősítése is köteles­ségük. Ilyen vallástanárokul a jelen törvény életbelép­tetése után csak olyan egyének alkalmazhatók, akik íheológiai tanulmányaik befejezése s a lelkész- és vallástanárképzö szemináriuma sikeres elvégzése után lelkészekké felavattattak és vallástanári képesítő vizsgálat alapján vallástanári oklevelet nyertek. Leányiskolákban a Íheológiai tanulmányokat és vallástanárképző szemináriumi tanfolyamot sikerre! elvégzett és vallástanári oklevelet nyert nők is alkal- i na zhatok vallástanárokul. A vallástanárok a többi szakok tanáraival min­denben egyenlő rangnak és egyenlő jognak. Az evangélikus nevelő és tanintézetekbe járó nem evangélikus tanulók vallásoktatásáról az illetékes egyházhatóság gondoskodik s az általa alkalmazott hitoktatók bejáró óraadóknak tekintendők. 53. §. A nem evangélikus tanintézetekbe járó evangé­likus tanulók vallásoktatása ügyében — esetleg a református egyházzal együtt — az evangélikus egy­házközség intézkedik, amelynek területén az illető iskola van. Az állam, község és magánosok által fenntartott iskolába járó evangélikus tanulók vallásoktatásának költségeit a vallásoktatásra illetékes egyházközség elsősorban az illető iskolák fenntartóitól kéri < amennyiben az ily módon nyert fedezet nem bizo­nyulna elegendőnek, s a hiányt az egyházközség a maga erejéből pótolni nem tudná, a felettes egyházi hatóság- engedélyével állami hozzájárulást is igénybe vehet. (Folytatjuk.) minden ev. családnak az 1925. évi Luther Naptárt megsze­rezni. Kapható a lelkészi hivatalokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom