Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1924-02-10 / 6. szám

10 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1923 A leánycserkészetről szóló legutóbbi cikkünkre Diósgyőrből a következő visszhang érkezett: Mélyen tisz­telt Szerkesztő Ur! Szorgalmas olvasója vagyok az Evan­gélikusok Lapjának. A második számban volt egy cikk a leánycserkészetről, mely elszomorított; minthogy én is cserkész vagyok, közelről látom, tapasztalom, hogj mennyire fontos és nélkülözhetetlen nekünk, leányoknak a leánycserkészet. Cserkészetünk azonban még újkeletű és nincs teljesen kialakulva. Valószinüleg ez az oka, hogy sokan ellenszenvvel fogadják, mert nem hatnak a mélyére. A felületes és közömbös vizsgáló csak a (külsősé­geket látja, ami nem is csoda, hiszen belsőnket nem tár­hatjuk fel mindenki előtt. A leányc3erkészetben legtöb­ben csak a ftucserkészet utánzását látják, csak azt, hogy kalapot meg liliomot hordunk s nem tetszik, hogy tisz­telgünk, pedig ez egy kicsit határozottabb megjelenést kölcsönöz s ha csapatgyüléseinken egyenruhában jele­nünk meg, azért tesszük, mert ezzel együvé tartozásun­kat egy célért — igazi magyar nőkké, mint nagyasszo­nyaink voltak — való törekvésünket kívánjuk kifejezni. A cserkész próbák azért szükségesek, mert ezzel önálló­ságunkat neveljük, sokoldalúságra neveljük; előállhat olyan eset, amikor senki sem áll rendelkezésünkre, kell, hogy segíteni tudjunk magunkon. A segélynyújtás pl. 'nem lényegtelen, balesetek mindig történhetnek s ha nincs meg a, kellő kiképzés, a bizonytalanság érzetében elvesztenénk a fejünket. Ezért helyes, ha mi, leányok is tanuljuk és gyakoroljuk az első segélyt. A szükséges ne­velést. a megfelelő kiképzést gyűléseink adják. Az őr&i- és csapatgyüléseken nagyobbára elméleti dolgokkal fog­lalkozunk, a jellemneveléssel. A gyűléseken tárgyaljuk a cserkészpróbák egyes pontjait, a törvényeket; a nem­zeti érzés ápolására — az iskolai előadásokon kivül - - magyar irodalommal, földrajzzal, történelemmel foglalko­zunk, tanulmányozzuk nagyasszonyaink életét, kik esz­ményképeink, az ő életükből, tetteikből alakul ki lelkűnk­ben a magyar honleány képe, melynek megvalósítására törekszünk. Célunk tehát nem az, hogy fiúsak legyünk, de testben, lélekben jellemes, egészséges magyar leá­nyokká akarunk nevelődni. A fiucserkészcktől átvett dol­gok közül pl. a rendgyakorlatokat nemcsak fegyelmezés céljából alalmazzuik, hanem mint testfejlesztö tornát, mely nemcsak fiuknak, de leányoknak is nélkülözhetetlen. Ezzel még nem leszünk fiúsak, hisz amit átveszünk, azt leányokra átvivő magyarázzuk és használjuk fel. Amit a gyűléseken elméletileg megtanulunk, annak a gyakor­latban is hasznát vesszük: a főzés, konyha- és virágker- téezkedés, varrás, könyvkötés, játékkészítés stb. Van­nak külön próbáink, ezekhez szakkiképzés kell, pl. a gyermekápolás, segélynyújtás, melyek mind a gyakorlati életre nevelnek; ezenfelül minél több hasznos dolgot igyekszünk elsajátítani, hogy segíthessünk másoknak, Az egész iskolai éven át készülünk, tanulunk s igyekszünk célunk felé. Cserkészéletünk legkedvesebb, legvárvavár- tabb öröme, önnevelésünk égjük legfontosabb eszköze, egész ért fáradozásunk, munkánknak mintegy jutalma: a táborozás. Ott kint a szabad természetben megfeledke­zünk a bajról, búról s mindegyikünk szinte felmagasz- talva érzi magát kint, messze a várostól, a jó Isten szép kék ege alatt. A természetben minden olyan őszinte, azt csak Atyánk jóságos, áldó keze érintette, ember még nem kontárkodoít benne. Nappal a verőfényes tájakon, este meg tábortűznél a csillagos ég alatt érezzük, hogy a Mester velünk van s örömmel nézi munkánkat, szinte buzdít, hogy igyekezzünk