Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-11-18 / 29. szám

4 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928 A ref. egyház üdvözlete az evang. fakultásnak Elmondotta: Dr. Kováts J. István. A budapesti ref. theológiai akadémia nevé­ben meleg szeretettel üdvözlöm a testvér theoló­giai fakultást megszületésének eme történeti fon­tosságú óráiban. Imádkozó lélekkel és testvéri szívvel azt kívánjuk, hogy legyen ez az uj fakul­tás a csodálatosan munkálkodó isteni kegyelem műhelye, ahol a professzorok, mint Isten munka­társai, olyan lelkipásztorokat nevelnek, akik Pál apostollal együtt lelki életük damaszkuszi utján mindannyian találkoznak Jézus Krisztussal. Ne­veljenek olyan pásztorokat, akik a nagy egyházi atyával, Augustinnssal együtt a bűn szédítő mély­ségei fölött meglátják az isteni kegyelem égbe nyúló magaslatait is. Neveljenek olyan pásztoro­kat, akik az első nagy reformátorral, Assisi Fe­renccel együtt a világi gazdagság1 múlandó kin­csei helyett a lelki élet örökkétartó kincseit is­merik el egyedüli értékek gyanánt. Neveljenek olyan pásztorokat, akik a megismert igazság mel­lett dacosan s az egész világgal is szembe szállva megállanak, miként Luther a wormsi birodalmi gyűlés előtt. Neveljenek1 olyan pásztorokat, akik a mi nagy Kálvin Jánosunkkal együtt hegyen épí­tett várost varázsolnak bűnökbe merült gyüleke- ze tűk bői, bárhová állítsa is őket az Isten ke­gyelme. Neveljenek olyan pásztorokat, akik Zwinglivel együtt meghalni is készek a megismert világosságért és a megtalált igazságért. A bus magyar éjszakában neveljenek olyan pásztorokat, akik Jeremiásként sírva borulnak a magyar ro­mokra, de Ezsaiással együtt a romok fölött is lát­ják egv szebb hajnal hasadását és hirdetik az Urnák kedves esztendejét s Ezékielként látják az elszórt csontok csodálatos megelevenedését. Álljon ez a fakultás időtlen-időkig s hirdesse ennek a maga dicsőségét kereső s éppen ezért bukásról- bukásra zuhanó világnak, hogy egyedül Istené a dicsőség: Soli Deo Gloria! Válasz körkérdésünkre A theol. fakultás ifjúságának figyelmébe! Az én lelkészem imponáló megjelenésű, kül­seje elárulja méltóságát. Beszéde szabatos, fe­gyelmezett. Feleségem iránti előzékenysége le­kötelező. Gyermekeimmel oly szeretettel foglal­kozik, hogy hálával telik meg elfogult apai szi­vem. Szónoklatainak alapgondolata gondosan megválasztott, gondolatmenete mélyen szántott, képei élénk színekben ott vibrálnak a derűs nap­ban a szemeim előtt. Nyilvános szereplése szim­patikus, bátor, hajthatatlan, mérsékletes és bölcs, nincs benne már semmi a fiatalos mohóságból, de hallatlan energia. Ezek után kedves Szerkesztő ur engedje meg, hogy felteszem mégegyszer magamnak a körkérdést egy névelővel megtoldva: Mit várok az én lelkészemtől? Felelet:, semmit, nagyon meg vagyok vele elégedve! ' Ev. A somogyi ev. lelkészegylet rendes őszi gyűlését Iharosberényben 1923. nov. 6-án tartotta, mely napon a tanitóegylet is gyülé- sezett. A majdnem teljes számban megjelent lel­készek és tanítók féltiz órakor együtt járultak az Úrvacsorához, melyet Takáts Béla kaposvári lel­kész szolgáltatott ki. Ezután a lelkészek és taní­tók együttesen az iskolába vonultak, hol meghal- gatták Miszel Ferenc gyékényesi tanító gyakor­lati előadását, tanítását. Innen a lelkészek átvo­nultak a lelkészlakba és megtartották tartalmas gyűlésüket. Mesterházy Sándor esperes, egyleti elnök megnyitó beszédében megemlékezett a nagy évforduló alkalmából a reformáció nagy jelentő­ségéről, megemlékezett Kuzmics István volt surdi-nemespátrói bibliaforditó evangélikus lel­kész (ki 1723-ban született) születésének ,200-ik évfordulójakor Kuzmicsnak értékes és áldásos lelkipásztori működéséről és megemléezett Gusz­táv Adolf svéd királynak a lützeni csatatéren 1632 nov. 6-án történt hősi haláláról, mindegyik eseményből hathatós buzdítást merítvén. Munkát Káldy József iharosberényi lelkész olvasott az egyház védelméről. Időszerű dolgoza­tát figyelemmel hallgatták az egylet tagjai és az élénk eszmecserére szolgáltatott alkalmat. Ha va­lamikor, most kell Sión őreinek vigyázniok, mert a napok gonoszok. Igazaink tudatában védeni és építeni is akarjuk egyházunkat és erős meggyő­ződéssel valljuk, hogy rajta a pokolnak kapui diadalt nem arathatnák. Eziránybani tárgyról folytatólagosan a ta: vaszi gyűlésre munkát fog hozni Horváth Olivér nagykanizsai lelkész; Balogh István porrogszent- királyi lelkész pedig egy prédikációját fogja fel­olvasni, bemutatni. Folyó ügyek létárgyalása után a gyűlés az esperes imájával véget ért. ••••••»••••••••••• A miskolczi (eperjesi) ev. jogakadémia városi segélye Zelenka Lajos tiszai ev. egyházkerületi felügyelő és Geduly Henrik püspök november hó 5-én Miskol­con a jogakadémia tanári karának és Lichtenstein László ny. főispán és hegyaljai egyházmegyei fel­ügyelő és dr. Vietorisz István egyházkerületi ügyész bevonásával értekezletet tartottak, amelyen megálla­pították azokat az alapelveket, amelyek figyelembe­vételével az egyházkerületi elnökség mint fenntartó hatóság hajlandó Miskolcz thjf. városával három jogakadémiai tanszék fenntartására vonatkozó köte­lezettségének elvállalása ellenében szerződést kötni. Hodobay Sándor dr. Miskolcz thjf. város polgármes­tere a legnagyobb megértéssel fogadta Geduly Hen­rik püspök által be osztatott szerződési tervezetet, úgy hogy a szerződés megkötése, mihelyt a belügy­miniszter jóváhagyja a városnak a jogakadémia se­gélyezésére vonatkozó határozatát, már nagyobb akadályokba nem fog ütközni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom