Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-07-19 / 28. szám
1925. EVANOeLlKUSOK LAPJA • 5. Strommer Viktorin pannonhalmi perjel szerint »ez az ország nem Regnum Christianun?, hanem Regnum Marianum«, va’ószinüleg megmaradunk a »Máriás« mellett, amelyet »a külföld is helyesen ki tudna mondani«. Persze ennek az elnevezésnek előfeltétele az lenne, hogy Szűz Mária képe alkalmaztassék azuj vereteken; mert a Máriásra turulmadarat, vagy fehérlovat, vagy csodaszarvast veretni tényleg stilszerütlen volna. A korona elnevezés nem részesül kegyelemben. »A korona is német eredetű, mert ezen elnevezés az osztrák, illetve német Qoldkrone-ben leli eredetét.« A »Rákóczi-korsza-k libertása ellen az szól, hogy idegen hangzású«. Az én eszem itt megáll. Á korona osztrák eredetű. A libertás idegen hangzású. A »Máriás« eredeti szinma- gyar. Ami a libertást illeti, elhiszem, hogy a magyar fülnek idegenül hangzik. De a koronáról eddig mindig azt hallottam, hogy római pápai eredetű. A Numizmatikai Társulat tudós propoziciója analfabétáink alkalmatos időben való felhasználásával kitűnő eszköz lesz arra, hogy az eretnekektől az államsegélyeket elvonják. »Máriást« csak nem lehet »Szűz Mária ellenségeinek« kezébe adni! • Ezeknek a soroknak írója bevallja, hogy nem lenne meglepetve, ha a Magyar Filatelisták Nemzeti Társulata szétröpitené a magyar glóbuson azon felfedezését, hogy a magyar postabélyegek ötszáz év óta Szűz Mária képével kerültek forgalomba. Igaz, hogy Arany János Szilágyi Erzsébet családi levelezését foglalván rímekbe, csak a levélnek finom hajtását és piros pecsétjét említi, de Arany János — elég baj .neki — kálomista volt, s mint dögvcszes eretnek tudatosan elhallgatta, vagy mint fűzfapoéta nem találván rá rimet, kénytelen volt elhallgatni azt, hogy Szilágyi Erzsébet 2400 Máriásos bélyeget is ragasztott akkoriban Prágában lakozó Mátyás nevű fiához intézett levelére. Viszont akkor sem lenne meglepetve, ha a Filatelisták azt a hirt röpítenék világgá, hogy az inclyta gens Hunga- rorum csak a kommunizmus után ragasztott Szűz Máriás bélyeget leveleire. Mert mindegyikre van kadencia. Például és per analogiam: ha egy uj róm. kath. templom épül, s ez pénzbe kerül, akkor bűnbocsátó cédulák árulása nélkül is tudunk pénzt szedni; az épülő uj templom megkapja a »nemzeti« dmet és jelleget; ha az a róm. kath. templom régi, s tepotyqg róla a malter, vagy letörik egy ablakpárkány, akkor megkapja a Műemlék címet és jelleget. Nem hiába csodálta meg valamelyik püspök még ezer év előtt a magyar szolgáló leánynak énekét: a magyar nyelvnél hajlékonyabb nyelv nincs a világon. Mint mondani szokás: ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. Ha akarom a latin szó is német, vagy pláne osztrák, ha akarom, a héber név is eredeti szinmagyar. Ha akarom nemzeti, ha akarom műemlék. Ha akarom keresztyén, ha akarom keresztény. S minthogy nyelvében él a nemzet, ezt a nyelvet mindig ug) ejtem a földre, hogy a vajas, illetőleg »nem-róinai-katholikusx fele essék a porba. HÍREK. Eperjesi Scholtz Gusztáv, a bányai egyházkerület nyugalmazott püspöke í. hó 12-én meghalt. Született Eperjesen 1842. augusztus 12-én; iskoláit szülővárosában és Jénában végezte. Gölnicbá- nyán volt lelkész, onnan hivta ineg 1872-ben a budai egyház apósának, Sztehlo Andrásnak örökébe. Bachát Dániel után választotta püspökévé 1900-ban a bányai egyházkerület. Püspöki hivataláról 1918- ban mondott le. Temetése í. hó 15-én volt a budai templomból. Áldás emlékére! Nyugalombavonulás. Zvarinyi L jós, a békéscsabai főgimnázium tanára több mint három évtizedes működés után nyugalomba vonult. Az évzáró konferencián búcsúzott el a távozó kartárstól dr. Rell Lajos igazgató az egész tanári kar nevében. Zvarinyi Lajos csendes, szorgalmas, odaadó munkása volt mindenkor hivatásának. A kitűnő rajztanár tanítványai közül nemi egy országos hirii művésszé lett. Mint kartárs| és jóbarát i&«a legjobbak közül való volt. Sohoi senkit nem bántott, mindenkivül szemben nyájas, figyelmes, előzékeny volt, mindenkinek csali javát akarta. A tanári kar mély meghatottság)* gal búcsúzott a szeretett jó tanártól. A Kemenesaljái lelkészegyesület juniu.1 hó 17-én CeÜdömölkön tartotta rendes tavaszi közgyűlését Varga Ovula esperes elnöklete alatt. Az elnöklő esperes megnyitója után tárgyalásig került a fegyelmi szabályrendelet tervezete, molyét Molitórisz János terjesztett elő, összefog** lalva az egyházmegye lelkészeinek erre vonatkozó, Írásban megadott véleményét. A lelkész- értekezlet az előadó által beterjesztett javaslatot elfogadta és az egyházmegyei gyűlés elé terjeszteni határozta. Szabó István a megtérésről olvasott munkát, melyet a lelkészértekezlet elismerésének kifejezésével, s köszönettel tett magáévá. A könyvtáros és pénztáros jelentése után, lelkésztársainak Nagy István zalaistvándi lelkész osztott úrvacsorát.
