Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-04-08 / 14. szám
6 HVAflGäUIItUSOlt ÜRPÚA 1923 már benn ült a helyein, amikor egyszer csak felpattan az ajtó, a sorfalat álló cserkészcsapat fel- szakadoz a külső ajtókig, az utcáig s befordul a templomba a menet Elől az egyházkerületi felügyelők agg Nesztora, a még mindig daliás — bár meghajlott termetű — dr. Zsigmondy Jenő és a hatalmas termetű egyetemes püspök Geduly Henrik. Köztük lépked pompázó diszmagyarban az uj felügyelő, báró Radvánszky Albert. Az arca sápadt, szinte a betegágyból kelt fel, de tekintete szilárd, egyháza hivó szavát követve, legyőzte a betegséget. S jön a legmagasabb egyházi állásban is szolgálni az Urat, s e szolgálatra letenni az esküt. Utánuk a püspöki kar, Raffay Sándor, Kapi Béla, aki szintén gyengélkedik, Kiss István beteg, nem jöhetett, impozáns alakok, felügyelők, hatósági képviselők. Feilitsch Berchtold br., Dr. Walkó Lajos, Dr. Kéler Zoltán és Bertalan, Dr. Sztrany- kovszky István, Dr. Mágocsy Dietz Sándor, stb. fekete diszmagyarjába lágyan vegyül el báró Kaas Andor aranypaszomántos rózsaszínű ruhája a Luther- kabátos sorokban. Köztük egymásután jönnek a feketeruhás pestiek, a mindig aranykedélyü Győry Lóránt, Tolnay Kornél, Dr. Rásó stb. Dr. Halászy L., Zsongó orgonaáriák szálldos- nak a levegőben mig elhelyezkednek az ifjúság rendezői útmutatásai mellett. Majd felcsendül az Erős Várunk. Raffay püspök az oltárhoz lép. Az evangélium szavai erőteljesen töltik be nemcsak a templomot, a sziveket is. Utánuk az egyetemes felügyelő bünvalló imája. S halk, lágy melódiák közt magához veszi az Ur testét. A lélek békéjének zálogát. „És béke a földön . . .“ Csendül fel a Lutheránia éneke. Az Isten békéje a szivébe szállt. Jöhet az eskü. És Geduly püspök nagy beszédje után elhangzik. Az Isten és az egyházegyetem előtt. Áhítattal hangzik fel a Hymnus mindenki ajkáról s ahogy jött újra visszavonul a menet a nagyterembe. Barátságos üdvözlések Belitska Sándor, Dr. Walkó Lajos s többek részéről, majd felharsan az elnöki csengő és felemelkedik a Nesztor, hogy a lehanyatló nap átadja helyét a felkelőnek. És kibontakozik az első gondolatsugárkoszoru a fehér- arcú felügyelő leikéből. Zajos éljenek, zugó tetszésviharok mutatják, hogy az egyes sugarak éltetni tudnak. Aztán jönnek az üdvözlések. Az első szó a Főméltóságu Űré, akinek nevében Raffay püspök mond rövid hatásos üdvözlést. Utána a kultuszminisztérium, majd a reformátusok elmélyedő lelkű püspöke, Dr. Ravasz László szólaltatja meg a testvérüdvözletet. Az unitáriusok után a gör. kel. egyházak s a fehér csipkegalléros norvég lelkész G. Johnson szólal fel. Agorasztó Tivadar az ország első vármegyéjének nevében. Az Erzsébet tudományegyetem, amely fakultásunkat öleli keblére, az egyházkerületek Dr. Kéler Zoltán erőteljes üdvözletével, Dr. Mágocsy Dietz Sándor a tanintézetek, Ziermann Lajos a gyámintézet, Tau- binger Rezső a tábori lelkészek, báró Kaas Albert a Luther Szövetség támogató jobbját nyújtja az uj felügyelő felé, Kapi Béla püspök, aki erős meghűlése ellenére is részt vesz az egyházegyetem nagy ünnepén a Luther Társaság nevében és a munkatársak, az egyet, egyház tisztviselőkara nevében Dr. Szelényi Aladár mond üdvözlő szavakat. Ekkor láthattuk csak kidomborodni a méltóság nagyságát, amelyre báró Radvánszky Albert vállalkozott. S annál jobban esett, amikor láttuk, hogy a feléje hangzó gondolatáradatban milyen pompásan megállja helyét, bár a teste sokszor jelezte, hogy beteg, de a lelke, a gondolatai, atniket a válaszokra adott, azok mind azt mutatták, hogy báró Prónay Dezsőnek a székébe olyan valaki került, aki méltóképen fogja betölteni azt a hivatást, amire a közbizalom hívta el. Az első egyetemes gyűlésen, amelyen elnökölt, az idők jelét mélyen megértő és régen elhanyagolt területen munkába álló határozatot enunciált, amikor a Kapi Béla püspök által előterjesztett városi kis gyülekezetek egyetemes egyházi támogatását mondotta ki, amely célra 1.200,000 koronát rögtön meg is szavaztak. Ezzel az indítvánnyal különben a Dunántúl melegszívű püspöke is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Majd ezután az Eperjesről elűzött, most Miskolczon működő jogakadémia fenntartását mondotta ki a közgyűlés. Aztán a theol szeminárium, az 1848. XX. t.-c. végrehajtásának elintézése után a Geduly püspök leikéből felszálló hálaima impozáns befejezést adott a csonka egyház, lélekben, reményben erős ünnepnek. iiiiimiiiiiiimmiiiiiiiimiiiiimiiiimmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiíiii A keresztyénség szelleme. A ma keresztyénségére kétségtelenül nagyjelentőségű a svédországi Hälsingborgban a múlt év augusztusában lezajlott keresztyén világkonferencia. A konferencia szellemére teljes világot vet Jézéquel párisi lelkésznek a keresztyén egyház gyakorlati feladatairól szóló értekezése. Kifejti ebben, hogy a keresztyén életigazságoknak át kell hatniok nemcsak az egyeseket, hanem a közösségeket, az egész emberiséget is. Az evangélium szellemének kell érvényesülnie a kereskedelmi életben, a munkás- és cselédkérdésben, az ipari törekvésekben, a népek érintkezésében, a törvényhozásban, a nyilvános életben. Az evangélium mindezekben tanításokat, útmutatásokat, szabályokat nyújt számunkra. Jézéquel a besangoni nemzetközi szociális-keresztyén értekezlet (1910. jun. 16.) jegyzőkönyve alapján a következő vezető gondolatokat hangsúlyozza. A polgári törvényhozásban demokratikus elveknek kell érvényesülniük. A társadalmi morált illetőleg, egyforma erkölcs kötelezzen nőt és férfit, gazdagot és szegényt» egyént és államot. Nemzetgazdasági tekintetben a magánvagyon tisztelete, a munkásság törvényes védelme, a szellemi és testi munka egyforma megbecsülése legyen az irányadó. Az evangélium erő és áldás, amelynek uralomra kell jutnia,y-hogy az emberiség egészséges és boldog egyen, hogy bizton haladjon'Istentől meghatározott célja felé.
