Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-02-15 / 5. szám

6

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

192Ö

Evang. irodalom

Böhm Károly emlékezete. Felolvasta, amint arról már m egem lék ez tünk, kissé késön -bár, Pauler Ákos, a Tudományom Akadémia 1924. november 17-iki ülésén.. E nagy evang. tanféirfiunk és önálló bölcselőnk rendszerének kiváló beható elemzése és igazán nagy értékeinek méltó megörökítése, mely most már az Akadémia kiadásában nyomtatásban is megjelent. Most is fájlaljuk, hogy azon a felolvasó gyűlésen evang. egyházunk főv. vezéremberei, bizonyára tájékozás hiányából, nagyobb számmal nem tettek bizonyságot e kiváló evang. szellemi értékünkről. Az egyet, felügyelő melllett segédszolgálatokat teljesítő titkárnak képezhetné szép feladatát az evang. szellemi mozgalmak figyelemmel kisérése és azokra vezérembereink figyelmének felhívása. Emiatt eddig nagy mulasztás terhel bennünket, ■lobban 'kellene nagy embereinket számon tartani és megbecsülni. — Bőhm eklintén Kant és Comte összekapcsolására törekedett, majd Arisztotelész, Leibniz, Fichte és Schellingen át jutott el önálló rendszerének megalkotására ..Ember és világa“ cimü müvében, amelynek vezéreszméje végelemzésben az, hogy a szellem a valódi, igaz, ozép és jó. De Böhm legnagyobb alkotása az úgynevezett értékelmélet terén van, ahol Pauler szerint is .,a magyar tudomány mindenkori büszkesége marad, hogy e téren magyar gondolkodó tett legtöbbet fogalomkörének tisztázása szempontjából“. Reá is illik Fichte mondása, hogy ..aminő az ember, olyan bölcseleté“, és izzó magyar érzése miatt „Aranyra erolékeiztető tépelő- dése és szemérmetessége, .sajátos bt-lnső intuitív szomorúsága és büszkesége a magyar életfelfogás megnyilvánulása“. Egyik legremekebb gondolata az is, hogy' „az erkölcsi életideák — s itt Kant és Fichte kive — az akarat szabadságát követeli ,s .az akarat- csakis a szeretet által lesz igazán szabaddá“. Értékelméletével a mi nagy magvar gondolkodónk „úttörő a világirodalomban“. — Az emlékbeszéd gondolatmenetét Bartók Oy. is melegen méltatja a Prot. Szemle felbruári füzetében.

A miskolci ev. egyházközség évkönyve az 1914— 24. évekre. Szerkeszti Duszik Lajos lelkész, Miskolc f Magyar Jövő) 1924. 78. lap. Ez ősrégi és ma is vezető gyülekezetünk lelkésze elsőrangú egyházi szónokunk, felügyelője H. Lichtenstein László, volt főispán. Hü, igaz és rendkívül tanulságos képei a nehéz 10 évi egyházi állapotoknak. A valódi evang. cura pastoralis vade mecumja a •'kiváló szerkesztő-lelkész közismert szép tollából. Szép és tanulságos cikket irt „Hullámveréskor“ címmel Lehoczky E. pre par and iái vallástanár, „Egyház- védés“ címén Otttyk Á. alapitv. biz. elnök és a „Luther- egysé-g és egyetemesség“ címén dr. Szlárik M. nyug. theol. tanár. „Helyzetünk“ elmén 'maga a szerkesztő ismerttlli váz iskolát., templomot, sajtót és a segítő szeretetek uiely utóbbi helyen a diakonissza-ügyet sürgeti. Nagyon tanulságos részletek az egyházi szervekről és cselekedetekről szólók is. Klasszikus szép és követésre méltó magyarázatokkal a mi bensőséges szép szertartásainkról a szerkesztő tollából. Ez évkönyv mintaképül szolgálhat nagyobb városi egyháziközségeinknek és lelkészeinknek. De hiveimk is tanuljanak és okuljanak belőlük. Ilyen erkölcsi bátorsággal kelti megírnunk a mi évkönyveinket.

