Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-05-06 / 18. szám
6 HVA]*GálkIltUSOf{ IiAPdfl 1923 helyzetbe kerül, mert megkapja ellenszolgáltatás nélkül a nyugdiját, azonfelül bankok, fogyasztási szövetkezeteknél stb. dijazott állásokat vállalhat. Nyugdij-érettségnek egy bizonyos életkorhoz kötésével szemben, mint példákra, csak közismert személyiségekre hivatkozhatom : Hindenburg tábornok, gróf Apponyi, Clemenceau, Goremikin, amár régebben elhunyt XIII. Leó pápa; a hazai egyházi élet körében, ha jól emlékszem, Kiss Áron és Fejes István ref. püspököket 60—70 éves korukban választották meg püspökökké! Nem lett volna-e veszteség az illető érdekeltségekre, ha a megnevezetteket az ifjú titánok pl. 60 éves korukban elföldelték volna? Álláspontom igazolására csak általánosan ismert személyiségekre hivatkozhattam s a megemlített nevek egyúttal nemi zárják azt ki, hogy kisebb positiókban ne lehetnének azonos életkor mellett közhasznú munkaképességű egyének. Az egyházközségek autonómiájáról, ennek, kinövéseiről külön egy hasonló terjedelmű cikket Írhatnék, e tárgynál csak annyit, hogy — tiszteiét a kivételeknek — szűklátókörű társaságok jó vagy rossz hangulatának, relativ ítélőképességének nem lehet a lelkészeket, tanítókat se kiszolgáltatni. A nyugdijak összegének megállapításánál a nyug- dijazandók anyagi viszonyai vizsgálat tárgyát nem képezhetik, mert kerülnek személyek, akikre ha mindjárt Dárius kincskamráját testálnék is, akkor is koldusok maradnak, mig mások szerényebb jövedelmek mellett is, polgári viszonyok között számottevő vagyonokra tesznek szert. Mármost a tehetséges költekezőknek még nyugdijat is nagyobbat kell-e kiszabni azért, hogy folytatólagosan és még többet elverhessenek ?! A nyugdíjügy egyébként lakáskérdéssel is lehet összefüggésben, másrészt a nyugdijösszegek megállapításánál figyelemmel kell lenni a mostani megélhetési körülményekre is, mert pl. manap egy szabósegéd egy havi keresete 24 X 8 X 180 = 34,560 korona. Képesek az egyházak ezt teljesíteni. (Nemes Károly.) •ll•Mllllllllllllllll|||||||l■||||||||||||||||||■||||||||||||||||||||nlllllll||||||||||||||||||||||||||||| A tudomány csarnokából. A filozófiai pedagógia magyarországi úttörőiről tartott fölolvasást április 8. Szelényi Ödön a magyar Pedagógiai Társaságban. Fölolvasása elején azt fejtegette, hogy mi módon kerül egymásmellé a pedagógia és filozófia. Ennek a közeledésnek egyik oka a világnézet problémájának megnövekedése. A gyermek lelkében már korán észlelhető bizonyos primitiv világnézet kialakulása, ép ezért fontos feladat a fejlődő gyermeki lelket egységes világnézethez szoktatni. A filozófiai pedagógia úttörőjétől, a német Her- bart-tól függetlenül, nálunk már több, mint száz évvel ezelőtt találhatók félig tudományosnak mondható törekvések. A XIX. század politikai és társadalmi elernyedése idején csak az irók gárdája harcolt, a költőket a nemzetnevelői tudat fütötte és ösztönözte. A tudományos irodalmunkban az a törekvés jutott érvényre, hogy bebizonyítsák a magyar nyelv alkalmasságát a tudomány művelésére. Az első magyarországi skolasztikus filozófia is ezt a célt szolgálta. Irodalmunknak morális és oktató jellege volt. A filozófiai pedagógia egyik úttörőjének mondható már Szilassy János, akinek neveléstudományi könyve komoly jelentőségű munka. Vannak maradandó fejezetei, azonban a pedagógia lényegéről nem sok fogalma volt, épp ezért nem számítható a komoly tudományes művek közé. Peregriny Ferenc nem alkotott rendszert és ehelyett a pedagógia vitás kérdéseit fejtegette. Megállapította, hogy a pedagógia szemlélődő tudomány és a tudomány keretén belül három momentumot