Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-10 / 18. szám
2.______________ ________________________EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925. L elkészkonferencia Budapesten április 28—29. Az Üllői-uti Luther-Otthon kápolnájának oltárképe a háborgó tengeren járó Jézust ábrázolja, amint egyik kezével a hullámokban elr merülő Pétert megragadja, a másik kezével pedig az ég felé mutat; a háttérben látható a Viharban hányt-vetett hajó. Ez az oltárkép szemlélteti Krisztusnak megtartó erejét s az embernek gyengeségét. A lelkészkonferencián, amely ez előtt a kép előtt folyt le, a magunk gyengeségét akartuk megerősiteni a Krisztusba helyezett hitnek erejével, hogy a világ lenyűgöző kötelékeiből a Krisztus által megszabadittatva munkálkodhassunk a menyei dolgokért, s Krisztus Egyházának javára. A konferencia látogatottsága felülmúlta a várakozást. Százharmincnál többen vettek részt, közülök százhúsznál többen vidékről. Vendégekként üdvözölhette körében a konferencia báró' Radvánszky Albert egyetemes felügyelőt, dr. Zelenka Lajos és dr. Mesterházy Ernő egyházkerületi felügyelőket, Antal Géza református püspököt és dr. Csikesz Sándort az Országos Református Lelkészegyesület főtitkárát. Jelen- voltak Geduly Henrik, Kapi Béla és dr. Raf'fay Sándor püspökök, dr. Deák János és dr. Kovács Sándor a theológiai fakultás tanárai. Megjelent a fakultás néhány hallgatója is. Törödelem, hit és szeretet. A konferencia először is az Ur Asztala körül gyűjtötte össze a megjelenteket. Geduly Henrik, a Tiszai egyházkerület püspöke tarBeust, a theelőgus és Beast, a politikus. Ferenc József lutheránus külügyminisztere. (Folytatás.) (2) Pulszky Ferenc, ki többször értekezett vele a magyar ügyekről, igen szellemes embernek mondja Beustot. A monarchia külügyi tekintélyének helyreállitását Beust lehetetlennek tartotta a nélkül, hogy a magyar nemzet a koronával teljes őszinteséggel kiegyezzék. Beust szívesen értekezett minden magyarral, akitől felvilágosítást várhatott; le is jött Pestre, meglátogatta Deák Ferencet s meggyőződött arról, hogy őszinte loyalifással találkozik, mely távol áll attól, hogy csak a helyzet előnyeit aknázza ki. Báró Prónay Dezső Emlékezései szerint Beust a magyar koronázási menetben is részt vett a szürke lován s a közönség lelkesen éljenezte, mert tudták, hogy nagy része volt a kiegyezésben. S midőn az osztrák delegatio először ülésezett Budapesten, Beust külügyminiszter is megjelent b. Prónay Gábor egyetemes felügyelőnk farsangi házi bálján. Pulszky szerint Beust, mint idegen, sem a magyar, sem az osztrák viszonyokat nem istotta az urvacsorai beszédet. Korunk uj világosság után eped, s a jobb kor csak Krisztusban köszönthet reánk. A hitnek és szeretetnek ünnepére gyűltünk egybe, hogy a Krisztus uj világosságot vigyen lelkűnkbe és uj kegyelmet életünkbe. Hitünk Jézusra néz, s őbenne látja meg a bünbánat és megtérés és újjászületés reményével és engedelmességével a jobb kor közelségét. Ki kell alakitanunk magunkban a Krisztust, nekünk, a nyáj pásztorainak is el kell merülnünk a hit és szeretet megszentelő mélységeiben. Elnöki megnyitó. Paulik János, a MELE elnöke, tartalmas megnyitójában mindenekelőtt hangsúlyozza annak szükségességét, hogy hivatásunk kérdéseivel intenzivebben foglalkozzunk,, mint amilyen mértékben az az eddigi formák között lehetséges volt. Az egyház munkásainak magas szellemi nívón kell álLani, hogy az evangélikus párodnak és papok messze világító tüzoszlopok legyenek. A műveltség magában nem elég, kell hiterő, apostoli buzgóság, amiket csak az isteni kegyelem, az igében való elmélyedés, ima és lelki gyakorlatok fejleszthetnek ki bennünk. Az élet körülöttünk óriási hullámokat ver. Az egyházunk elleni agresszivitás hevesebb és gyakoribb, mint volt a múltban. A felekezetközi tülekedés a protestantizmusnak egyik legnemesebb életelvét csúfolja meg. Az egyházi öntudat fokozására és egyházi fegyelem gyakorlására van szükség úgy a róm. kath. részről jövő támadások, mint a szekták oldaláról fenyegető veszedelmek ellen. merte alaposan, ez azonban akkor csak előny volt, mert igy a kiegyezés kivitelének nehézségei nem ijeszthették vissza. Beust előtt csak a nagy cél lebegett, a részletekkel nem gondolt. Túltette magát azon is, mikép veszik majd a cislajthániak azt a kiegyezést, melyhez hozzá sem szólhattak előbb, mint mikor az már megköttetett. Sokan voltak ott ugyanis a ceníralis- mus hívei a legmagasabb körökben is, kik a magyar kiegyezésben egyrészről a forradalom győzelmét s a birodalom kettéhasitásának, más részről Bécs városa hanyatlásának, sőt a monarchia felbomlásának előjelét látták. (Pulszky i. h. 217.) Osztrák részről tehát főként Beust műve volt a kiegyezés. Ausztriában a nagy lutheránus politikus a konkordátummal ellentétben egyébként is szabadelvű irányban tudta befolyásolni az uralkodót. Az uj alkotmány itt-is hit- és lelkiismeret- szabadságot hirdetett. A szabadelvű törvényjavaslatok ellen Rauscher- érsek és bíboros, ^ a császár egykori nevelője, tiltakozni próbált. Ferenc József válasza azonban elutasító, komoly, sőt megintő volt. Az ultramontán Hübner római követet is elmozdították állásából. Ferenc
