Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-08-30 / 34. szám
CMS. EVANOÉLflOJSOK lapja Az Országos Református Lelkészegyesület kecskeméti kongresszusa f. hó 20-án bizalmas sajtóértekezlettel kezdődött. Megállapították a református egyház sajtópro^rammját. Több milliós sajtóalap létesítését határozták el. Megszervezik a központi református sajtóirodát. Református szellemű írókból, művészekből, tudósokból tudományos társaságot alapítanak és felkérik a Protestáns Irodalmi Társaságot ennek mielőbbi megvalósítására. A 22-i közgyűlés első előadója Kovács J. István theo- lógiai igazgató volt, aki »Közéleti súlyúnk megcsappanása« címen tartott előadást. E szerint az állami kinevezés alá eső tanszemélyzetnél a reformátusok távolról sincsenek országom számarányuknak megfelelően képviselve. Az egyház hiába küzd törvényben biztosított állami járandóságaiért. A ‘reformátusok önmaguk is okai közéleti súlyúk csökkenésének. Ezt az állítását Kovács J. István a reformátusok poliákai megoszlásával iparkodik alátámasztani. Sürgeti a re-formátusság (úgy látszik politikai) megszervezését. A kongresszussal kapcsolatban belmissziói konferencia is volt, amelyen az irodalomról, és a nők gyülekezeti munkájáról tartattak előadások. A kongresszus elnöke Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár, az ORLE főtitkára volt, kinek előadásában a kongresszus megtárgyalta a reformátusság szervezkedésének alapjául szolgáló egységes politikai, kulturális, szociális és gazdasági programmot. A Student Christian Movement (Keresztyén Diákszövetség) Európa Újjáépítése dmen most adott ki Rouse Ruth kisasszony tollából egy beszámolót arról a segítő munkáról, amelyet a Szövetség végzett. Negyvenkét országnak diákjai tizenkilenc országnak diákjait közel húszmillió angol fonttal segélyezték. Rouse könyve felhívja a figyelmet arra a nagy- szegénységre és nyomorúságra, amelynek közepette a középeurópai és déleurópai ifjúság küzd az éhséggel» betegséggel és tudatlansággal. Az egyetemek éppen úgy hijjával vannak a tudományos felszereléseknek, mint a diákok a kenyérnek, lábbelinek és felöltőnek. A segélyező akció két irányban haladt. Ellátták a diákokat élelemmel, ruházattal és lakásról gondoskodtak. Ez volt az egyik. Azonban sok diák nem fogadta szívesen az alamizsnát. Azért megszervezték a diákok számára, különösen Németországban, a munkaközvetítést, úgyhogy a diákok és diákkisasszonyok meg tudták keresni kenyerüket. A Szövetség munkájának sikere elsősorban attól függött, hogy a gazdagabb országok diákjait meg tudják nyerni. De a nagy eredmény mégsem lett volna elérhető, ha a Szövetség munkásai nem tudták vc’na megnyerni a hatóságfok bizalmát önzetlen buzgólkodásukban és rátermettségükben. 1. A Nemzetközi Jóbarűtság Világ-Szövetsége (World Alliance for Promoting Internationale Friendship through the Churches) augusztus első hetében tartotta hatodik nemzetközi bizottsági üléseit Stockholmban, közel 150 delegátus résA’ételével, akik huszonnyolc országot képviseltek. A Nemzetközi Bizottság ülésein dr. Boynton Nehemiás (Amerika) elnökölt. Az aug. 7-i ülés a kővetkező határozatokat fogadta d: 1. Szükségesnek mutatkozik a Szövetségnek olyan módon való újjászervezése, hogy megfelelhessen azon feladatának, hogy a béke és a testvériség érdekében a világ minden keresztyén erejét egyesítse. 2. A Végrehajtó Bizottság hatalma/tassék fel arra, hogy delegátusokat küldjön ki az Élet és Munka Konferenciájának (Conference on Life and Work) bizottságával való tárgyalásra, akik jelentést tennének arról, hogy- a Szövetség mimódon kooperálhat a Konferenciával mindazokban az ügyekben, amelyek a népek nemzetközi viszonylataira vonatkoznak. 3. A Világ-Szövetség valamennyi nemzeti tanácsának figyelmét felhívja a döntőbíróság, a biztonság és az általános lefegyverzés nagy elveire, amdyek elválaszthatatlanul összefüggnek, mint a keresztyén eszményeknek a politikai téren való érvényesítései. 4. Helyesti a titkos diplomáciáról szóló angol memorandumot és azt megtárgyalás céljából kiadja a nemzeti tanácsoknak. 5. Kéri a különböző nemzeti tanácsokat, hogy érdemlegesen és kellő energiával használják fel befolyásukat a közvéleményre olyan irányban, hegy- a nemzeti és nemzetközi életnek nagy erkölcsi kérdéseiben a közvélemény gyakoroljon nyomást az államférfiakra és politikusokra és kényszerítse őket azoknak a keresztyén elveknek alapján való cselekvésre, amelyeknek érdekében a Világ- Szövetség küzd. Aug. 8-án az értekezlet befejeződött. Nem fogadta el a norvég memorandumot, amely állást foglalt az ellen, hogy a Népszövetség katonai erők felett rendelkezik, elismerte a memorandum keresztyén szellemtől inspirált voltát, de kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a Népszövetség befolyása abban a mértékben fog gyarapodni, amilyen mértékben támaszkodik az anyagi erők helyett az erkölcsi erőkre. Felhívta a Népszövetség figyelmét a görögországi és bulgáiiai menekültek sanyarú sorsára, akiknek szenvedését a Szövetség a keresztyén civilizáció elleni szörnyű vádnak vesz és felkérte a Népszövetség Tanácsát, hogy alkosson nemzetközi egyezményt,
