Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-09-27 / 38. szám

gVAMeükusoK Uf>M

1.

tíis.

esetet, s éppen a meztelen-divat korából, de előadása sajnos meglehetősen homályos; jobban’ utána járhatott volna a tényeknek. De másrészt megokolt, hogy a szemérmet semmi sértés nem érte. A szemérem t. i. a spártai strandon és a tornahelyeken, ahol a két nem ruhátlanul járt, nem volt egyedül: „De vele együtt járt a spártai erkölcs. És a testnek kultusza.“ Az a Spárta mégsem egészen olyan volt, mint Budapest. Nálunk a szemérem a kultusszal és a közoktatásüggyel jár együtt, mindhárom ruhátlanul (lásd a kebel beli költségvetést). Spár- tában ellenben a két nem, a szemérem és az erkölccsel szövetkezett kultusz alkottak védés dacszövetséget. A test kultusza a nem egészen megbízható történelmi kútfők szerint abból állott, hogy a strandról ugyan meztelenül, de a csatából vagy pajzson, vagy pajzs- zsal szokott a test hazatérni. Ilyen alkalmakra a pajzsot kölcsön kérték azoktól a népektől, amelyeknél a pajzs éppen divatban volt. A rántottleves evést nem nevezték kultusznak. A spártai erkölcs viszont ellentétben a testtel, talpig vasban szokott járni, megbilincselve, hogy el ne szökjék, ami tekintettel arra, ami a meztelenség után rendesen jön, igen szükséges óvintézkedés volt.

De nem folytatom tovább. Bemutattam egy darabkáját annak az egyhasábos dadogásnak. amely Esti Levél elnevezés alatt a magyar középosztály táplálékát képezi. Csak még ezt a mondatot: „A sport, a torna kultusza valósággal kizárta a meztelenségnek erkölcstelenségét.“ Ezzel bezárul a kör. Kiindultunk abból, hogy „maga a meztelenség nem erkölcstelenségs eljutottunk odáig, hogy beszélünk a meztelenség erkölcstelenségéről. Aki az erkölcstelenség meztelenségét akarja látni, az ne Spártába menjen. Remélem azonban, hogy jóakaratu olvasóm meg van most már velem elégedve: a magyar gondolatkörrel is behatóan foglalkoztam.

HÍREK.

Az Ev. Lap olvasóihoz! Az utolsó negyedév küszöbén kérjük olvasóinkat, ujitsák meg előfizetésüket. Mi beváltottuk igéretün- tünket, a lap pontosan megjelent a nyári hónapokban is. Kérjük áldozatos munkánk viszonzásául s a lap további megjelenése biztositá- tására az előfizetési dijak mielőbbi beküldését. Hátralékos előfizetőinket külön is felhívtuk'tartozásuk letörlesztésére. Közel 80 millió korona a hátralék, amit régóta sürgetünk. Csak egyszer vetné fel magában a kérdést minden u. n. előfizetőnk: miből tarthatják fenn ezt a lapot? bizony nem kellene a sok munkát még pénzbeli áldozattal is megtoldanunk. Semmi mást nem kérünk, csak egy kis kötelességérzetet az evang. sajtóval szemben.

Pesthy Pál igazságügyminiszter f. hó 13-án tartotta képviselői beszámoló beszédét Kalaznón, Tolna m. Beszámolójában vallást tett az élő Krisztusba vetett élő hitéről. Országunknak és a világnak talpraállitása csak azon a fundamentumon lehetséges, amelyet Jézus Krisztus vetett. Az igazságügyminisztert Zulauf Henrik kalaznói lelkész üdvözölte.

Házasság. Dr. ajkai Ajkay István a dunántúli egyházkerület világi aljegyzője f. hó 26-án tartotta esküvőjét Sopronban langenrodei Langer Hedviggel.

Maygadessene Boemelburg Konrád dr. báró miniszteri* titkár f. hó 22-én vezette oltárhoz Reventlowi Kaas Rózsa bárónőt Budapesten a Deák-téri templomban.

Egyetemes gyűlés. A dunántúli egyház- kerület püspöki titkára felhívja azokat, akik a f.. é. október hó 22-én Budapesten tartandó egyetemes közgyűlésre kedvezményes vasúti- jegy váltására jogosító igazolványra igényt tartanák, hogy a kiinduló állomás, vasútvonal, vasúttársaság és kocsiosztály pontos megjelölésével a püspöki hivatalnál igényüket legkésőbb október hó 1-ig bejelentsék. Később jelentkezők igazolványra igényt nem tarthatnak.

Fontos tanügyi reformok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nemzetgyűlés elé legközelebb fontos törvényjavaslatokat fog terjeszteni. Az egyik az elemi iskolai oktatás idejét állapítja meg. Jelenleg az elemi iskolai kötelező oktatási idő hat esztendő; a benyújtandó törvényjavaslat azt célozza, hogy a városokban és azokban a községekben, amelyekben az illetékes tényezők véleménye szerint a viszonyok erre alkalmasak, a tankötelezettség időtartama nyolc év legyen. Egy másik javaslat tanyai iskolák építéséről intézkedik. Egy harmadik értelmében a leányiskolákban a klasszikus nyelvekben való oktatás helyett nagyobb súly helyeztetik a modern nyelvekre és az esztétikai nevelésre. A negyedik javaslat a Károlyi-vágyon jövedelmének tanügyi célokra való fel- használásáról szól. Örömmel üdvözöljük különösen a népiskolának nyolcosztályuvá fejlesztését, amelyet egyházunk tanügyi bizottságai már évek óta sürgetnek. A jelenleg divó ismétlő iskola nem* vált be a gyakorlatban, s a népiskola hat esztendeje elégtelen arra, hogy népművelésünk eredményét biztosítsa; népiskolai oktatásunk rövid időtartama miatt elmaradtunk a nyugati népek mögött. Ideje, hogy a kultuszkormány az eddg dédelgetett középfokú és főiskolai oktatás mellett a népiskolai oktatásra is gondoljon. Főleg azonban, hogy gondoskodjék a kellő anyagi fedezetről is; mert az az uzus, hogy a minisztérium plánumokat dolgoz ki és rendeletekct gyárt, a költségeket pedig a lokális érdekeltség nyakába varrja, már-már elviselhetetlen terheket ró a fenntartókra. Reméljük tehát, hogy az üdvös javaslat nem lesz egy