Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1924-10-26 / 33-34. szám

1924 evangélikusok lapja n Technikai akadályok miatt elmaradt egyes számunkat e kettőssel pótoljuk. — Helyszűke miatt az egyetemes gyűlésről szóló részletes beszámolónkat lapunk következő summában közöljük. f Moravcsik Ernő. Megint szegényebb lett sorunk. Fótolhatatlan veszteség érte nemcsak a magyar orvosi társadalmat, a magyar pszichiátriát és elmekórtant, ha­nem egyházunk* is, mert meghalt Moravcsik Ernő, a néhai aszódi papnak fia, aki ha nem Í9 tartozott a közgyűlési lu­theránusok közé, de hllséges, ragaszkodó hive volt a mi evang. egyházunknak ott, ahol a tudományt szembeállít­ják a hittel, az orvost a vallással. 67 éves koTában, ok­tóber 10-én hak meg Verebély professzor klinikáján egy foggyulladás okozta vér mérgezés következtében. Neve fogalom volt. Tisztelettel beszélt róla Európa minden pszichiátere. 0 a mi kuiturfölénylinket jelentette, mert rendszeres, mélyreható, lankadatlan és sokoldalú munkájával nemcsak a magyar pszichiátriának «^érzett becsülést, hanem általában a magyar tudománynak. — Találóan így jellemezte, aki őt ismerte: „Moravcsik Ernő professzorban csak okos és szelíd bölcsesség éli. Ebben a mi beteg világunkban ő maga volt az egészség. Ebben a szörnyű káoszban ő maga volt a harmónia. Ebben a súlyos Őrületben 6 volt maga a derűs nyugalom, a józan vigasztalás, a gyógyító balzsamok embere. Mindent tu­dott, amit egy tiszta szellem, egy erős lélek, egy átható értelem megtanulhat. Emberi nagyságának titka, hatalmas tudását egységes világnézetbe összefogó ereje derűs, iga­zán krisztusi féléktől áthatott lelke volt.“ . . . Íme az evang. ereje, az ev. papnak fia! — Áldjuk a nevét, az emlékét! f Buzsákl Wälder Gyula, a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár Egyesület vezérigazgatója is a mi sorainkból dőlt ki e hó 16-án, még fiatalon, 52 éves korában. Pénz­kapacitásaink egyik, kgkiválóbbja volt, akitől sokat vár­tunk volna még. Isten utjai azonban mások voltak. Ma­gához vek«. Legyen áldott emlékezete! Október 6-át kegyelettel ünnepelte a Veres Pálné ev. leénynevelöintézet A növendékek ügyes szereplése szépen egészítette ki azt a nagy hatást, melyet dr. Szí gethy Lajos tanár költői beszéde elért. Beszédében a megszállt területek nagyjainak megszólaltatásával buz­dította kegyeletre a növendékeket s nyújtott reményt jobb jövőre hallgatóinak, kiknek »óráiban az igazgató tanács részéről Landgraf János cgvh. felügyelő volt jelen Harangavatás. A szentesi egyházközség junius 15-én, Szentháromság vasárnapján avatta fel hadhavo- nult harangjai helyett újonnan beszerzett két harangját. Az egyiket — 2 métenmázsást — az egyház buzgó nő­tagja, ötv. dr. Sulcz Lajosné Szeberényi Irén adomá­nyozta boldogult férje, Csongrád vármegye árvaezéki el­nökének emlékezetére, a másikat — 3 és fél mázsa súly­ban — a hívek közadakozásból öntették. Fehérruhás lányok és a főgimnáziuma ifjúság cserkészcsapatának kí­séretében vontatták be a virágokkal borított harangokat. Az ünnepi istentiszteleten résztvebtek az egyházak, a vármegye, a város küldöttei s templomot betöltő gyüleke­zet hallgatta Petrovica Soma tb. esperes szárnyaló imáját s Botyánszky János segégleLkész alkalmi beszé­dét. A hívek áldozatkészségéről tanúskodó uj harangok csengő-bongó hangjai mellett egy felemelő ünnepség em­lékével gazdagodva hagyta el a gyülekezet a templomot. Most a szintén elrekvirák orgonasipok pótlására és az elesett hősök emléktáblájára van folyamatban a gyűjtés és adományokat ezúton is kér az egyházközség. 