Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-12-16 / 33. szám

6 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1923 „Ág. Hitv. Ev. Országos Tanító-Egyesület“ Hazánk ev. tanítósága már a múlt század végén, a Millenium idején megalakította a Magyar Ág. Hitv. Ev. Tanítók Országos Egyesületét. Szétszórt­sága, hézagos szervezete miatt azonban nem sok ered­ményt tudott elérni. Az ev. tanítóság egyházkerüle­tenként, sőt még egy házmegyénként sem volt meg­szervezve. Egyik-másik esperességi tanítói egyesü­let nagyon szépen működött, viszont voltak és — fájdalom — ma is vannak esperességek, hol még ina sincs ev. tanítói közélet. Sass István, Alexy Lajos és még néhány buzgó tanitóapostol ügyszeretete megtört az ev. tanítóság laza és hézagos szervezetén. Minden társadalmi alakulat virágzása a tagok érdeklődésétől függ. A vezér is elveszíti a győzelembe vetett hitét, ha azt látja, hogy katonái nem teljesitik parancsait, elhagyják helyeiket s mit tehetne mást, mint vagy átadja helyét olyannak, kiben él a hit, kiben a csalódás nem lohasztotta le még az erős aka­ratot, vagy pedig uj alakulatot létesít. Midőn a vezetők rábírták az ev. tanítóságot arra, hogy csatlakozzék a tanárok egyesületéhez, akkor őket is az a hit vezette, hogy ezen uj alakulatban a tanári kar által nyert szellemi és erkölcsi tökével gyarapodva, felrázzák á hazai ev. tanítóságot a letar­gikus álomból s nagyobb eredményt tudnak elérni. Tizenkét évi tapasztalat után újból csalódtak. El kell ismerni, hogy a tanítóság a tanári kar részéről min­denkor teljes megértést és előzékenységet talált s hogy nem rajuk múlott az, hogy kevés volt az ered­mény. Sass István, Alexy Lajos, Szűz Lajos, Perényi Rezső s több buzgó tanitótestvér mindent elkövetett a szakosztály keretében az ev. tanítói öntudat és ügy- buzgóság felkeltése érdekében, azonban a letargia itt is tovább tartott. Közben a vezérek és az idősebb, az ev. tanítói közszellemben megöregedett tanitótest- vérek félreálltak, mig az 1922. évi szakosztályi gyű­lésen már csak heten jelentek meg. Azonban ez a hét is elegendő volt ahoz, hogy belássák az állapot tart- hatatlanságát. Ezen az értekezleten alakult ki az a vélemény, hogy a sorvadás halált jelent s hogy vagy fel kell oszlatni a szakosztályt, vagy a tanítóság ki­lép a tanárok egyesületéből s megalakítja az orszá­gos' egyesületet. Ezen nézet azért is indokolt volt, mert az 1922. évi közeyülésen oly mozgalom indult meg a tanárság kebelében, hogy felveszik a ref. ta­nársággal való egyesülés fonalát. Ilv előzmények után a maervarországi ev. taní­tóság képviseletében megjelent 50 tanító a.f. évi jú­lius hó 4-én Budapesten a Tanítók Házában tartott értekezleten s kimondta a szakosztály feloszlását s megalakította az „Ág. Hitv. Ev. Országos Tanító Egyesületet.“ A gyűlési tagok lelkesedése s az emelkedett han­gulat bizonyítja azt, hogy igenis van ev. tanítói ön­tudat, van egyetemes ev. tanítói közszellem, mely munkára kész. A gyűlés lefolyása a következő volt: Perényi Rezső aszódi ig. tanító a jánlatára az ér­tekezlet Alexy Lajos nyug. ig. tanítót választja meg korelnöknek, ki felkéri az értekezlet céljának ismer­tetésére Krug Lajos ig. tanítót, a dunántúli ág. hitv. «“v. egyházkerület tanítóegyesületének elnökét. Krug Iajos vázolja az egyetemes ev. tanítói közszellem fontosságát, rámutat arra, hogy az együvétartozáa gondolatát át kell vinni minden magyar ev. tanítóra. Fölemlíti, hogy a tanítói szakosztály színtelen, a többi szakosztály mellett hamupipőként meghúzódó jelentéktelen szakosztállyá vált, senkinek sem kellett, senkinek sem imponált és hasznavehetetlen csöke- vénnyé lett s hogy ennek felismerése idézte elő a kö­zömbösséget, a teljes részvétleneéget és ezzel kapcso latban a munkaképtelenséget is. Indítványára az ér­tekezlet kimondja, hogy megalakítja az Ág. Hitv. Ev. Országos Tanító Egyesületet 3 megválasztja a tiszti­kart. Elnök Krug Lajos, alelnökök: Uhrin Károly és Perényi Rezső, pénztáros: Kiszel János, jegyző; Reichel Lajos lett. Választmányi tagok lettek: Alexy Lajos, Dankó Soma, Brosz János, Sas Ferenc, Le- hotzky Igor, Povázsai László, Czirbusz Endre, Stoll Ernő, Kubacska István, Povázsai Gábor, Szüsz Lajos Ó3 minden esperességi tanítóegyesület 20 tagig l, 100 tagig 2, ezen felül 3 tagot küld a választmányba. Elhatározta a közgyűlés, hogy megszervezi egy­házmegyénként és egyházkerületenként a tanitói egyesületeket, alapszabályokul az országos egyesület számára á dunántúli tanitói egyesület alapszabályait fogadja el irányadóul s megbízza az elnökséget, hogy azt átdolgozza, alkalmazza s a jóváhagyás iránt in­tézkedjék. A Magyar Ref. Tanítók Országos Egyesülete ne­vében Dobó Sándor elnök üdvözli a közgyűlést és a tisztikart s felajánlja az egyesület hivatalos lapjául a Tanítók Lapját. Perényi Rezső alelnök utal arra, hogy megfelelő tanügyi sajtó nélkül a mai nap sem hozza meg a tel­jes egyesülést s hogy aki sem gyűlésekre nem jár, sem tanügyi lapot nem olvas, az nem lehet a mai történelmi idők tanítója. Indítványozza, hogy a köz­gyűlés áz egyesület hivatalos lapjául a Tanítók Lap­ját fogadja el. A közgyűlés megértéssel, me1 eg sze­retettel csatlakozik az indítványhoz s a lap előfizeté­sére felhívja a hazai ev. tanítóságot. A közgyűlés véerül elhatározza, hogy az ev. ta­nítók összes sérelmeit emlékirat alakjában valameny- nyi ev. püspökhöz eljuttatja s felkéri a püspöki kart, hogy a sérelmek orvoslása érdekében a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternél együttesen lépé­seket tegyenek. Reichel Lajos. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Finn egyházi nagygyűlés. A finn evang. testvérek 4. egyházi nagygyűlésüket 1924. évi jan. 7—10. napjain tartják meg Tammerforsban. Meghívták arra a magyar evang. egyházat is és útiköltség kiutalásával igyekez­tek lehetővé tenni, hogy egyházunk képviselete anya- giabban való szegénységünk ellenére is megjelenhessék azon. Gummerus borgói püspök a hivatalos meghívás­hoz külön levelet mellékelt, amelyben azt írja, hogy Dr. Raffay Sándor püspököt szeretnék ott látni és hallani. Ezek szerint Dr. Raffay püspök vesz részt a gyűlésen báró Podmaniczky Pál lelkész kíséretében. Isten áldása legyen a finn és magyar evang. testvérek e2 első talál­kozásán! SaxlehnerHunyadi János természetes keseruvtz hatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom