Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-08-23 / 33. szám

6. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925. is, mert egy szuszra említi a protestánsokat, a szabadkő mi veseket és a zsidóikat. Ex lingua leonem. * Átalakulóban van a »mozdulatlan Kelet«. Egy hetilapban ezt olvasom: Damaszkuszniak, a világ legrégibb városának, egész automobil- flottája van, amely fenntartja az összeköttetést Transjordánia valamennyi fontos gócpontjával. Bagdadba a tevekaravánokkal több hétig tartó utazás után lehetett csak eljutni, ma a naponta induló automobilokon tizenkilenc órai ut, a rend­szeresített repülőgépjáratokkal pedig még; ke­vesebb. Még a Szaharát is ke resztül szelték már au­tomobilokkal, a vasiut pedig most van építés alatt. Perzsia siet kiépítem az automobilutakat: Abesszínia fővárosa vasútállomás; Damaszkusz várfalain pedig szikratávíró' állomás van. Az Izlam világa ma megközelithetőbb, mint bár­mikor. Kairóban, az igazhitű Izlam szivében két­száz nyomda dolgozik. Beyrutban husznöt könyvkereskedés van. Az ezernyi mohamedán városok iskolái túlzsúfoltak. A fiatal mohame­dán nemzedék látóköre kiterjed az egész vi­lágra. Megtanulja Nyugat tudományát. Bejárja a nyugati országokat; egyetlen északafrikai nép­nek csak magiában Franciaországban, többnyire Páris környékén, közel százezer tagja él. Ha a keresztyén erők elevenek, progresszív ok, és a muzulmánokhoz nem a harcos keresztes lova­gok magatartásával, hanem barátokként közeled­nek, nem Oroszlánszívű Riikárd kardjával, ha­nem Assisi Szent Ferenc és Lull Raymond kű tárt karjaival, még; a mai nemzedék megérhet olyan mozgalmakat, amelyekhez foghatót az Iz- lám tizennégy százados története nem mutat­hat fel. HÍREK. A dunáninneni egyházkerület f. hó 12-én tartotta közgyűlését Budapesten a Deák-téri díszteremben. Megjelent R a d v á n s z k y Al­bert báró egyetemes felügyelő is. Lándori Kéler Zoltán dr. egyházkerületi felügyelő nyitotta meg a közgyűlést és üdvözölte a megjelenteket. Megemlékezvén az evangélikusokra váró ne­héz feladatokról s rámutatott a magyar átok szülte visszavonásokra, amelyek hazánk és az egyház feltámasztásának munkáját nehezülik, de amelyek mind megszüntethetek az egészséges, józan és törhetetlen akaraterő által. Utána Kiss István püspök terjesztette elő évi jelentését. Beszámolt az egyházkerület, az egyházmegyék, a missziók és a püspöki hivatal munkájáról. A püspöki jelentés után az egyházkerületi válasz­tások megejtése következett. Ezután a folyó ügyek tárgyalására tért át a közgyűlés, amely­nek során kiemelkedőbb pontok voltak az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása, a nyugdíjintézet, a pénzügyi bizottság számadásai, amelynek során kitűnt, hogy szép összeggel gyámolithatta az egyházkerület a szegényebb egyházakat és lel­készeket. Szó' volt a lelkész! kongnia valorizálá­sáról, a meghívó levelek rendezéséről, majd a számvevőszék és tanügyi bizottság jelentései­ről, a tanítók sérelmeiről és a teológiai fakul­tás doktorátusi szabályzatáról. Az egyházme­gyék felterjesztései után Kovács Sándor dr. a misszióügyről terjesztett be jelentést, végül Kiss István püspök imája után ért véget a kerületi közgyűlés. A közgyűlés előtti napokon az egly- házkerületi gyámintézet és a lelkész! értekezlet tartotta meg Laszkáry Gyula, Podhradszky Já­nos és Mihalovics Samu elnökletével üléseit. Tanitónőválasztás. A győri ág. hitv. ev. egyházközség képviselőtestülete e hó 16-án tar­tott közgyűlésén 18 pályázó' közül Wildhoffer Lenkét választotta meg tanítónővé. A csanád-csongrádi ev. egyházmegye közgyűlését augusztus 12-én Szegeden tartotta. Előtte való nap a különféle bizottságok ülésez­tek. Délelőtt 9 óraikor lelkész! úrvacsorát osztott mélyhitü beszéd kíséretében Draskóczy Ede makói lelkész. Utánna 10—12 óráig lelkészi ér­tekezlet folyt le, amelyen határozatba ment át, hogy az egyes gyülekezetek Luther Szövetségei fölött álló' és azoknak irányelveiket adó Egyház­megyei Luther Szövetség fog alakulni. Délután 3 órakor iskolaszéki ülés kezdődött, amelyen részletes, alapos és pontos beszámolót tartott az egyházmegye iskoláiról Brózik Károly tisza- földvári lelkész, egyházmegyei főjegyző, kör- lelkész. Majd Országit József szegedi tanító ér­dekes felolvasást tartott »Az elemi iskolák 8 osz­tályúvá fejlesztéséről«, amelyben követelte a 8 osztályú iskolanemet. A gyűlés sürgős felter­jesztést intéz a kerülethez jó ev. tankönyveik megírásáért és kiadásáért. 5—6-ig az egyházme­gyei gyámintézeti bizottság számolt be a 4.5 millió korona összegről. Majd 6—8-ig közgyű­lési előértekezlet zajlott le, melyet bankett kö­vetett a Kass szállóban. Másnap délelőtt 9 óra­kor kezdődött a gyámintézeü istentisztelet, ame­lyen Tátrai Károly szegedi h. lelkész prédikált, adakozásra buzdítván a nagyszámban megjelen­teket. 10 órakor a templomban a közgyűlés megnyitódott Saguly János esperes és Purgly Emil makói főispán, egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. Esperes részletes, mindenre ki­terjedő beszámolót tartott a püspöki látogatá­sokról, lelkész és tanitóválasztásőkról. A 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom