Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-08-23 / 33. szám
EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925. 2. a világháború néhány esztendejét), a mai ember megtagadja a szeretetet (a gyűlölet erény- számba megy, s az embereket gyűlölettel akarják erényekre nevelni); a mai ember megtagadja az észt (divathóbortból, haszonlesésből, még józan eszének szava ellenére is behódol a babonának, a szemfényvesztésnek, a varázslásnak). Eljutottunk tehát oda, ahol a görög-római kultúra haldoklása és a keresztyén ikultura megszületése idejében állott a világ. Akkon, midőn Tarzusi Pál, a farizeusból lett keresztyén apostol, a római légiók által leigázott és megbecste- lenitett kéttengerü Korinthusból azt irta a Ró- mabelieknek, akik a minden utálatosságok anyjának ölében laktak: »Szánjátoik oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek tetsző áldozatul, mint okos istentiszteleteteket!« s ezzel kimondta a reformáció csatakiáltását: az erkölcsös élet az áldozatos élet, s az igazi áldozat a magunk oda- áldozása, és az igazi istentisztelet (miként az eredeti görög szó mondja), logikus, észszerű istentisztelet. A vallás az ember életében centrális helyet foglal el. Ha a vallás teréről száműzzük az észt, akkor Európa civilizációja csakugyan haldoklik. Lezárul egy eón, eltűnik egy korszak, s a mai Kínában nem ismétlődik meg a boxer-lázadás. Dr. Voskamp misszionárius 1925. junius 8-ról keltezve levelet irt Tsingtao-ból, amelyben a következőképpen irja le a mostani gazdasági zűrzavart: »Bizonyára olvasta a lapokban a kínai zavarokról szóló távirati tudósitásokat. Komoly zavargások voltak és sokan nyugtalankodnak miatta. Biztosítom az ide készülő misszionáriusokat, hogy a zavargások lokális jelentőségűek voltak és megfelelő ellenőrzés mellett lokális jelentőségűek maradnak. Mindazáltal a helyzet Kínában jelenleg kritikus a kapitalisták ellen irányuló munkássztrájkok miatt, akik a kínai népet kizsákmányolják. Ezeknek a gazdasági zavargásoknak az ád komoly jelentőséget, hogy a túlzó nacionalista érzéstől és hisztérikus patriotizmustól fűtött kínai ifjúság' melléjük szegődött. Az itt dolgozó bolsevista agitátorok befolyása alatt az idegenek elleni nyilvános demonstrációkra vezetnek. Shantung tartománynak ebben a részében a zavargásnak kevés jelét láttam, bár Sze Fang- ban, egy TsingtaO' közelében fekvő gyárvárosban egy hete nyilvános tüntetések voltak japán munkaadók ellen. A sztrájk alatt volt alkalmam abban a megyében missziói munkát végezni, 9 több érdekelttel beszéltem. Semmiféle kellertietemberiség' az, aki temet és akit temetnek. A nagy Zrínyinek, a költőnek, az volt a jelmondata: »jó szerencse kell és semmi más;« de mi ilyen formán balcsillagzat alatt születtünk. Most hull a levél, most vastagodik az avar. Megyünk, mint a tevék karavánja, amelyet egy szamár vezet, vagy mint a vakok, akik világtalanba kapaszkodnak. Eljött a világ világossága, de a sötétség nem fogadja be. Valami autoszuggesztió, vagy tömeghipnóizis hatása alatt áilva, megkövezzük az igazságot, a szeretetet, az észt, a bölcsességet. Keresztrefeszitjük Istent. Mintha meg volnánk babonázva, meg lennénk rontva, »az örökkévaló Istennek, dicsőségét felcseréljük a múlandó embereknek és madaraknák és négylábú állatoknak és csúszómászó állatoknak képmásával«. Szimbólumokat imádunk, nem a legfőbb valóságot; vakhitünk hallásból van, de hallásunk nem az Isten igéje által, hanem hi- tetőknek csácsogása, jelszavaknak lármája által. Mindez pedig! azt mutatja, hogy a világ még ma is »a világ«, amelyről azt irja az apostol: ne szeressétek. És mindez arra tanítja Krisztus Egyházát, hogy akkor üdvözítő Egyház, ha nem olyan, mint a világ. A világ elmúlik: de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. Azért bár kétségeskedünk, de nem esünk kétlenségnek nem voltam kitéve. A japánok elhamarkodva a dolgot, néhányszor belelőttek a tömegbe, egypár kínait meglőttek, egy párat megsebesítettek, s ennek következtében a népnek haragja lángra gyuladt. A felsőbb és alsóbb iskolák tanulói jelszavakkal ellátott zászlók alatt utcai felvonulásokat rendeztek. Azt a tényt, hogy például Pekingben is a missziói iskolák tanulói szintén részt vettek az ilyen felvonulásokban, azzal lehet magyarázni, hogy pressziöt, gyakoroltak rájuk. Eszembe jut, hogy csak a bol- sevizmus vörös zászlóin, amelyek elég gyéren láthatók a felvonulásokon, olvasható a felirat: »Halál az idegenekre«. Keresztyénektől azt az információt nyertem, hogy az agitációt bizonyos jómódú kínaiak sugalmazzák és vezetik, akik Oroszországban jártak iskolába és hatásos szónokok. Beszédeikben ezek élesen kikelnek a keresztyénség ellen. Úgy hallom, hogy a nyilvános gyűléseken a keresztyének bátran és határozott hangon feleltek ezeknek a piszkolódóknak. Nem lehet csodálni, hogy ez az agitáció termékeny talajra talál mindenütt, ahol erős a nemzeti érzés és ahol azt a jogos követelést támasztják, hogy az extraterritoriális jogokat el kell törölni. Kínában az idegen nemzetek visszaéltek jogaikkal. Ami ebben a mozgalomban Kínát il-
