Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-17 / 19. szám
1925. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 7. Németországban az állam adott az egyház fenntartására, azt most, a munkanélküliség, a devalváció és éhínség idején az egyháznak önkéntes adományokból kell előteremteni. A második csapás a templomok lerombolása; »saját szemeimmel láttam a lerombolt oltárokat és romokban heverő tornyokat Lettországtól elkezdve Lengyelországon és Fehéroroszországon át Galíciáig és Romániáig; Lettországban, ahol a háború előtt másfél millió lutheránus volt, a templomok egy negyedrésze romokban hever«. A harmadik a kiseb bségi probléma; »mikor a békecsinálók Európa uj térképét megformálták, az a rendkívül nthéz feladat várakozott rájuk, hogy uj országhatárokat vonjanak meg a nyelvterületek szélein«. »Lehetetlen feladat megmondani, hol szűnik meg a német s hol kezdődik a cseh, vagy hol végződik a tót és hol kezdődik a magyar terület«,. »Jelenleg nagy magyar területek Erdélyben Romániához tartoznak, hasonlóképpen tekintélyes német blokkok is. Csehszlovákiában közel hárommillió német van, sokan élnek Lengyelországban és El- zász-Lotharingiában, továbbá Oroszországban. Megemlíti, hogy az európai kontinensen teljes tizenkét millió német él a jelenlegi német birodalom határain kívül. A negyedik csapás a gazdasági helyzet; az infláció Közép és Ke- leteurópában kétszáz esztendőnek felhalmozott pénzbeli megtakarítását semmisítette meg. Hamburgtól Vladivosztokig elpusztított minden kórházi és egyetemi alapítványt. A bécsi egyetem összes alapítványain nem lehetne egy cigarettát vásárolni. Csak magában Németországban több mint háromszáz egyházi lap szűnt meg. A lelkészek valósággal koplalnak. Az ötödik a római katholikus támadás; a római katholikus egyház a háború után egységesen lépett fel az egész világon. Rengeteg alapot gyűjtött össze, hogy a szükségleteket pótolja. Megbízható forrásból származik az adat, hogy mig Németországban 1923-ban nyolcvan nyolc protestáns intézményt be kellett csukni, a róm. katholikus egyház az 1923-al végződő öt év alatt hétszáz intézményt létesített, vagyis évente átlag száznegyvenet! A hatodik a külmisszió helyzete. A külmisszió terhét a következő tizenöt év alatt, vagy talán még tovább, Amerikának kell viselnie. A hetedik a theólógiai szemináriumok helyzete. »Középeurópá- ban minden theológiai szeminárium tönkrement.« »A ^ozófia, theológia, nyelvészet és egyháztörténet legkiválóbb mivelői esztendőkön át nyomorban éltek«. Eh lehet képzelni, milyen kihatása lesz ennek a következő nemzedék theológiai vezéreire. A nyolcadik csapás a lelkészhiány. »Mindkét fél soraiban száz meg száz derék lelkész esett el a frontokon. Más százak elhaltak betegségben«. »A theológiai hallgatók ezrei bevonultak katonának, hogy sohase térjenek többé vissza a theológiára«. Dr. Stewart irata tanulságos reánk nézve is, mert egy távolállónak objektiv és széles látkörü megállapításai felhívják figyelmünket helyzetünk gyenge és veszélyeztetett pontjaira, hogy bizonyos tervszerűséggel láthassunk hozzá a romok eltakarításához és az uj építés megkezdéséhez. A stokholmi világkonferencia előkészítése. Sóderbiom érsek, mint a gyakorlati keresz- tyénség világszövetségének elnöke összehívta Zürichbe az előzetes konferenciát, amely hivatva volt, mint európai bizottság, előkészíteni az európai érdekek részéről a Stok holm ban tartandó világszövetségi ülést. Ennek a világ- szövetségnek négy osztálya van: amerikai, angol, európai és keleti. Mindegyik szekció külön készíti elő a már két év előtt Helsingborgban összeállított programm kivitelét. Az európai bizottságnak ez volt az első érdemleges ülése. Húszán voltak jelen tiz különböző nemzet képviseletében. S ez alkalommal két napig tartó nehéz tanácskozásban készítették elő a konferenciát. Megállapították, hogy melyik nemzeti egyháznak és melyik felekezetnek hány hivatalos képviselője lehet s ebből kijött, hogy ösz- szcsen hatszázhusz delegátus vesz részt a stokholmi konferencián. A világ minden keresztyén egyháza képviselve lesz, kivéve a pápa egyházát, mert a pápa a konferenciára való ismételt meghívást is visszautasította. Magyar részről miután a reformátusok külön képviseletet kértek, oly módon történik a kepvisdtetés, hogy mi evangélikusok két delegátust küldünk ki dr. Raffay S. püspökön Idvül, aki mint a központi bizottságnak tagja vesz részt, két delegátusunk: br. Kaas Albert és dr. Leffler Béla, aki Stok- holmban lakik; helyetteseknek pedig be vannak jelentve Geduly Henrik püspök és dr. Pröhle Károly egyetemi tanár. A reform, egyház öt képviseletet kért és kapott: Ravasz László és Révész Bálint püspökök, dr. Révész Imre, Boér Elek és Victor János. A konferencia aug. 9—19. csak bizottságaiban tanácskozik; aug. 19—30. van a tulajdon- képeni világkonferencia, amelyre eddig mintegy kétszáznegyven előadó jelentkezett. A mi részünkről az európai bizottság zürichi tanácskozásán kijelölte dr. Raffay S. püspököt aug. 23-án a stokholmi nagytemplomban prédikáció tartására és azon kívül a keresztyén szeretet- munkának egyik előadójául; br. Kaas A. ki van jelölve a szociális munkák egyik előadójául; Ravasz L. ref. püspök a keresztyénség világnézetéről, Viktor János az ifjúsági munkákról tart előadást. A végleges programmot a stokholmi központi előkészítő bizottság állapítja meg. Ezeket az üléseket megelőzően aug. ö. 7. 8. a World Alliance fogja tartani rendes üléseit, szept. 1. és 2. pedig Oslóban (Christiania) lesz egyetemi ünnep és ezt követően szept. 4. 5. 6-án a lutheránus világkonferenciát tartják meg Oslóban.