30 év. A mai idők komolyságához, sőt komor zord­ságához képest szerényebb keretek között, de annál me­legebb bensőséggel és köz vétlen »éggel folly t le múlt va­sárnapon a Deák-téri evang. templomban az istentiszte­leten és utána Broschkó Gusztáv Adodf pesti német evang. lelkész és budapesti esperes 80 érvi lelkéazflcedé- sének a bolsevista zűrzavarok miatt elodázott lélekemelő jubileuma. Ugyanis 1894 október 11-én avatta őt lel­késznek néh. Sárkány Sámuel bányakerületi püspök Bo- chát Dániel és Horváth Sándor akkori lelkészek emléke­zetes segédletével Meghatóan szép oltári és szószéki al­kalmi imája kíséretében Phil. 1. 3—6. verseire alapított gyönyörű beszédjében az Urnák eme csendes, meünch- thoni lelkű szolgája őszinte vallomást tett, 30 éves lel­kész! múltjára utalva, alázatos hálájáról és a jövőre nézve biztató bizalmáról a jó Isten iránt. Beszéde előtt Schnell szép vegyes karéneket vezetett, beszéde után Bartsch M. operaénekesnő Händel klasszikus szépségű Iargo-ját énekelte el. istentisztelet után elsőnek Raffay püspök, Zsigmondy felügyelő, Bendl pénztáros, majd az. követőiig a prezsbiteríum nevében Heim felügyelő és Haberem P. h az iskolák résiéről Hütrich, Mikolik és Szilsz igazgatók, lakásán pedig a nőegylet tagjai Steitír hardt An Ülné elnöknő vezetése mellett üdvözölték me­legen. Ugyancsak lakásán üdvözölték a pesti magyar egyház részéről Landgraf J. és Kemény L. igazgató-lel­kész, az Országos Luther Szövetség részéről báró Kaas A., a Deák-tériek részéről pedig dr. Rásó L. Életrajzi adataiból a kővetkezőket: Született 1870 szeptember 29-én SzépésbéIán, ahol az ottani vidék Bél Mátyása, Weber Samu védőszárnyai alatt igen szűk anyagi viszonyok között nevelődött Szinte születésének percétől kezdve Madách „Ember tragédiájáénak igéje: munka ús küzdés jutott neki osztályrészül. A középisko­lát a késmárki lyceumhan, akad.-tbeal. tanulmányait az eperjesi kollégiumban s az egyetemieket Lipcsében vé­gezte, mely utóbbi helyen a nagynevű Luthardt melleti Fricke, Hauek és a kiváló filozófus Wundt voltak az ő tanárai. Eperjesen többi között Kovács A., Doleschall L. és Oömöry J. igazgató-esperesek voltak tanulótáiwai. Majd 10 évi pe9ti káplánkodása után Schranz utódjául választották. Egy év óta Kaczián I. utóda, budapesti esperes. A magyarhoni külmisaziói egyesületnek alapí­tása óta buzgó pénztárosa, a budapesi esperes gyámin­tézet elnöke, sőt egy évig Bognár E. halála után az egyet, gyánrintézetnek elnökhelyettese is volt Mint üyem 1921-ben képviselte az egyet, gyám intézetet a G. Á. egyesület brémai közgyűlésén éá 1913-ban a ikülmissziói egyesületet a lipcsei nagygyűlésen. 30 évi eredményes munkája után mint élőszóval, úgy itt — szép családjára is gondolva — azzal a fohásszal fordulunk feléje és szo­rítjuk meg mindenkor szerető kezét: Ad multos annos’ Sursum corda! Oömöri. A protestantizmus világstatisztikája. A stockholmi világkonferencia számára összeállított statisztika pon­tos adatai szerint — mint Luthardt lapjában olvassuk — az egész földkerekségen több, mint 200 millió prot. ke­resztyén található. Ebből a brit világbirodalomra esik 46 s Európára 72 millió. Utóbbinak számába esik a német birodalom 40, Svájc 2, Németalföld 3, Franciaország az elrabolt Elszász-Lotharingiávad 1, az északi országok 10, Ausztria-Magyarország & rabló utódállamokkal 4 s Oláhország Erdéllyel 1 millióval. Az északamerikai Egye­sük Államok 74 millióval szerepellnek, amiből a baptis­tákra 21, a methodistákra 22, a pffe&byteiűáinuspkTa 9 e a quackerekre 0.3 millió esik. A ^stockholmi világkonfe­rencián e szerint a brit prot egyházak 108, az európai világrész 175 B az amerikai 199 képviselővel fognak sze­repelni. Van hát még protestantizmus, főleg egységes

Next

/
Oldalképek
Tartalom