minél jobbak lenni, int, hogy ö előttünk jár, csak kövessük. Való az az állítás, hogy messze az emberlakta területektől, erdők, hegyek között, távol a mai társadalom jellemrontó hatásától sokkal könnyebb az embernek a mindennapiságból felemelkedni; kint neveljük magunkba a vallásosságot, hazaszeretetet, elgondolva, hogy a gyönyörű helyeken üdvül, melyeken járunk, vannak még szebb vidékek is hazánkban, az el­szakított területeken, melyekről azt mondják, hogy nem a mienk s szeretnék róluk azt hinni, hogy jogos tulajdo­nuk, nem pedig orozva szerzett jószág. Táborozás alatt, megtanuljuk szeretni egymást s összetartunk, ha másért nem, mert egymásra vagyunk utalva. Megtanulunk dol­gozni s becsülni a munkát és olyan vidám kedéllyel, me­lyet csak az Istenbe vetett hit, bizodalom a jól végzett munka adhat, fáradunk, teszünk egymásért mindent. A tábori élet ezeken felül tapasztalatainkat növeli, önálló­ságunkat fejleszti, nagyon egészséges; tehát egyáltalában nem látom be, miért ne táborozhatnánk mi, leánycserke­szek is. Nem azért vesszük át a fiuktól a próbákat, tör vényeket, táborozást, mert fiússá nevel, vagy mert mi is fiúsak akarunk lenni, hanem ami jó és hasznos, azt sza­bad követni, úgy gondolom. Sokan nem ismerik célunkat, talán azt hiszik, hogy suffragetteicet nevel a leánycsei- készet, pedig csonka hazánk hasznos leányaivá igye-K- ezünk lenni, kik becsülettel végzik munkájukat, tudva azt, hogy az egyes emberek munkájából tevődik össze az egész nemzet élete s megállnak helyükön, hová az Ur rendeli őket. Fogadja stb. Raisz Emma. Genfi diákok érkeznek Budapestre. A Magyar Prot. Diákszövetség 1922 évi sveici diákcseréje alkalmával 10 magyar prot. egyetemi hallgató volt 6 hétig Genfben. A viszontcsere husvétkor lesz lebonyolítva^ amikor 10 genfi prot. diák jön 6 hétre vendégként hazánkba. Foga­dásukra Comité de reception-t állít fel a M. P. D. Sz. Főiskolai hallgatóink tandijainak fedezésére az alábbi adományokat nyugtatja a Luther-Szövétség s egy­ben ezúton is köszönetét mond ifjúságunk nevében a tá­mogató készségért, amely báv még mindig nem elegendő, de mégis bizonyítja azt, hogy van még megértés az evan­gélikusok közt egymás segítésére. Becht Albert 250.000, Erőss János Szerencs 25.000, Vietoris László Diósgyőr 60.000, Zsigmondy Dezső 100.000, Kiskőrösi Evang. Nö- egyiet 10.000, Blázy Lajosnó 8000, Koren Pál 2000, Kee- selbauer Olga 5000, dr. Ráth Zoltán 10.000, özv. Ráth Arnoldné 15.000, Marcsek János 20.000, dr. Honetzy Géza 10.000, Kifls Ferenc 15.000, Kecskeméti ev. egyház 100.000, dr. Sárkány Alfréd 10.000, Korosy Károly 6000, Hankó Márton 20.000, dr. Szelényi Aladár 75.000, Osztényi Esz­ter 50.000 K. A Veres Pálné ev. leánynevelőintézet február 16-án este 6 órakor Kisfaludy Károly müveiből irodalmi estét rendez. Lirai költemények, balladák, jelenetek színdarab­jaiból s a „Három egyszerre“ c. vígjáték kerül bemuta­tásra, ezenkívül egyes költeményeket énekben is előad­nak a növendékek. Az ózdi ev. egyházközség, mely sok más szegény gyülekezettel együtt sokszor érezhette -a németországi hittestvérek szolidaritását, január 20-án 300.000 koronát gyűjtött a németországi evangélikusok segélyezésére. Az Egyetemi Luther Szövetség kiszélesedett s egyre ’ nagyobb terjedelmű munkáját csetkély irodai felszerelésé­vel lebonyolítani nem tudja.. Kéréssel fordul az evang. hittestv-érekhez, hogy* akinek jutányos áron eladó Íróasz­tala van, jelentse .be lapunk szerkesztőségébe pontos cím­mel e az időpont megjelölésével együtt. A kiadásért felelős: Dr. CSENGODY LAJOS. AlU’lnos Nyomd», Könyv é? lapkiadó rt. Budapest. VT., Nagvmező-u. 3. (Fel. igazgató: Dr. Merényi Kornél).

Next

/
Oldalképek
Tartalom