Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-04-22 / 16. szám

6

HVAflGélUftUSOft UAPdA

1923

Az egyházi tisztségről.

— Báró Radvánszky Albert beszédéből. —

Jóllehet aggódó, de nem csüggedt lélekkel tekintek a jövőbe, amely a befejezett eseményeket és tényeket elénk táró múlttal szemben már ezen természetéből kifolyólag is csak a bizonytalanság jellegével bírhat — mégis meghajlok hittestvéreim bizalmában megnyilvánult elhúzás előtt és bizva Istenem értelmet és erőt adó áldásában, vállalom ezen legfőbb világi vezető helyet,

Mert meggyőződésem szerint az egyházi élet terén akadályoktól visszariadni nemcsak nem szabad, hanem inkább az egyház szolgálatába kell állani ott és akkor, ahová és amikor Isten akarata az egyént állítja.

Az evangéliumi egyház szervezetének főerősségét éppen abban találja, hogy közegeinek működése egyrészt a bizalomnak másrészt a szabad elhatározásnak folyománya és ha működésünk külsőleg, a kötelesség jellegét, belsőleg mégis erőink és egyéniségünk önkéntes odaadásának bélyegét viseli magán.

iiimmiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiimiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiii

EGYHÁZI ÉLET.

f Jeszenszky Károly salgótarjáni lelkész gyászhirét hozta el a napokban a posta, mély, megdöbbentő gyászt hirdetve a váratlanul, fiatalon, az élete és munkássága delén elpihent nagy- tehetségű lelkész elpihenését. Még nemrég itt Pesten hallgattuk egy előadását s bizony még a sejtelem sem képzelhette mögéje a halál ölelésre tárt karját. Tartalékos tábori lelkész volt, városi képviselőtestületi tag, a Madách írod. Társ. rendes tagja, á „Mátravidék“ c. lap tulajdonosa és főszerkesztője stb. mind csak egy-egy fekete- betűs emlékeztető immár azokra a működési keretre, amelyeken sokoldalú tehetsége érvényesült. A salgótarjáni egyház meleghangú gyász- jelentést adott róla, temetésén — értesülésünk szerint — résztvett Dr. Sztranyavszky Sándor főispán, Dr. Paczolay Sándor várm. főügyész, Kardos Gyula balassagyarmati lelkész és Belicza András főesperes. — Ápr. 15-én halt el, 16-án temették el az ev. templomból óriási részvét mellett. Szeretteinek áldott vigasztalódást, neki csöndes álmot az örök álmok honában, elárvult egyházának igaz megnyugvást kívánunk.

Orosházán ápr. 1-én kondultak meg az újonnan beszerzett harangok. Csizmadia András nemzetgyűlési képviselő fáradhatatlan buzgólko- dásának örök időkre szóló szép eredményeit nagy ünnepélyességek között adta át rendeltetésüknek Kálmán Rezső lelkész imája és Kovács Andor főesperes megindító beszéde és áldása. Rendkívül kedves és megindító volt, amikor elsőnek a gyermekek harangja csendült meg, amelyet az evang. iskolák növendékei ajándékoztak az Istenházának. S amikor a zsongó, búgó harangok összecsendültek, az egyházi énekkar „Minden lélek dicsérje az Urat“ c. kórusával a könnyekig meghatotta az ünneplők lelkét. Adja Isten, hogy minden szavuk közelebb vigyen mindnyájunkat a nagy harangba ércbetükkel vésett „Magyarország feltámadásához“.

f Dr Prok Gyula egyházfelügyelő. Súlyos veszteség érte a nyíregyházai ág. h. ev. egyház- községet tevékeny egyházfelügyelőjének, Dr Prok Gyulának f. hó 13-án, életének 53-ik évében történt elhalálozásával. Dr Prok Gyulának különösen az iskolák magyarosításában voltak érdemei. A ta- nyási iskolákban az évzáró-vizsgálatok alkalmával a magyar nyelvben nagyobb előhaladást tett gyermekeket maga is kitüntette pénzbeli vagy könyvadományokkal. Temetése f. hó 15-én volt.

