Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-01-27 / 4. szám
1924 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 3 időszakára gondolok, melynek vezéralakja a szigetvári hős ma is eszményképül választott dédunokája, Zrínyi Miklós gróf, a költő és hadvezér volt. ö az ő fő müvében, az Obsidio Szigetiaua“ (Sziget veszedelme)-ben először hangsúlyozta, hogy a bünbcesctt és bilnhödő nemzetet csak a saját erényei válthatják meg az örök haláltól. Zrínyi volt az. aki nemzetét a tcepedtaégböl fölrázván, benne a török uralomtól való megszaliadulás gondolatát állandóan ébrentartotta. Ezen eszméje fent említett munkájában gyönyörüeu kifejezésre jut, midőn a magyar erkölcsi erejének. összetartásának felgerjesztését, az ország felmentését, a török liatalmúnak a megtörését ttizi ki céljául, ősét annak példája gyanánt tünteti fel, hogy a rendkívüli erkölcsi erő, melyet az Isten segít, aránylag csekély anyagi erőt is milyen hatalommá étnél hét. Bár ő az ország területét fegyverrel akarta visszaszerezni, de csak akkoT, ha a nemzetet erre a feladatra •éőbb erkölcsileg alkalmassá teszi. Zrínyi mélyen a jövőbe látó, biztos tudáson és magas erkölcsi képességeken alapuló tiszta ítélettel biró férfiú volt, ki jogosan bízott önmagában és a végrehajtáshoz elengedhetetlen erős akarat és erély felett in rendelkezett. A haza minden hü fiának öt férfi eszményképe gyanánt kell választania. Néki azonban nem adatott meg az. l»og> uenrzeíét önerejéből felszabadítsa a török iga alól. Az a másik eszménykép, akit a magyar ifjúságnak követnie kell, már más világban ól. AUaméletünket a 19. század elején az elaggás és az enyészet fenyeget'. Az állami reformok végrehajtása a rendi kiváltságokban nagy nehézségekre talál, egyedül az i rí »dalom az. mely az emberiség haladásából meriti erejét és jogait. Ilyen reformküzdelmek között lép fel Széchenyi István gróf, aki a külföldön szerzett tapasztalásait nemzete ja Angela: Ha szeretsz, ha akarod, hogy tiéd legyek. ha akarod, hogy boldogok legyünk, bird rá Lajos királyt, hogy mondjon le Dalmáciáról. Ha Velencét elszakítják Dalmáciától, akkor szétütitek a szivemet és a mi frigyünket is. Aztán úgysem tarthatja meg. Amint visszatér Magyar- országba, Velence ürügyet talál, hogy megtörje a békét, itt terem hatalmas hajórajával és visszafoglalja a dalmát szigeteket. Csákfi: Dalmácia ősi jogon a magyaroké. Kálmán királytól Anjou Lajosig az volt és magyar lesz most is. Reszkessen Velence, lm ellen- s7yegül a király akaratának. Lajos tizenhét országot tart féken eszével és kardjával és Velence Nápoly sorsára jut, ha vele ellenkezni mei^ Angela: Álmodó! Csákfi: Hát álmodó vagyok. A magyar most álmodó. A világuralom álmát álmodja és az be is teljesül. Három tenger mossa országunk partját és a hulló csillagok mind magyar tengerbe hullanak. Miért ne álmodhatnánk mi is és miért ne vágyakozhatnánk a fénybe és a magasságba? A magyar ütőerek nem úgy lüktetnek, mint a többiek és a magyar vér nem olyan piros, mint a többi? Lengyelország, Vörös Russzia, Moldva. Szerb. Horvátország, Dalmácia büszkén vallja urának a magyar királyt. Anjou Lajost s fehér vára értékesíteni igyekezvén, a nemzeti felemelkedésnek három feltételét szabta meg. Ezek pedig: a) a komoly magábaBZáUás. b) a hiúságokról lemondás és c) a kemény napi munka. Magyar ifjusaág! Ti vagytok elsősorban hivatva arra, hogy a kemény napi munka értelmét és értékét a köztudatba belevive, annak becsületet, tiszteletet és teköt télyt szerezzetek. Az csak ily módon válhatik Széchenyi szerint a nemzeti felemelkedés kétségen kívül leglényegsebb feltételévé. Miként látjuk, tehát Széchenyi is az erkölcsi erők hatalma« gözekéjóvel akarja előbb a „magyar parlagot“ felszánfcuű. mielőtt abban a magyar jövő számára vetni szeretne. Neki is. miként Zrínyinek, elsősorban a nemzet erkölcsi nevelése a főcélja, egyedül ezt tekintvén biztos alapnak további szándékai megvalósítására. Nagyon valószínű, hogy Széchenyi a XIX. század elején dúló német szabadságharcok erkölcsi hatása alatt áll. Ezek a harcok pedig Kant erkölcsi elveinek az ifjúság nevek-e terén vak) értékesítése révén, főként pe dig a bccsflletérzés kifejlesztése árán, továbbá a nemzeti és faji öntudat mélyítésével a győzni akarás, az idegen járom alól való megszabadulás gondolatának eszközei voltak. Szinte lehetetlennek tartom, hogy azok a rendkívüli ese ények. melyek végeredményben Napoleon bukását okozták, gondolkodóba ne ejtették volna Széchenyit és azok tanulságait a mi viszonyainkra alkalmazva. értékesíteni ne törekedett volna. Ék én most. jelenlegi helyzetünkben különösen a becsület érzés kifejlesztésének rendkívüli szükségessé gérc és óriási horderrjérc akarok rámutatni. Mert - igen tisztek hallgat óság — higyjék meg nekem, hogy nálunk uóndaddig. mig a becsületnek, a komoly, meg bizható munkának a becstelenséggel, vagy a felületes liliomot mindenütt ismerik, a havas lengyel fen síkságon épp úgy, mint a Vezuv lankáin, hol a sziklás talajon tüzes nektár terem. A Keleti tengertől a Fekete tengerig terjed a magyar birodalom és nincs hatalom, amely Lajos adriai terveit meghiúsítsa! Angela: És a szerelmed? (Hozzásimul.) A t< szerelmed sem? .... Csákfi (Visszatán törődik): Az én szerelmem tiszta és becsületes. Angela: Tőled függ, hogy most minden valóra váljék. Királyodnak egy ékkő Dalmácia, hulla jtsd az ölemlre. akkor l>oldog leszek. Csákfi (Izgatottan felugrik és le-föl jár a teremben): No tégy őrültté, ne követelj őrültségeket, Angela! Nem csalhatom meg királyomat. Nézd. mily forró a homlokom, ne vonj kinpadra. Angela (Csákfihoz lép és hozzásimul): Pedig én szeretlek, forrón szeretlek. Csákfi! Csákfi (Megöleli):Adj hát. adj egy mentő gondolatot. Angela (Karjából kibontakozik): Mentő gondolatot? . . . Megvan! Csákfi: Mondd! Angela: Velence gazdag, nagyon gazdag, a dogepalotában a termek szinültig arannyal van-
