Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-10-12 / 32. szám
J&Ü4 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 5 A bizottság azért tartotta szükségesnek az első szakasz megváltoztatását, mert gondolni kell azokra a hívekre is. akik magyar állampolgárok, de külföldön tartózkodnak és gondolni kell azokra is, akik külföldön tartózkodnak. E kérdés az adózás szempontéból fontos. A csatlakozás kérdésének szabályozása a különös részbe tartozik. 2. §• 3. §. Az utolsó mondat elmaradhat, mert az államfő legfőbb felügyeleti jogát az országos törvények amúgy is biztosítják. 4. §• Helyesebbnek látszott a ..szervezetek*' szó használata, mert taxatíve felsorolni minden alakulatot, melyet az egyház fennhatósága alá tartozónak mondunk. nem lehet. Gondolni kellett arra is, hogy lehetnek olyan szervezetek ia, amelyek a külföldi hittestvérekkel való kapcsolatot munkálják és fontosnak látszik, hogy ezekre nézve is az egyház fennhatósága kimondassak. Az utolsó mondat törlendő volt, mert az alapítvány jogi személyiségét törvénybe iktatni felesleges. 5. §. 6. §. A szakaszt ki kellett bővíteni az utolsó mondattal, mert a Mikler-féle tervezd 7. §-a a különös részbe tartozik. 8. §• Az első szakasz megmondja, hogy kik alkotják az egyházat, s igy a tagság megállapításánál egyszerűen utalni kell az első szakaszra. Hogy meddig marad valaki tagja az egyháznak, e kérdés szabályozása a különös részbe tartozik, mert itt van helye a tagok jogai és kötelességei részletes szabályozásának. 9. §. Egyházról lévén szó, előbb kell a hitelveket s aztán a jogrendet, előbb az erkölcsi s aztán az anyagi támogatást említeni. 10. §. Némileg módosítva van e szakasz. Szükségesnek látszott már az általános részben kiemelni, hogy az önkormányzatban való részvétel nem minden egyháztagot illet meg. 11. §• Az egyházi alkotmány szövege fenntartandó, mert e szövegezés rövid é« szabatos. Minthogy azonban mégis gyakran téves magyarázatokra adott okot, szükséges volt annak hangsúlyozása, hogy az egyházközség is csak az egyház alkotmánya szerint gyakorolhatja kötelességeit és jogait. 12. §. Felesleges úgy a kormányzás, mint a közigazgatás kifejezést használni, mert ez fogalomzavart okozhat, Kevesen lesznek ugyanis tisztában a kormányzás és közigazgatás fogalmával és még kevesebben azzal, hogy e két fogalom milyen viszonyban áll egymáshoz. A két kifejezés közül a közkeletűbb közigazgatás kifejezés használata látszik célszerűnek. 13. §. A második mondat elhagyandó, mert az egyházi alkotmány nem tartalmaz ily megszorító rendelkezést s mert az utolsó zsinat is változtatott hitelveket, araikor például kimondta, hogy a lelkész jelöltek felavatása a püspök kizárólagos joga. fE. A. 133. §.) 14. §. 15. §. Jogkör es hatáskör synonym fogalmak. Elég tehát a hatáskör kifejezés, mint közkeletűbb. lő. §. A ..nem lelkészek“ kifejezés az eddigi „világi“ kifejezés helyett nem látszik szerencsés módosításnak. Igaz ugyan, hogy’ a „világi“ kifejezés arra látszik utalni, mintha ezzel szemben nálunk is léteznék papi rend, már pedig nincs, mégis más megfelelőbb kifejezés hijján megtartandó. Negatívummal nn'gjelölni egy embercsoportot nem igen szokás, bizonyos mértékben visszatetsző és nem is helyes, meTt ily elnevezés mellett a lelkészek és nem lelkészek úgy tűnnek fel, mintha egymással szemben állanának, mintha egymásnak ellentétei volnának, mintha a r. k. Charakter indelebilis re emlékeztető lényeges különbség volna köztük, már pedig mindez nem felel meg az egyetemes papság elvének. A ..közügyek** kifejezés nem szabatos. Amikor jogok gyakorlásáról van szó, nem szabiid ilyen tág • rtelmü kifejezést használni. A ..közügyek intézésében“ helyett az önkormányzatban való részvételre kell utalni. Azon passzus ellen, hogy a nem lelkészek közreműködése igénybe vétetik és biztosittatik, a leghatározottabban tiltakozni kell. mert ilyen beállítás mellett úgy tűnik fel a világi elem. mintha a lelkészekkel szemben valami minoris gentis volna, amelynek csak meg van engedve, hogy részt vegyen az egyház ügyeinek intézésében. A „közreműködés“ kifejezés nem helyes, mert nem fejezi ki teljesen a lelkészek és világiak egyen- jogus.ígát. Minthogy alapelv nálunk a hívek egyenlősége, ideértve a lelkészeket is, továbbá alapelv a hatalomban való részesedés, s minthogy nálunk e hatalom munkával járó kötelességet jelent, nem lehet szó sem igénybevételről, sem biztosításról, hanem csupán e fontos régi elv reprodukálásáról. 17. §. Indokolatlan, hogy a tervezet kihagyja a világi elemet Egyházunknak van egyetemes egyházi és iskolai felügyelője, de nincs központi hivatala. Ez a központi hivatal nagyon kellemetlenül emlékeztet a neolog zsidók országos irodájára. Hazai evangélikus egyházunkat mindig a generális inspektor képviselte, nem pedig egy központi hivatal. 18. §. Az első mondat felesleges, mert ugyanazt mondja ki lényegileg, amit már kimondott a 15. §., de különben szó fér a helyességéhez. Azt mondja, hogy e szervek mindegyike önállóan intézi a hatáskörébe tartozó ügyeket. Ez azonban ellentétben áll azon kardinális elvvel, amely szerint a lelkész és a felügyelő egyetértőleg intézik az egyház ügyeit.
