Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-05-18 / 19. szám
1924 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 3 szokások t»»-»zik tönkre. Ezen helyi szokásokat leginkább az orgonistakántor tartja fenn és honosítja meg. Az orgonisták az ev. »bórái dallamait nem úgy játsszák, amint azokat a ehorálkönyvekben találják, liánom önkényesen alakítják át azokat, miáltal a dallam zeneesztétikái szempontból tekintve, elveszti »értékének legnagyobb részét és nem is tudja azokat az érzelmeket visszattikröztetni, amelyek a zeneköltőt ihlették. A baj kut.forrását voltaképen a tanítóképző intézetekben kell keresni. A mai tanterv szerint az ének és zene tanítására szánt órák olyan kevés számmal vannak, hogy a legszükségesebb elemi ismeret is alig szerezhető meg ezen idő alatt. Lehetetlenségnek tartom, hogy a tanítóképző intézetekben a zongorát, orgonáit, hegedűt, általános zeneelméletet, összhangzattant, éneket és karéneket heti 1(5 órában sik»*rrel el lehessen sajátítani. Lehetetlenség, hogy a mai korban, midőn mindenki a vallásos és hazafias nevelés hatványozottabb alkalmazását hangoztatja, a régi keretek közé szorított ének- és zenetanitás kielégítő eredményhez vezessen. Minthogy' az ének- ée zeneoktatás a mai viszonyok között nincsen olyan akipokra fektetve, amelyek a legszükségesebb követelményeknél tovább is kielégítenének, igy a legsürgősebb teendő volna ev. karnagy továbbképző tanfolyam megszervezése, ahol az orgoni stn kán torok és az ev. éneket tanító hitoktatók alapos zenei oktatásban részesülnének s pótolnák azokat a hiányokat, amelyek a tanítóképző elvégzése után még megmaradtak. Ez a tanfolyam lenne hivatva az orgonistakántorokat a ma még any- nyira elhanyagolt orgonatnnba bevezetni s velük az orgonát részleteiben is ím'giNmertetni. Megismertetne velük továblxi a zene- és dalirodalmat, a zene történ e- tet, a partitúraolvasást, a vezénylést, a b:mg<zer»iés- tant, a karénektanitást, a zeneesztétikát, az ev. eho- ráljátékot és hymnologiát. Ismeretes lenne előttük a ehoráJjátók egész rendszere, a karénektanitás inind- den mozzanata, szóv:ü zenei ismeretük annyira ki- fejlődnék, hogy biztos kézzel irányíthatnák az cgy- házközségekct ós a reájuk bízott növendékeket. Hogy a karnagytovábbképző tanfolyam rendezés«» égetően szükséges, azt a kath. egyház már észrevette, amennyiben szervezkedik és a kloster- neuhiirgi híres émvkiskola szelh»mében kíván itten hasonló nívójú tanfolyamokat létesíteni az orsz. zene- művészeti főiskolán. Azt hiszem, ha náluk kultur- szük.Wg lett karnagyjaik továbbképzése, úgy mi pem maradhatunk tétlen, h&nein az ev. egyház vezetőségének oda kellene hatni, hogy az ev. karnagytovábbképző tanfolyamok minél elöld) megszerveződjenek. Ha a reformátusok mindig egyöntetűen tudják énekelni a Te benned bíztunk... kezdetű zsoltárt, úgy el k«*ll követk«»zni annak az időszaknak is, amikor az Erős várunk ... is egységes da Hamm fog felcsendülni. Aszód. Habere/irn Gusztáv Adolf. Saxletiner Hunyadi Janos természete* keserüvis hatása felülmúlhatatlan. lag ismerem be itt az Istennek e szent hajlékában, hogy sorsunk az Isten büntetése azért, mert a vezető lelkeket nem mértük meg az igazság és a hazaszeretet mérövesszejével. De hát képzeljétek bele magatokat, kedves testvéreim, a magyar nép helyzetébe. Ezernyi véres áldozat után egyszer csak azt halljuk, hogy elveszítettük a háborút. Micsoda lelki megbénulás vett erőt népünkön! A király is cserben hagyott. Ravasz csalók elhitették velünk, hogy ha ellenállás nélkül rábízzuk a sorsunkat a diadalmasokra, mindent megmenthetünk. Ehhez járult, hogy már a háború előtt is, de különösen a háború alatt az u. n. radikálisok gyökerestül igyekeztek népünk leikéből az öröklött hazaszeretet virágát kitépni. A lapokban napról- napra a világboldogitó kozmopolitizinus eszméit hirdették. Gúnyolták a hagyományokat, lekicsinyelték a nemzeti ideálokat, kipellengérezték a vallásosságot, megcsufolták a nemes erkölcsöket és igyekeztek tönkretenni mindazt, ami egy nép előtt szent lehet. Meg kell áljapitanom, hogy az ország függetlenségének és Ausztriától való elszakadásának meghirdetése a romboló áramlatok e hörnpölygésébcn még azokat is megnyugtatta vagy legalább némaságra késztette, akik óvatosak és vigyázok voltak. Mindenki előtt lehetetlenségnek tűnt fel még a gondolata is annak, hogy az országot szétdarabolhatják. A nagyhatalmak bizonyos kijelentései is azt a látszatot igazolták, hogy Magyarország megszállása csak ideiglenes. Ezért a hosszas harcok veszteségeibe belefáradt nép örült, hogy végre nyugalomhoz juthatott. Károlyi Mihály gróf, aki az ország kormányát ke- zól>e ragadta, nyomatékosan hirdette, hogy a franciák részéről a legmegnyugtatóbb ígéretek birtokában van. Es mi hittünk az ilyen beszédeknek, vezetésére bíztuk magunkat az ilyen hamis prófétáknak anélkül, hogy komolyan megvizsgáltuk volna, vájjon csakugyan Istentől vannak-e? Ezért tört össze az ezeréves magyar haza, ezért szakadt ránk oly sok szégyen és gyalázat, oly iszonyú nyomor és szegénység! Mindezt pedig azért beszéltem el nektek, kedves Ünn testv»\rek, hogy szomorú sorsunk okait megértessem veletek. A világháború befejezése nektek a nemzeti önállóság szent örömét hozta meg. Jól tudom, hogy ez a ti igaz vall ás osság tok és nemzeti öntudatotok édes gyümölcse. Ti tehát megvizsgáltátok a lelkeket, amelyek vezetésere bíztátok magatokat. Es mi azért jöttünk hozzátok, hogy ezt a diadalmas lelket és annak gyümölcsét megismerjük. Magunkkal is akarjuk vinni ezt a lelket. I)e azért igaz testvérszeretettel arra kérünk benneteket, ne adjátok ide nekünk ezt a lelket végképen és egészen, hanem tartsátok meg magatoknak továbbra is, mert csak ezzel a lélekkel együtt tarthatjátok meg függetlenségieket. Végül még csak egyet. Jöjjetek el ti is a mi szomorú, csonka országunkba s a benneteket éltet»') lelket oltsátok be a mi népünk szivébe s igy segítsetek romjaiból felépíteni a régi, szép, nagy Magyarországot! Dr. Raffay Sándor.