különböztetett meg: a célt, az eszközt és a módot. Hetényi János hatalmas műve már komolyabb úttörő teljesítménynek tekinthető. A baj csak az volt, hogy Hetényinél a pedagógia önállóságát vesztette a morállal szemben. Azonban Hetényit nagy műve a filozófiai pedagógia egyik legértékesebb Írójává avatta. Öt törvényt állított föl, amelyek azonban nem nyugodtak elvi alapon és többé-kevésbbé erőltetettek voltak. Ha ezek a hibái nem nem lettek volna, őt tekinthetnénk a tudományos pedadógia magyarországi megalapítójának. A német Herbart hatása csak a hetvenes években volt észlelhető. Árrá a kérdésre, vájjon a XIX. században eredménnyel járt-e a pedagógia tudományos művelésére irányuló törekvések sorozata, azt felelhetjük, hogy nincs olyan magyar pedagógiai mű ebben a korban, amely tudományosnak mondható. Ennek oda részben az volt, hogy hiányzott az emberekben a tehetség és az akaraterő, túlnyomó számmal másokat, főleg külföldieket utánoztak, azonban másoktól átvett eszmékkel ezek az utánzók nem tudtak mit csinálni. Az egyéni okoknál, azonban fontosabbak a tárgyi okok. Ebben a korban kinek kellett ugyan filozófiai pedagógia ? Az irók a műveletlen közönség miatt kénytelenek voltak arra, hogy fejtegetéseiket népszerűsítsék és az iskola padjaihoz szabják. Meg kellett alkudniok a viszonyokkal Mindamellett azonban kétségkívül becses úttörői munkát végeztek és nem szabed lenézni őket. Megtették kötelességüket, melyet koruk rótt rájuk : kevesebbet szónokoltak és többet cselekedtek. mmimiimiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiimiiiiiiiimiiiimiiiiitiiiiiiiiiiimii KÜLFÖLD. Kina és a keresztyénség. A Cincinnati-ban megjelenő „Der christliche Apo^ogete“ cimü lapból vesszük át a következőket: A lemondott kínai miniszterelnök, Dr. W. W. Yen keresztyén ember. Utóda, Dr. Wongchung-huei szintén keresztyén. Mindkettő bennszülött prédikátor fia. Mégis csak érdekes, hogy Kina ilyen minisztereket választ. Londonban 500,000 fontsterling van biztosítva a Szent Pál dóm renoválási költségeire A dómot 1710-ben Christopher Wren építette. Indiában a legújabb (1921. március) népszámlálás szerint a 318 milliót tevő lakosságból 4.754,000 a keresztyén. Bibliagyülölet. Egy amerikai lapban olvassuk: Annak az országos mozgalomnak, amely egy-egy bibliai résznek mindennapi olvastatását akarja amerikai iskoláinkban kötelezővé tenni, erős ellenmozgalma támadt, mely oly szenvedéllyel dolgozik, mintha a Szent írás a világ legveszedelmesebb és legmérgesebb könyve volna. Hitetlenek katholikusok és zsidók szövetkeznek egymással, hogy „az amerikai szabadságon elkövetendő merényletet“, „az amerikai szenteskedés újabb győzelmét“ megakadályozzák. Pedig nem is arról van szó, hogy vallásoktatást valósítsanak meg a népiskolákban, hanem pusztán arról, hogy a tanító minden kommentár nélkül naponként, gondos tervezet alapján, valamit felolvasson a gyermekeknek az írásból. — A már említett ellenséges elemeknek be kell vallaniok, hogy nem szabadságszeretet, hanem bibliagyülölet az oka ellenzésüknek. Németországban elkeseredett harc folyik a keresztyén népiskola körül. Az uralmon lévők mindenestől ki akarják pusztítani. De Poroszországban tavaly az összes, szavazó szülő háromnegyede, Bajorországban 2,170.000 választó, Württembergben a 2,200.000 lakos közül 1,400.000 választó a keresztyén iskola mellett szavazott. Szászország egyik nagy munkásvárosában, Chemnitzben az összes szülő 90 százaléka az iskolai vallásoktatást kívánta! Az olasz miniszterelnök Mussolini rendeletére a rendőrség átkutatta az összes könyvárus boltokat és az erkölcstelen könyveket, képeket és képeslapokat kivétel nélkül mind elkobozta.
