Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-12-07 / 40. szám
1924 f í b-^f X <23 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 3 kinti ethikai feladat és cthikai lehetőség. A jéziui „egy akol és egy pásztor“ evangéliumi feladatának protestáns megvalósulása volna az napjainkban a földön! De ha már — adná Isten, hogy komolyan és kö- \etkezetes kitartással — ilyen közös protestáns unió* törekvések lelkesítenek az evangélium közös alapján bennünket, akkor ne hangoztassuk szüntelen egymás és közös reformátoraink istenadta karizmáit kisajátítva, — hogy „nincs a világon olyan fölséges, nagy és diadalmas v&Uásforina, mint a kálvinizmus, mely a keresztyénség legtisztább formája... a legtisztább és legszebb kcrosztyénsóg... a legönállóbb szellemi hatalom ... világegyház, mig a lutheránusaiig csak a németségé... s a legtökéletesebb keresztyén világnézet“ —, mert a jézusi evangélium szellemében, mint már máskor is mondottam, már politikai vonatkozásainál fogva sem lehet az. Es aztán nagyobb és megfelelőbb theológiai, főleg Írásmagyarázati, egyháztörténeti és dogmatikai * általában Sch l eiertn a eh tr—Harnark-i éle eszmetörténeti Ukolá zottságra, tájékozódásra és ismeretre van szűkei günk a kathedrákon is, mely természetszerűleg arra fog vezetni l»ennünket, hogy mindenekfölött. arra a jézusi goethei szeretetkeresztyénségre kell elméletben és gyakorlatban törekednünk, amely nem gyűlöl, de megbocsát, nem rombol, de épít, nem elválaszt de egyesit, nem részletez, de összegez — egyetlen céllal, az egy igaz isten és az ő evangéliuma dicsőségére és nálunk a régi közös magyar haza üdvére és boldogságára! Most találóan mondja Szabolcska: Csak egy vallás ■van *1 világon és ez a krisztusi szeretet. Az fogja megoldani a világprotostantlzmus. a közös protestáns szolidaritás fölvetett probhnemáját is siker* sen. Úgy legyen! ür. Stldrik Mátyás. saxiehnerHunyadi János természetet keeerSviz hatáu f «1 fi I m UI h a tat I a n. WALSER FERENCZ Alapítva 1S5S. évben. Tűzoltási szerek és szivattyúk gyára, harang- és fémöntőde Budapest, VI., Lomb-utca 34—36. sz. Villámon megAllú : Váci at. Lang gépgyár. Gyárt: Templomharangokat, összhangzó harang- zatokat a legfinomabb harangfémötvözotböl, tiszta csengésű, előro megállapított szavalok uj hangokkal, harangszerelvényeket forgatható vaskó rónával szakszerű kivitelben, harangállváoyokat hengerelt vasból, szabadon- álló, valamint fekvő elrendezéssel. Telefon: Badapeat 05—50. Sftrgünycim: Wnlier-gyA Lomb-utca Badapeat. Pázmány Péter toleranciája „Aranymisée hercegprímásunk“ cim alatt egy kálvinista professzor, II. Kovács Gyula, egy cikket közölt a Budapesti Hírlap november 14-i számában, amelyben a hercegprimás jól kiérdemelt dicsérete mellett párhuzamba állítja őt Pázmán Péterrel és kiemeli. hogy tolerancia dolgában mindkét herceg- prímás ugyanazon álláspontot foglalja el. Midőn a tolerancia fen forgását Csernoch János hercegpriim- nál készséggel elismerjük, egyenesen a történelem meghamisításának kell bélyegeznünk azt' az állítást, hogy Pázmán Péter toleráns volt. Állításunk bizony! tékául szolgáljanak azok a nagyszámmal irt polemikus iratok, amelyekben Pázmán a protestánsokat támadta, és amelyek egyikéből Pázmány Péternek következő szavait idézzük : „Luther és Kálvin tanítása minden gonoszságra és feslettség- re felszabadítja az embert. A magyarországi luthe- rista és kálvinista prédikátorok erkölcseiről említhetnénk időnkben történt sok iszonyuságokat, latrok hajlékához és bordélyokhoz illő éjctelenségeket, de én miattam maradjon helyén mindennek tisztessége, megelégszem azzal, amit magnk okádoznak egymás szakállába ... Az eretnekek mindenkor a hazugság tegyvereivel harcolnak, tehát lehetetlen, hogy isteni igaz tudomány legyen az, melynek terjesztése hazugságokkal támogatta tik. Ilyen a Luther és Kálvin tanítása. Nem ok nélkül nevezi a szent Írás „szemtelen ebeknek“ a hamis tanítókat. Az ebeknek oly természete vagyon, hogy ha egyik az uecán kezd ugatni, a szomszéd kuvaszok is mindjárt ugatnak, noha semmit sem hallanak egyebet a kutyaugatásnál.“ A „Magyarorszáq panaszai" címen Pázmány korában megjelent kiáltványban azt panaszolják a protestánsok, hogy Pázmán Péter több protestáns templomot elfoglalt, üldözte a lelkészeket és erőszakkal terjesztette a k&thoUkus vallást. ,.Fraknói Vilmos Pázmány Péterről irt monográfiájában elmondja, hogy Pázmány a királytól a bécsi békekötés jóvá- hagyása tárgyában kért véleményében igy nyilatkozott: ,,A hamis vallás elterjedése a legnagyobb csapás, mely egy nemzetet érhet; nagyold a török rabságnál, mert ebből mindig remélhető a szabadulás, mig a pokolból, hová a hamis vallás vezot, nincs menekülés. Ezért a fejedelem köteles alattvalóit az igaz vallás követésére vezetni és megakadályozni őket. hogy Krisztustól elpártolva, az ördöghöz szegődjenek. A fejedelem tehát, ki vallásszabadságot enged, mindazok elkárhozásáért felelős, kik az engedmény következtében a hamis valláshoz csatlakoznak.“ Dacára ennek. Pázmány azt tanácsolta a királynak, csak erősítse meg a törvényt, amiből Kovács Gyula arra következtet, hogy a toleráns Pázmány a bécsi békekötés védelmére kelt, holott Fraknói szerint ezt Pázmány a jezsuita elveknek megfelelőleg csak azért tette, hogy a jóváhagyás megtagadásából nagyobb baj származhatik az országra és a katolikus egyházra. „A nagy zavarok között célszerűbb engedményeket tenni, hogy az elveszett előnyök visszaszerzésére időt nyerjünk" mondotta Pázmány. Ezekből nyilvánvaló, hogy Csernooh János her eegprimást sértonők meg, ha azt állitanók, hogy^ tolerancia dolgában egy nivón áll Pázmánnyal és bizonyos, hogy H. Kovács Gyula, mint kálvinista, Pázmány nagyra die sért toleranciája mellett soha sem lett volna Pázmány korában a Pázmány-egyetem professzora. Sztehlo Kornél.
