Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1924-02-10 / 6. szám

SZERKESZTŐSÉG: Budapest, IV., Deák-tér 4. sz. Megjelenik minden vasárnap. Alapította: Or. RAFFAY SÁNDOR Szerkesztésért felelés: Dr. CSENQÖDY LAJOS Kiadja: A LUTHER-SZÖVEfSÉG. Előfizetési ár negyedévre 5000 K Egyes szám ára 500 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Postatakarék cheque-szám: 1290. Maatschappij. Ez az idegen szó most jubilíllt. Hetvenedik évéből fordult neki egy uj jövendőnek. Jelenti pedig azon holland evangélikusok szövetségét, akik 1858-ban megfogadták, hogy testüket és lel­kűket vetik oda arra az utra, melyen a pápista akció Hollandia meghódítására indult. Egyl*»n ez volt a válasz arra a pápai bullára is. mellyel Szentpéter utóda feldíszítette az ezen ut elejére állított ünnepi transparenst. Alig egynéhányan voltak csak azok. okik 1853-ban a ,.Maatschappij“-ban tömörültek. Hi­szen akkoriban ott is elfogta az euióereket a li­berális láz, melynek őrülete hamarosan a haza­árulás vádját sütötte rá arra, aki a haladás sze­kerén megmerte huzni a lassúbb tempót diktáló evangéliumnak fékét. Hetven év után, 1923-ban, már ezen a lefé­kezett szekéren ült Hollandia minden józan evan­gélikusa. Sőt! Felkéredzkedtek erre nem hollan­dusok is, sokan azok közül, akik tisztában voltak azzal, hogy a miként eddig, úgy a világ vérál­dozatát most is a pápaság fogja kihasználni a maga világuralmi törekvéseinek megizmositásara. Az ünnepi közgyűlést dr. Wyngaarden nyi­totta meg azzal a megállapítással, hogy a Maat­schappij, miután Hollandiában igazolta létjogát, hajlandó átadni erejét azoknak, akik Hollandián kivül is érzik már a római propaganda sikerét és kezdik belátni, hogy egy uj ellenreformáció indul e vérében vorgődő világ meghódítására. Felszólí­totta az ezt érző jelenlevő idegeneket, hogy mi­ként gondolják a Maatschappij-nak egy világ- szervezetté való kiépítését. így jutott szóhoz dr. Ohlemüller, a németor­szági evangélikus szövetség titkára, aki a Maat- schappij-nak egy evangélikus világszövetséggé való kiépítését javasolta, ezzel elismerve a hol­land szövetség TO éves érdemét, céljainak jogo­sultságát és harcmodorának nagyszerűségét. A javaslatot elfogadták és annak mikénti megvalósítását a németekre bízták. Ezek felhasználva a „német-evangélikus szö­vetség“ által Beyschlag 100-ik születési évfordu­lója emlékére rendezett ünnepét, Belin-Steglitzbc meghívták a szomszéd országok összes evang. egyházait. Megjelent Hollandiából Wyngaarden Svédországból—Sőderblom érsek megbízásává! — Pfannenetill dr. és Wollmer dr.. Sveic-ből Hausi, Csehszlovákia németjeinek megbízásában dr. Kiegor, Jugoszláviából dr. Hopp, mig Német­ország evangélikusait Ebart és Ohlemüller dokto­rok képviselték. A megjelentek megállapították, hogy Rómá­nak uj fellépése a protestantizmus védekezését sürgősen szükségessé teszi és pedig a galatai levél azon gondolata alapján: egymásnak terhét hor­dozzátok. A világ protestantizmusának egy tábor­ban való tömörítése nélkül az actio catholica si­kerei nem állíthatók meg. Ezért kimondották a nemzetközi Maatschappij-nak megalakulását, de elnevezték „a protestáns érdekek nemzetközi vé­delmét célzó szövetségnek.“ Ennek feladata pedig a következő: 1. Minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik kifejezni a protestáns öntudatnak inter dominációs és intemacionális jelentőségét; 2. megvédi a protestantizmust és annak el­hivatottságát mindenféle támadás ellen, de egy­ben megóvja attól is, hogy lényegéből bármit is feladjon, különösen ott, ahol a római katholiciz- mus és annak szervei ezt veszélyeztetik; 3. hajlandó e cél, de különösen az egységes fellépés érdekében tömöríteni a protestantizmus minden anyagi, szellemi és erkölcsi erejét. E hármas feladatnak, progranmiszerü kifej­tését, az erők összegyűjtését, a szükséges adatok összehordását, a veszedelmes pontok mielőbbi megerősítését, a legsürgősebb tennivalók megál­lapítását, de különösen a tagok gyűjtését dr. Ohlemüllerre, a világszövetség főtitkárának agi­litására bízta. Eddig csatlakozott: Hollandia, Németország, Sveic, Csehszlovákia neonét evangélikusai, Ausz­tria evangélikus szövetsége, Románia szász evan­gélikusai, Jugoszlávia református és evangélikus németjei, Olaszországban a' római ev. gyülekezet németjei. A francia hugenották, az angliai evan­gélikusok kilátásba helyezték csatlakozásukat. Amerikában most toborozza az „Evangelical He­rald“ a tagokat. A magyarországi evangélikus egyház is«^pTT!gOlpta a csatlakozás iránti felhí­vást, nyrfvet^ egvé^mes felügyelő ur, — nagyon helveíAj ^r a^I>úmór Szövetségnek küldött meg. A hhiiüHftS '3jj»ylíá&•épj/tsen befelé, ám a Luther Szövrtajg éédek^zzékfelfelé! A kathoiikus egy­ház p^pn^údájn:',poptika. mely a hivatalos egy­

Next

/
Oldalképek
Tartalom