Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1924-11-16 / 36-37. szám

1924 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 11 vekben a protestantizmus mérsékli a végletes kato- ikua irányok uralomrajutását, mint Magyarországon e Németországban, az ellenkező végleteknek nine5» a Útja. Caüggedésre nincs okunk, de az is bizonyos, lOgy Magyarország kiegészülését ölbetett-kezü fata- izmusaal, egyszerűen mechanikai erőkbe vetett hit­el várni nem szabad, hanem jövőnk elsősorban zoktól az aktiv történeti erőktől függ, melyek nem «ak a múltban működtek, hanem most is duzzadnak »ennünk. Ha azonban felekezeti harcokban egymás ilen fordítjuk erőnket, akkor nem segíthet rajtunk naga a nagy természet, a Kárpátok, a Duna-Tisza, íz amit Isten alkotott és cseh, oláh, szerb el nem ■onthatott, de a magunk hasznára nem tudtunk for- litani. —y. EGYHÁZI ÉLET. A legnagyobb nélkülözés a legnagyobb kitartás a cgtragikusabb sors lemondás az ifjúság Örömeiről. — íz az osztályrésze a mai egyetemi ifjúságnak. Hideg 7-oba és könyvtele őség s a nélkülözés eddigi ezer gondja nőst megsokszorozódott, most a szanálás ajándékaként >gy olyan terhet raktak ezekre az ugvia roskadozó vál- akra, melyet elbírni segítség nélkül képtelen. Másf>l nillió koiona tandíjat kellett fizetni a beiratkozáskor s igyanilv magasak — már az aranyparitáson felül álla- vak — a laboratóriumi, gyakorlati dijak is. Az állam az >dd:gi szokásától eltérően, egy fillérrel sem támogatja a nensákat, megszűntek az eddigi mensasegélyek, kiapadt óin den forrás, mi eddig támaszul és segítségül szolgált szoknak, kik erre rászorultak; ilyen körülmények közt i hallgatóság negyedrésze legalább a legborzasztóbb uu- raerus ciausus miatt kénytelen lesz tanulmányait abba hagyni, esetleg befizetett tandíját »« elveszti, mert nem tudja fizetni a magas laboratóriumi, meoaai dijakat, mert nem tud a bét kilométerre levő sasadi Horthy- kollcgiu'ubol bejárni a uiagae villamosbérlet-dij miatt. Elzár gond és ezer nehézség a mai diák élete s száz­szorosán az a mi ev. egyetemi hallgatóinké, « ha azt akarjuk, hogy egyházához ragaszkodó, annak később hű szolgákén* dolgozó, önérzetes és öntudatos evangé­likus társadalmunk legyen, segítsük meg ezt az Ígéretes jövőt a mában, segítsük meg abban a hitben, hogy száz- annyit fog visszafizetni, mint ama Jézus szerinti talen­tum. Pro juventute evangeJica — mindenki tud nélkülözni néhány koronát 6 az egybegyült összeg — laboratóriumi ós mensadij kiűzetésével — sok-sok diák válláról vesz majd le súlyos keresztet! Szives adományok az Országos Luther Szövetség cí­mére küldendők Artner Oszkár szöv. főpénztáros. Egye­sült Budapesti Főv. Takarékpénztár utján. Báró Karú Albert, az Óra. Luther Szöv. elnöke. A szegedi evang. Egyházközség, az Evang. Luther Szövetség és az Egyetemi Luther Szövetség október 31-én délután 5 órakor „Roformáció Emlék ünnepélyt“ tartott az evang. tomplomban. Az ünneplő közönség zsú­folásig megtöltötte a templomot, áhítattal áldozott Luther nagy szellemének s a nagy' lelki újjászületés emlékének. Az ünnepély műsora a következő volt: A m. kir. honvéd- zenekar Fiohtner Sándor karnagy vezetésével „Erős vár a mi lMenünk“-et adta elő. amely útin Zéman Zoltán százados-lelkész költői szavakkal megnyitotta az ünne­pélyt. Ezután az evang. férfikar „Az Ur az én kőszik­lám“ c. karéneket énekelte el Fichtner Sándor vezény­lete mellett, majd Dózsa Martba egyetemi ballgatónö sza­valata következőét. Kartmann Elza szólóéneke után Kengyel János tanár magos számyolásu. gyűjtőszava ünnepi beszédet mondott Ezután Fiedler Valter oello- müvész violinrellon művészi szépségű darabot adott elő, majd az ifjúsági énekkar szép éneke után Parasz kay Gyula joghallgató, az ..Egyetemi Luther-Szöv.“ elnöke, szavalt. Kartmann Elza énekelt megint, majd Pctró Ele* hitoktató-lelkész imával zárta bo a szép ünnepélyt. Az eiYia^. férfikor végül a „Magyar gályarahok énekét“ adta elő. A Reformáció 407. évfordulója Budapesten. A deák­téri egyházközségben délelőtt 9 órakor kezdődött az Un- népségek rendje az ifjúsági istentisztelettel, melyen Gaudi László valláetanár prédikált. A 10 árakor kezdő­dött katonai istentiszteleten * Szabó Gábor tátx>ri lelkész hirdette az igét. 11 órakor volt a gyülekezet istentkate- lete, amelyen zsúfolt sorok előtt dr. Raffay Sándor püspök prédikált. Délután 6 órakor a Luthe r-Siö vétség tartotta szokásos emlék ünnepélyét. Ezen az ünnepi be­szédet lapunk főszerkesztője mondotta. Az ünnepség fényét emelte a „Lutheráuia“ vegyeskor két éneke és Za- lánfy Aladár zeneakadémiai tanár hannóniumjátóka. Úgy a délelőtti iftentlszteleten, mint a délutáni ünnepélyen u közönség oly nagy számban jelent meg, hogy a templom nem tudta befogadni őket. Százakra ment azok .száma, akik a templom előtti téren szorongtak türelmesen. A fasori templomban délelőtt 10 órakor Kömény L. igazgató-lelkész prédikált. Ö volt a szónoka a déiután 6 órakor tartott Luther-Szövetségi ünnepségnek is, ame­lyen Késmúr.szky L. segédlelkész imádkozott, Adám Vilma és Biri Lajos szavalt. Az ünnepséget a fasori Luther-Szüvetség közgyűlése követte. Telt imaházakban prédikált Kelenföldön Szüte Gá­bor- lelkész, Óbudán Mohr Henrik lelkész, az Angyalföl­dön Rimár vailáafcanár, az üllői-utón Algöver vallástanár, Kőbányán Majba V. lelkész. A várbeli egyházban délelőtt dr. Varsányi M. lelkész prédikált a gyülekezetnek, Gaál József vallástanár az ifjúságnak. — A budai várbeli Luther-Szö vétség délután fél G órakor tartotta „nagy ünnepélyét“, melynek ünnepi szónoka: Pesthy Pál, m. kir. igazságügy-miniszter volt. Ezen szerepelt még énekszámokkal: a budai Lmher-Szövetség énekkara, Szentruihálvi Tibor, a m. kir. üpeiaiház tagja, Sz. Szalay

Next

/
Oldalképek
Tartalom