Evang. Naptár az 1925. évre. Kiadja a szlovákhoni Magyar Ev. Szövetség. Léva (nyitrai) 1925. 112 lap.

Ára 5 cseh korona. Szép és üdvös gondolat- volt e naptár kiadása. „Idő és örökkévalóság“ elmen irt bele Endreffy T„ Szózatot a magyar ev. testvéreikhez buzdító hangon Egyed A., az eperjesi Collegium szomorú

sorsáról nagy terjedelme melleltt is ujabbi fötllendülésé- röl hiányosan Mayer E., harangavatási imádságot- Kemény L. Nekrológot közöl Móhr Béla kassai lelkészről és hü jellemzést Terray, Endreffy és Bändel lelkészekről. Végvári „Örök tűz“ cimü verse a velőkig meghatja a megnyomorított magyar lelkeket a megszállott vidékeken. Béthel intézményeinek ismelrtetése és képekkel illusztrálva hü és találó Endreffyné tollából. Fizelyné Luthert és az evang-. egyházi éneket mutatja be. Jókait Kemény Lajos osgyáni lelkész méltatja. Csak tovább is előre leigá/zott felvidéki magyar evang. testvéreink. Meg*- virrad még valaha és még találkozunk. Csak fámogas- Fák a mi híveink e naptárt és a Léván megjelenő Evang. Lapot.

Rabaut, a puszták prédikátora. Franciából fordította Vargha T. ref. lelkész. Budapest (Betihánia), 1925. 74 lap. Meghatóan szép történet a hugenották üldözésének korából, mely mókán emlékeztet a magyar gályarabok tör tánctéréi. Nem hiába viseli a valdemsekhez és a magyar protestánsokhoz hasonlóan „a vértanúi egyház“ megtisztelő elnevezését. Ugyancsak a Bethániában jelent meg Vargha sógora, báró Podmaniczky P. „Megnyílt szemek" és a „Vihar“ cimü két szép kötete is. Utóbbi a magyar reformáció történetének köréből vettet tárgyát.

Dr. Szlávik Mátyás.

EGYHÁZI ÉLET.

Diákakció!

A legnagyobb nélkülözés, a legnagyobb kitartás, a legtragikusabb sors, lemondás az ifjúság örömeiről, — ez az osztályrésze a mai egyetemi ifjúságnak. Hideg szoba és könyvtelenség s a nélkülözés eddigi ezer gondja most megsokszorozódott, most a szanálás ajándékaként egy olyan terhet raktak ezekre az úgyis roskadozó vállaltra, melyet elbírni segítség nélkül képtelen. Másfél millió korona tandijat kellett fizetni a beiratkozáskor s ugyaniy magasak — már az aranyparitáson felül állanak — a laboratóriumi, gyakorlati dijak is. Az állam az eddigi szokástól eltérően, egy fillérrel sem támogatja a mensákat, megszűntek az eddigi mensasegélyek, kiapadt minden forrás, mi eddig támaszul és segítségül szolgált azoknak, kik erre rászorultak; ilyen körülmények közt a hallgatóság negyedrésze legalább a legborzasztóbb numerus clausus miatt kénytelen lesz tanulmányait abbahagyni, esetleg befizetett tandiját is elveszti, mert nem tudja fizetni a magas laboratóriumi, mensai dijakat, mert nem tud a hét kilométerre levő sasadi Horthy- kollégiumból bejárni a magas viOamosbérlet-dij miatt. Ezer gond és ezer nehézség a mai diák élete s százszorosán az a mi ev. egyetemi hallgatóinké, s ha azt akarjuk, hogy egyházához ragaszkodó, annak később hü szolgaként dolgozó, önérzetes és öntudatos evangélikus társadalmunk legyen, segítsük meg ezt az Ígéretes jövőt a maban, segítsük meg abban a hitben, hogy százannyit fog visszafizetni, mint ama Jézus szerinti talentum.

Pro juventute evangelica — mindenki tud nélkülözni néhány koronát s az egybegyült összeg — laboratóriumi és mensadij kifizetésével — sok-sok diák válláról vesz majd le súlyos keresztet.