A főgimnáziumok tanulmányversenyéről szóló múlt számunkban közölt tudósításunkból sajnálatos tévedés folytán kimaradt Urbánszky Andor fasori VIII. o fő- gimn. tanuló neve, aki a történelemből nyert díszoklevelet. Dr. Koch István tanárunknak e kiváló tanítványa — hisz- szük — még sok babért szerezhet evang. egyházunknak is.

Tiszteletbeli presbiterek. A komárom-uj- városi evang. árván maradt gyülekezet még 25 esztendővel ezelőtt tiszteletbeli presbiterévé választotta Dr Raffay Sándor és Dr Kovács Sándor theol. akad. tanárokat. A tiszteletbeli egyháztanácsosok annak idején megköszönték a választást és egy kedves emlék gyanánt el is tették — majdnem a feledés számára. Azonban a hajdani figyelmet nem lehetett elfeledni. A komáromi egyház cseh martalék leit. Az újvárosi rész pedig árva. De mégsem egészen. A tiszteletbeli presbiterek azóta nagyot szaladtak ugyan az élet országutján, de mégsem akkorát, hogy a hajdani figyelmes egyházra vissza nem térhetne gondjuk. S most Dr Raffay Sándor püspök énekeskönyvekkel látta el a gyülekezetei, presbitertársa pedig Dr Kovács Sándor a lelki gondozását vállalta. S amikor ideje s alkalma van, mindannyiszor megjelen hajdani választói között, hogy hangot adjon az evangélium vigasztaló igéinek.

f Fábry Lászlóné sz. Stampl Gizella, a nagy- szokolyi lelkésztestvérünk hűséges neje, ápr. 13-án hosz- szas szenvedés után elhunyt. Legyen áldott emlékezete.

Csak a napokban vetette fel az idők árja egy az egyháztörténelmünk lapján megörökitendő eseményt. Midőn a hatalmas világégés alatt a haza mindenkit fegyverbe szólitcftt, nem maradtak kímélve a tanítók sem, hanem egyházunk levita tanítói is siettek a zászló alá, ott hagyva lelki gondozás nélkül falujukat, iskolájukat. Szabadi leányegyházunk is követte a haza hivó szavát! Ennek felesége igazi tanitónénak bizonyult, aki nem hagyta elnémulni a vasárnapi harangot, hanem a gyülekezet élére állva, ernyedetlen buzgalommal hirdette az Isten igéjét az otthon maradt nők és öregeknek! Bár sok ily levita tanitó- néja lett volna egyházunknak, akkor nem maradtak volna sok helyen imahelyiségeink zárva s nem idegenült volna el leányegyházaink lakossága az Isten igéjétől! A dombóvári ev. egyházközség építendő imaházára következő adományok folytak be: Kresz Péter Dombóvár 200 K, Evang. egyházközség Gyönk 150 K, Dr. Ostffy Lajos Ostftyasz- szonyfa 4950 K, Wimmer János Dombóvár 500 K, Führer János Dombóvár 1000 K, Pflug István Csikóstöttös 100 K, Kiskőrösi ev. egyház 500 K, Kiskőrös község 500 K, egy magát meg nem nevező hivő 100 K, Dr. Polner Aladár Budapest 500 K, Ág. ev. egyház Mucsfa 1940 K, Reichel Lajos tanító Mende 200 K, Erder Ferencné Mende 100 K, Glózik István Mende 100 K, Benyovics Mihály Mende 100 K, Fabók Mihály Mende 100 K, Ev. leányegyház Mende 400 K, Özv. Schmidt Fülöpné Mászlony puszta 220 K, Fodor Mátyás Mászlonypuszta 500 K, Kubina József Dombóvár 1000 K, Szeifert Andrásné Dombóvár 1000 K és egy magát megnevezni nem akaró 600 K. Midőn ezen adakozók neveit ” megörökítjük a gyülekezetünk aranykönyvében, azon kéréssel fordulok egyházunk minden egyes gyű-