Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-08-02 / 30. szám
i ÉVANOéLIKÜSÖK. LAPjÁ embert, mint természeti lényt, mint testet illeti, ugyanabból az anyagból van, mint az a világmindenség, amelynek egy része. Istennek nem az volt a célja az ember teremtésével, hogy valami egészen rendkívüli lényt hozzon létre; teste, testének növekedése, funkciói a világban nem jelentenek semmi újat. Isten az embernek azt rendeli eledelül, amit a földön találhat meg. Viszont éppen a Biblia az, amely az evolúció-elméletet továbbviszi a majomelméletnél, a mikor azt mondja: »És lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. így lön az ember élő lélekké«. Már most lehet olyan ember, aki az evolúció- elmélet alapján állva, tetszelegve áll meg azon a ponton, amikor kiderül az emberről, hogy egy magasabb fajta majom. Részemről nem tudok megállni azon ai fokon, amidőn azt tartom, hogy testem az Isten által teremtett világnak egy része, s mint ilyen ugyanazon törvények és szabályok szerint működik, amelyéket Isten minden élő testnek megszabott. Nekem a hitem, a tapasztalatom és önismeretem a Szentirással egybehangzóan azt tanítja, azt mondja1, arról győz meg, hogy élő lélek vagyok. És aki nem fogadja el a Szentirást, a hitet, a tapasztalatot, az ismeretet, mint tekintélyeket, annak az emberiség történelmére hívom fel a figyelmét: van-e a világmindenségben olyan állatfaj, amelynek mint fajnak az emberiségi történelméhez fogható, vagy hasonlítható története? Lélek nélkül ez a történelem egyszerűen képtelenség. S mir vei képtelenség, azért a Biblia és a keresztyén- ség magasan fölötte áll annak a materialisztikus evoluciónarizmusnak, amely a lelket tagadja, s ezzel akar produkálni olyan theoretikus világn graz-i ev. diakonisszaház. — Grazi levél. — Qrázi tartózkodásom alkalmával jul. 20-án délelőtt meglátogattam az úgynevezett Göstin- germaut-on levő evang. diakonisszaházat is. A háromemeletes diakonisszaház egy szép kertben fekszik, s teljesen modern berendezésű. Főnöknője, Mártha Lucke, sajnos, távol volt. Távol volt az anyaház lelkésze is, Paul Lutze. Egy diakonissza testvér volt szives a grázi diakonissza-munkáról felvilágositásokat adni. Negyvenkét diakonissza végzi ezt a munkát* részben az anyaházban, részben a Pflegeheim-ban, részben Burgenlandban. Az anyaház kertjében kis lelencek sütkéreztek a napon, mert a diaíkonisz- szák lelenc- és árvagyermekek felnevelésével is foglalkoznak. A gyermekeket a diakonisszaház egységet, amely ellen nemcsak a keresztyén hit, hanem a józan ész is tiltakozik. A Biblia első könyvének első részében azt olvasom: »Töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok álá«. Ez az emberiségnek adott olyan munkaprogram, amely a tudományos fejlődés minden ágát magában foglalja, sőt a tudomány fejlesztését az embernek kötelességévé teszi. A Biblia utolsó könyvének utolsóelőtti része igy ir: »Ezután látók uj eget és uj földet; mert az első ég és első föld elmúlt vala«. Gondolom ez az evolúció kielégitheti a fejlődés-elmélet legszélsőbb híveit is. A Biblia utolsó előtti verse egy ima, amely igy hangzik: »Ámen, bizony jövel Uram Jézus!« A Szentirás tehát elejétől végig a jövőbe tekint, s a Jövőtől újabb meg, újabb fejlődést remél. Ez a fejlődéselmélet a keresztyén- siég elmélete. A tudomány más nyelvet beszél. De el fog jönni az idő, amikor minden nyelv, tehát a tudomány nyelve is vallja azt, hogy a Jézus Krisztus ur, az Atya Istennek dicsőségére. A tudományos fejlődéselméletnek — amennyiben vallástalan és istentagadói — van egy igen nagy fogyatkozása. Nevezetesen csupán az anyaggal és az erővel számolva, nem tudja nekünk megmondani, hogy miben lát voltaképpen fejlődést. Látunk különböző anyagb halmazatokat, az őssejttől az emberig különböző kombinációkban elhelyezkedve; de fejlődésnél fel kell tételeznünk bizonyos értékelést is. Honnan veszi a materializmus az értékskálát, a mértéket, az irányt, a célt? A materializmus a saját csődjét idézi fel, ha fejlődésről beszél. Mert a porból vett ember mint matéria semmivel sem jelent és ér többet, mint a kroorvosa hetenként kétszer látogatja. Veteményes kertjük megterem mindent, amire a konyhán szükség van. Az idén nyitják meg az Evang. Leányotthont oly vidéki és külföldi leányok számára, a kik grázi tanintézeteket (festő-akadémia, tanitó- nőképző, reformgimnázium) akarnak látogatni. A havi tápdij külföldiek számára 200 schilling. Említést tettem a diakonissza testvérnek a piliscsabai diakonissza ház szép fejlődéséről. Ha annyi kharitativ munkát nem is végez még, mint a grázi, büszkék lehetünk rá. A bucsuzás meghatott pillanataiban csak hálával tudtam gondolni a mennyei Atyára, a kinek evangéliuma mindenütt áldott életet fakaszt. Pap Ferenc vallástanár.
