Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-09-07 / 27. szám
8 ________________________EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1924 m unka egyúttal referátum volt a „Dunántúli ev. egyházkerületi gyülekezeti belmisszSói munkaprogram az 1924. évre“ cimü munkálatról, a másik pedig gazdag lelki pásztori tapasztalat forrásaiból merített, belmissziói irányú, egyházi 'beléletünk hibáira, azoknak okaira biztos kézzel rámutató elmélkedés volt. A kecskeméti egyház leleplezte a Petöfi-emléktáblát. Kecskemét főterének legszebb palotája, a, Luther-palotáö emléktábla hirdeti az evangélikus egyház kegyeletét Petőfi géniusza iránt. Junius 15-én leplezték le nagy ünnepség keretében az emléktáblát, mely fekete svéd gránitból készült ezzel a felírással: E ház helyén állott ev. egyházunk iskolája, melyben Petőfi Sándor 1828—30. években a betűvetést tanulta. Az egyház ünnepélyét Kecskemét egész közönsége magáévá tette. Minden felekezet, minden közhivatal vezetősége megjelent, a társadalmi egyesületek és intézmények pedig elküldötték megbízottaikat. Fél 11 órakor kezdődött a felvirágozott templomban az ünnepély. A templomot zsúfolásig megtölötte a közönség, amely előtt a himnusz elhangzása után Rosenauer Lajos egyházfelügyelő mondott megnyitóbeszédet. Néhány egyszerű szóval mutatott rá borzalmas nemzeti szerencsétlenségünkre és villantotta fel a remény sugarát. A templom — mondotta többek között — az imádkozás és áhitat hajléka, s most Petőfi Sándorról fogunk áhítattal megemlékezni, akinek lángelméje világítsa meg elménk éjszakáját, olvassza fel szivünk jegét és hirdesse a közeledő napkeletet, a feltámadást. Ezután Szabó Ambrus szavalta el kiváló tehetséggel és lelkesen Petőfi „Magyar vagyok“ cimü költeményét, mely után Pékár Gyula a Petőfi-Társaság elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. Az ünnepi beszédben rámutatott arra. hogy Petőfit négy jellegzetes vonása teszi naggyá, az hogy: látnoJi, költő, apostol és hős volt. Csodálattal tapasztalta a párisi sorbonneon tartott emlékünnepélyen, hogy a legmagyarabb költő milyen közel áll minden nép leikéhez. Rámutatott arra, hogy a 48-as idők 3 kimagasló alakja Petőfi, Kossuth és Görgei evangélikusok voltak, ez a tény azonban ne dicsekvővé tegyen bennünket más felekezettel szemben, hanem a jövőben is teljesítendő hivatás érzetével töltsön el. Amikor elhangzott a beszéd, Herédi Szabó Imre, Kremán Sámuel, Farkas Kálmán, Zayzon Ferenc és dr. Garzó Béla szép vonósötöse következett, majd Szarka Jenő egyházi karmester vezetésével az egyházi négyszólamú vegyeskar énekelte el mély hatást keltve Petőfi ..Tied vagyok“ cimü dalát. Muraközy Gyula ref. lelkész mélyen járó imája és a Szózat eléneklése után a templomi közönség kivonult a Lutiher-palcta elé, ahol a cserkészcsapatok kordonja mö- gött az iskolák sorakoztak, s több ezer főnyi közönség gyűlt össze. A polgári dalkör országosan elismert művészi színvonalú énekszámával kezdődött az ünnepély. Plutzer Károly szavalata után Sárkány Béla ev. főesperes-lel- kész tartotta meg az emléktáblát leleplező beszédet. Beszédében néhány vonással vázolta Petőfi életpályáját, amig színes közvetlenséggel beszélt Petőfi kecskeméti tanuló éveiről. Beszéde közben nagy hatást váltott ki Mikus tárogató szólója, a Cserebogár sárga cserebogár. Sárkány a beszéde végén rámutatott arra, hogy az emléktáblát az egyház nem akarja a maga számára megtartani, hanem fölajánlja szellemi tulajdonul a Petőfi Társágnak. Egyúttal megőrzés végett Kecskemét városának adja át a már leleplezett táblát. Dörgő tapssal fogadták a beszédet, amely után Pékár Gyula a Petőfi-Társaság, Zimay Károly polgármester pedig a város közönsége nevében vették át az emléktáblát. Az ünnepély a polgári dalkör énekszámával zárult. Egy keresett vallástani tankönyv második kiadása. Hetvényi Lajos soproni ev. líceumi vallástanárnak a középiskolák III. osztálya számára irt s az egyetemes egyház által engedélyezett „A keresztyén egyház rövid története kor és életrajzokban“ c. képekkel illusztrált tankönyve második kiadásban sajtó alatt van .s f. évi szeptember hó 15-ike körül megjelenik. E tankönyvet eddig használó és ezután alkalmazni akaró vallástanár és lelkész urak legyenek szívesek e körülményt figyelembe venni és a jelzett időpontig várni. Szerzőt a nagy érdeklődés és több helyről jövő felszólítás egyenesen kénvszeritette a mostani nehéz könyvkiadási viszonyok között is tankönyvének újból történő kiadására. A könyv megrendelhető: a Luther^Társaság könyvkereskedésében Budapest, Vili., Szentkirályi-utca 51/a, Kókai Lajos könyvkereskedésében Budapest, IV., Kammermayer Ká- roly-utca 3. sz. és Máhr Árpád könyvkereskedésében Sopron, Várkerület. Akik mint e vallástani tankönyv eddigi használói, vagy mint ezután újonnan alkalmazni óhajtók tiszteletpéldányt óhajtanaik, egyenesen forduljanak a szerzőhöz: Hetvényi Lajos ev. líceumi vallástanárhoz Sopronba, Paprét 2. A-pesti Veres Pálné-leánynevelöintézetben szeptember hónapban továbbképző tanfolyamok kezdődnek & magyar- és világirodalomból, müvészetörténetből; ezeken kívül varró és kalapkészitő tanfolyamok is lesznek. Ezekre felnőtt urihölgyek is felvehetők, éppen ezért felhívjuk rájuk evang. családjaink figyelmét. Felvilágosításokkal szívesen szolgál az igazgatóság (IV., Veress Pálné-utca 36). • •••••••••••• A kiadásért felelős: Dr. KIRCHKNOPF GUSZTÁV. ' WALSER FEREHCZ " Alapítva 1858. évben. Tűzoltási szerek és szivattyúk gyára, harang- és fémöntőde Budapest, VI., Lomb-utca 34—36. sz. Villámon megálló: Váci-ut. Lang gépgyár. Gyárt: Templomharangokat, összhangzó harang- I zatokat a legfinomabb harangfémötvözetből, tiszta csengésű, előre megállapított szavatolt uj hangokkal: harangszerelvényeket forgatható vaskoronával szakszerű kivitelben, harangállványokat hengerelt vasból, szabadon - álló, valamint fekvő elrendezéssel. Telefon: Budapest 95—50. Sürgő nycim: Walser gyá I Lomb-utca Budapest. Általános Nyomda, Könyv- és Lapkiadó rt. Budapest VI., Nagymező-u. 8. (Fel. igazgató: Dr. Merényi Kornél).
