Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-02-08 / 3-4. szám

2 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925 Nem tudom, hogy ki fogja utánam vállalni a Luther-Szövetség célkitűzéseinek a sajtó utján való szolgálatát, de bárki legyen is, neki akarnia kell az evangélikus egyházhoz tartozóknak olyan megszervezését, mely befelé igyekszik azért elsi­mítani az ellentéteket, ha másként nem lehet, hát a fekélyek felfakasztásával is, hogy kifelé erőt; je­lentsen a lélekben való egység. Akarnia kell azon egyének megtalálását és munkába állítását, akik előítéletektől mentesen, férfias, acélos elhatározá­sokkal eltakarítják a romboló kor által egyhá­zunk templomából lemállasztott romokat és sze­mébe néznek azoknak az akamokoknak, akiket megmételyeztek a materialisztikus világnézetek jelszavai, amelyek ellenetömek mindazoknak, akik érzik az egyházzal szemben fennálló,, meg­alkuvást. nem ismerő kötelességeiket és érzik a fe­lelősséget az Istennel szemben. Akarnia kell az Öntudatos, hagyományainknak megfelelő és a gondviselő Isten által ránkbizott, emberiséget ja­vító és a kereszt egyedül üdvözítő erejéhez vezető és mégis nemzeti egyházpolitika diadalát, mely­hez, mivel nemzetiségi kérdéseken vezet át, bölcs mérsékletét és megértést, de mert a klerikálizmus és liberálizmus szcillái és karibdiszei között ha­lad, tiszta látást és kemény elhatározásokat kö­vetel. Akarnia kell egy olyan mindenre kiterjesz­kedő és nem kapkodó missziói tevékenységet, mely a még meg nem születettnél kezdődik, a ki­csinyeinket is észreveszi, az Özvegyekkel és ár­vákkal megérezteti, hogy Isten minden evangé­likuson át őrzi őket. Helyes iskolapolitikát fog követelni,, gondos és szeretetteljes munkát az egy­ház veteményes kertjében, a népiskolától a t.heol. fakultásig és az egyetemen tanuló ifjúságig, azért is, mert a kultuszminiszter költségvetése immáron számokkal is bizonyította, hogy ebben az ország­ban csak a Regnum Mariánumra van pénz. Akar­nia kell egy ev. szociális-missziói programot, melynek tüzében összeomlik az a népjóléti kon­cert. melyben a primhegedüt, ezeréves jogon, a katholikus magyar önmagának követeli. Vagy lm már nincs módunkban — mert elkéstünk vele — megakadályozni, hogy nemzeti létünk megmen­tése, megtartása és ujbólépitése zenei produkció legyen, akarnia kell,, hogy basszus szólamát, mely a primhegedü számára megadja az ütemet, mi ke­zeljük, de mint az evangéliomi keresztyénség fa­natikusai. Akarnia kell. hogy tanitóink és taná­raink ne elégedjenek meg a nemzet napszámosai­nak dicsőségével, hanem hogy Krisztusra vezető paidagoguszok legyenek, mesterei az ismeretköz­lés technikájának és művészei a nevelésnek, akikért irigyelnek a körülöttünk élők. Akarnia kell. hogy paniaink násztorok lehessenek és le­gyenek: s ne béresekként kezeltessenek, akik fél­nek a nannak alkonyától azért, mert ott a gond fogadja őket és a szegénység. Persze akarnia keik hogy ezek a papok gyönyörűséges keresztet lás­sanak a vállalt hivatalban.., minél többet azért ta­nuljanak. hogy annál többet nyújthassanak. Meg­lássák rajtuk, hogy ők olyan kincskeresők, akik az oltár mellől indulnak el és csak oda térnek vissza, mint olyanok, akik tudják, hogy aki az oltár körül foglalatoskodik, az az oltárból feltét­lenül meg is él. Az a program, melyet a XI. évfolyamába- llepő Evangélikusok Lapja követni fog, csak ezen ke­retek közt mozoghat. Hogy a részletkérdéseket miként és mely eszközökkel fogja szolgálni az utód, az az ő lelkiismeretének és kötelességtudá­sának,. a benne élő Krisztusnak lesz a dolga, Ad­dig az Evangélikusok Lapja ezzel a programmal kezdi meg, a Luther-Szövetség további rendelke­zéséig, az 1925. esztendőben reáváró munkát és abban a hitben, hogy ennek a munkának lesz meg­értő olvasóközönsége és lesz támogató munkatár­sa. Előbbiek vegyék szívesen tudomásul, hogy ezentúl lapunk minden szerdán fog megjelenni, hogy vasárnapra már rendeltetési helyén lehes­sen. Utóbbiakat kérem, hogy közölni valóikat úgy irányítsák, hogy lég-később péntek délig szer­kesztőségeinkbe eljussanak. És ha a, lelkész és ta­nító urak, saját jól felfogott érdekükben is, la­punk kézbesítését és továbbadását vállal iák. mert a lelki gondozásnak ezen eszközét is kellően meg­értik és méltányol iák az Evangélikusok Lania erőssége lesz a mi egyházunknak, az. amelynek dr. Raffav Sándor bánva kerületi püsnök látni és tudni szeretné, aki az előtte uiév n an ián tisztelgő' kerületi Luther-Szövetség előtt kifejtette az ev. sajtó feladatát és aki bölcs és Öntudatos szavait -izzat tette sídvossá. hogy a maga részéről 10 mil­liót. adott az Evangélikusok Lapja fen tartására és céljai szolga latára. Válságos időben a válságnélküli jövő szá­mára. evangéliomi egyházunk érdekében, a Lu­ther-Szövetség munkatervéhez hűen, fogadja fenti sorokat az Ev. Lapja minden olvasója. — Békes­ség nekünk, velünk és köztünk! Dr. Kirchknopf Gusztáv. Emlékezés a régi Deák-téri iskoláról*) írta: Poher Bexheft Lilly. Paris, 1925 január 7. A place du Palais Bourbon lovasszoborszerü me­revségben álló gardes républicains-jei előtt zajtalan automobilok fordulnak be a Palais de la Présidencc köd ülte fasora felé. *) Poher Bexheft Lilly úrnő ezt a. megemiékdzesí abból az alkalomból irta, hosrv őt is utolérte a Mikolik Kálmán, ötvenéves tanári jubileumára való meghívása- 3 régi tisztelőknek és tanítványoknak. Nagy örömmel adunk helyt e megemlékezésnek, de azzal a megjegyzés­sel, hogy Mikolik Kálmán ünneplésére még visszakérünk- Nagyon sajnáljuk, hogy e .számunkból az ünnepelne méltatása kimaradt, de pótolni fogjuk a kővetkező szam­bán. Addig is helyt adunk Mikolik Kálmán igazgató m kővetkező .nyilatkozatának: , Minden 'hittestvéremnek, aki a volt tanítványaim által rendezett örömünnepemen sürgönyben, levélben vagy személyes megjelenése által megtisztelt, ezúton mondok őszinte hálás köszönetét.. Mikolik Kalman.

Next

/
Oldalképek
Tartalom