Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-06-03 / 22. szám

1923 üAPtJA 6 III József (1797 —99. Nagygeresd). IV. Jónás (sz. 1797. Nagygeresd) Eszterházy herceg mérnöke. Lakott Alsólendván, Zalam. Nőtlen volt; vagyo­nát a soproni ev. lyceumra hagyta. V. Mihály (sz. 1801,, meghalt Péterváftm). VI. Rozália (sz. 1804. Vanyolán), férje: Nagy József, ev. lelkész Felpéczen, Győrm. VIII. Imre (sz. 1806. Nagyalásonyban, meghalt 1872. Budapesten) a pesti ev. magyar egyház alapitója és első gondnoka, budapesti mézeskalácsos. I. neje: Schmitt Karolin. II. rfeje: Schmitt Magdolna. III. neje: Zechmeister Rozália. Gyermekei (születtek Budapesten): 1. Imre (1836—36.). 2. Béla (sz. 1837, meghalt 1920.) ev. egyházgond­nok, fővárosi bizottsági tag, takarékpénztári igazgató, mézeskalácsos Budapesten. Neje: alsószopori Nagy Berta (esküvő: Komárom, 1869.). Gyermekei (születtek Buda­pesten) : a) Etelka (sz. 1972.), férje: Zechmeister Jenő, máv főfelügyelő Budapesten. b) Endre (sz. 1875.) kultúrmérnök, műszaki tanácsos Budapesten. Neje: Konkoly-Thege Erzsébet. Gyermekei (szüiettek Komáromban): András (sz. 1908.) és László (sz. 1911.). c) Mária (sz. 1882.). d) Béla (1885-1905.). 3. Karolin (1840 - 82.), férje: Nagy Mihály vasúti főnök. 4. Teréz (sz. 1842, megh. 1914. Pozsonyban). I. férje: Hasenauer Márton gépészmérnök, II. férje: Lévius Sándor mézeskalácsos Pozsony. 5. Rozália (sz. 1844.», férje: Gerzsó Károly 48-as honvédhadnagy, fakereskedő Budapesten. 6. Urna (1845-1872.), férje: Lévius Sándor, mézes­kalácsos Pozsony. 7. Jónás 1846 — 1890.) jogakadémiai tanár Kecskemé­ten, kiváló nyelvész. Neje : Kugler Ilka. Gyermekei (szület­tek Kecskéméten): Imre (1886.) doktor jurisz, székesfővárosi tanácsjegyző, Jónás (1888.) doktor jurisz, elesett mint főhad­nagy 1916-ban. Oszkár (1890.) doktor jurisz, fővárosi fogalmazó 8. Ilka (sz. 1848.), férje: Petrik Gyula, ügyvéd Alsólendván. 9. Imre (1852—1880.) katonaorvos. Vili. György (sz. 1811. K. Hőgyészben, meghalt 1831-ben Komáromban). A családi címer a paizsban kiterjesztett szárnyú sast, a sisak koronáján szájában kavicsot tartó darut ábrázol. Előttünk van a belici és jeskófalvi Beliczay család evangélikus ágának nemzedékrendje, mely minden szónál beszédesebb. Látjuk, mivé nőtt Beliczay Jónás prédikátor családfája; a leszármazók sorában találunk olyan kiváló­ságot, minf Beliczay Gyula zeneművész; hithü, egyház- épitő evangélikusokat, mint Beliczay Imre és fia: Béla; ott van Jónás, a mérnök, vagyonát hagyta a soproni lyceumra; s ha még hozzájuk számítjuk a leányági leszárma- zókat, akik többnyire papi családok alapítói, fölösleges a család egyház-, nemzet- és kultúrtörténeti jelentőségét külön kiemelni. Láthatjuk epéikül is a papiak, az „óra cl laboraa hatását. Porkoláb István. . Gyermeklutheráníánk. A pesti evangélikusok kulturéletében már eseményszámba megy a Lutheránus Gyermekkar szokásos évi hangversenye. így volt most is. A három estén, máj. 26,27-, 28-án, zsúfolt terem élvezte végig a jövendő ígéretét, mely szép remé­nyeket ébresztett az evangélikus énekkultura jövő­jére vonatkozólag. Meg kell állapítanunk, hogy úgy énekpedagógiai, mint művészi szempontból egy messzire néző, de minden mozzanatában öntudatos vezetés nyomait árulja el a kórus mun­kája, amely nem kezdi mindjárt a legnagyobbakon, a szomorú emlékű Bach-kórus mintájára, hanem alulról halad felfelé, a Kéknefelejtseknél kezdi, de ezt is oly abszolút művészi nívón való kihozásban, mely magától visz át a legnagyobb énekteljesit- mények kifejtésére. Most az északi népek dalaival ismertetett meg főként a hangverseny, ezzel a nálunk egészen parlagon hagyott területtel. A kis kórus, amely azonban csak termetre kicsiny, de nem hírnévre és művészetre, a zenei fegyelmezett­ségnek, dinamikai anyagkezelésnek és bevérzés­nek olyan fényes tanúságát adta, amelyet sokan irigyelhetnek tőlük. Norvég, holland, svéd, dán, finn és magyar dalok kedves danái fülbemászón zsongtak a 200 kis dalos ajkakról s az estélyt kedvesen színezték Qyöry Löránd ny. miniszter, a vezér, súlyos és komoly beszédei, Fekete Feri, Barna Irénke, a legszebb hangú kis árva szóló­énekei, Szendrő Adrienne két bájos tánca, Erős Klári művészi zóngoraszáma, Csányi Boriska és Csermely Irénke szép magyar palotása és az aranyos kis „sláger“, az öt esztendős Szendrő Irénke bámulatot keltő szavalatszámai. Valkó Klárika értelmes búcsúszava mindmegannyi kis gyöngyszem volt a hangulattengerben, amely ott hullámzott a lelkes karnagy, Mendöl Ernő körül, aki csodálatos kitartással, tapintattal és pedagógiai érzékkel készítette elő gárdáját a fényesen sikerült estélyekre, s akire e téren még — hisszük — sok dicsőség vár! Végignézték az ünnepélyt Dr Raffay Sándor püspök és családja, Dr Zsigmondy Jenő és neje, Landgraf János, vitéz Raics Károly tábornok, Dr Hankiss János államtitkár, Broschkó G. Adolf és neje és számosán egyházi közéletünk kiválóságai közül. A fényes erkölcsi sikert hozó hangverseny 109,000 K-t jövedelmezett a gyermek­kar céljaira, amelynek lelkes megértője és támoga­tója a protestáns árvák melegszívű atyja, Brocsko Lajos is, akinek árvái közül sokan osztoz­tak a 200 dalos dicsőségében. MlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUlllll Egy evang. tanítónk nejének támogatására. Alulírott f. évi május hó 30-án önállósítottam magam és a Rákóczi-uti. ág. h. ev. iskolaépület II. em. 7. alatt továbbképző női felsőruhavarró- tanfolyamot nyitok. Az iparágamat elsőrangú intézetben tanultam és pontos megbízható tanítás által minden lehetőt meg fogok tenni arra nézve, hogy a tanulni vágyó hölgyeim megelégedését teljes mértékben meg­nyerjem. A tanfolyam alatt iparkodni fogok arra, hogy a tisztelt tanulni vágyó növendékeimnek leg­magasabb igényeit is kielégítsem. Becses bemutatkozás elé örömmel tekint Bpest, 1923. évi május hóban kiváló tisztelettel Valentikné, szül. Kiszely Zsuzsanna női szabómester. . , , Rákóczi-ut 57, iskolaépület, hátul az udvarban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom