Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-05-07 / 19. szám
1922 HVHflGÉIUlKUSOK LiAP*JR 7 voltaképen Mátyásról kellett volna elnevezni. Egyébként figyelmet érdemló tényt képez az is, hogy Pozsonynak eredetileg kevert jellegű telepeseiből idővel a szlávok teljesen eltűntek; valamint az a körülmény, hogy Pozsony — melynek egykori zsidóságáról az előadó jellemző s nagy derültséget keltett adatokat hozott fel — vérbeli antiszemita város volt. A nádorválasztások, koronázó gyűlések emlékének felújítása után a reformációnak pozsonyi elterjedéséről, az evang. egyháznak megalapításáról s a vallási üldözés epizódjairól, majd a rövidesen nagy hírre emelkedett pozsonyi evang. iskoláról kaptunk frappáns rajzolásu képeket. Behatóan ismertette Dr. Kovács a nagy rektornak Bél Mátyásnak életét, jellemét, korszakalkoto reformjait, tudományos munkásságát, az egyéni nevelés rendszerét, majd érdekes adatokat hozott Tel a tanárok fizetése, a tanítási viszonyok, könyvtár stb. köréből és a nagynevű Jeszendk szerepének, az iskola másodvirágzásának, a patens korának s a teológiának az iskolából 1882-ben történt különválását kísérő eseményeknek ismertetése után gyönyörű képet nyújtott még — a város leikéről. Pozsony, melynek légkörében a legkülönbözőbb népelemek is magyarrá lettek, amelynek hires Donner Rafaelje szentjei alakját is magyar ruhába öltöztette, az a város, melyben Petőfi szobrát egy német hírlapíró kezdeményezése teremtette meg s amely városnak egyik evangélikus lelkésze Rdzga Pál, a magyar függetlenségi eszmének lett vértanúja, az a Pozsony, melyben az evangélikus egyház erejét nem toronyépítésre, hanem kórháznak, árvaháznak, iskolának, könyvtárnak megteremtésére összpontosította — az magyar-város, kultur-város s a reformáció szellemétől erőt nyert magyar nemzeti kultúrának meg nem semmisíthető végvára marad mindenkor. Es ha Fadrusz gyönyörű alkotását — Mária Terézia szobrát -- összetörte is a cseh barbarizmus, „e szobornak minden atomja, melyet a város polgárai maguknál rejtegetnek, egy uj hőst, tán egy uj Fadruszt nevel a magyar eszmének". A szobor helye ma üres, .a magyar múltnak, a magyarság világtörténeti hivatásának symboluma eltűnt" — folytatta az előadó — de ez a szobor .nagyobb hatalom ma“, mint amikor élt. Pozsony jövője nem lehet kétséges — fejezte be szavait Dr. Kovács — mert .az a nép, mely minden eszmét, melynek gondolatába szegődött, elárult, kell, hogy átengedje majd a teret annak a népnek, mely a hűségnek igazi klasszikus nemzete és amely e hűségéről martyrjai koszorújával tett bizonyságot". A mély hatást keltett beszéd után még Hamvas József olvasta fel .4 pozsonyi éjszaka“ cimü, lapunkban is közzétett szép költeményét, majd felhangzott a Hymnusz s a közönség egy rendkívül sikerült estély felejthetlen emlékével oszlott szét. A Oyermek Kórus hangversenye. A Budapesti Evangélikus Szövetségek és az Országos Protestáns Árva- ház egyesitett Gyermek Kórusának a Deák-téri Polgári Leányiskola nagytermében (IV., Sütő-utca I, II.) 1922 május hó 10-én (szerdán), 13-án (szombaton) és 14-én (vasárnap), mindhárom napon pontosan 6 órakor megtartandó hangversenye, melyre olvasóink figyelmét már ismételten felhívtuk, a következő műsorral fog megtartatni: 1. Jelige. Erődi Ernőtől. Énekli a Kar. 2. „Engedjétek hozzám a kis gyermekeket." (Márk Ev. 10. r. 14. v.) Üdvözlet. Május 10. és 13., tolmácsolja: Győry Loránd. „Nagyoknak a kicsinyekről." Üdvözlet. Május 14., tolmácsolja: Csengődy Lajos. 3. Székely irredenta dalok. Szilágyi B.-tól. a) „Levél ment a kaszárnyába ...“. b) „Huszonegy, huszonkettő...“. Karra átírta: Mendöl Ernő. Énekli a Kar. 4. Chanson Kusse. Sydney Smithtől. Zongorán játsza: Németh Mancika ^nekkan tag. 5. Tiszamenti magyar nóták. Ének-kettős, tnekiik: Fekete Feri és Barna Irénke énekkari tagok. vrT csendje." Mendelssohn „Liede ohne Worte“ No. 4. daHarna után szövegét irta: K. Győry Margit. Ének- 'l*rr* átírta: Mendöl Ernő. Énekli a Kar. 7. Suite négy ®*j<lonkfra',^ova^ektől. a) »Dal szöveg nélkül", b) „Szere- , d • Q »Magyar dal", d) „Gavott". Előadják: Kötsky Jolánka, Krauss Arnold, Petri László és Krauss Hildácska. Teliér Frigyes tanár növendékei. 8. Barátság. Mozarttól. Honvágy. Bérat Frigyestől. Ének-kettős. Éneklik: Soprán: Kaszás Irina, Molnár Ilonka, Vankc József, Wagner János. Alt: Ditlcr Edith, Freund Olga, Lukács János, Ratatics Pál énekkari tagok. 9. „Magyar Ének, Magyar Érzés, Magyar Zászló". Lányi Ernő, Beleznai Antal és Dr. Kacsóh Pongrác négyszólamú kardal szerzeményeivel. A bevezető s közbenső versikéket irta Győry Lóránd. Énekli a kar. Szavalók: Hudák Mária, Boncsó Annuska, Komjáti'Zsófika, Tersánszky Karola, Gottvald Rózsika, Molnár Ilonka, Soltz Laci és Koós Sándor énekkari tagok. 10. Befejező. Köszönet a közönséghez. Tolmácsolja: Kriztán Vilmuska, a Gyermekkar tagja. Az ének- és karszámokat betanította és vezeti: Mendöl Ernő énektanár. A hangverseny mindhárom napon pontosan kezdődik. Mivel a gyermekek figyelmét az esetleg későn érkezők nagyon befolyásolják, az énekszámok alatt az ajtók zárva maradnak. Belépődíj nincsen. A Gyermekkari „Hangszer-alap" folytatólagos gyarapítására szeretettel kérünk szives pénzadományokat. Nyilvánosan nyugtázzuk s az Énekkar aranykönyvében a gyermekek által a folyó évben is megörökittetjük. Számozott ülőhelyekre szóló jegyeket a Deák-téri Magyar Lelkészi Hivatalban lehet kapni és előjegyeztetni s ugyanott a fentjelzett célra kegyes adományokat is elfogadnak nyugta ellenében. Az előjegyzett, de ki nem váltott jegyek csak a hangverseny megkezdése előtti */4b óráig tarthatok fenn. A Veres Pálné leánynevelő intézetben (líceum és internátus) az 1922—23. tanévre a felvételre jelentkezés már megkezdődött. Az igazgatóság ez utón is jelzi, hogy elsősorban a líceum növendékei vétetnek fel az internátusba; felhívja egyúttal az evangélikus szülőket, hogy felvételre igényüket mielőbb jelentsék be (IV., Veres Pálné-u. 36. alatt), nehogy helyszűke miatt esetleg éppen későn jövő evangélikus növendékek maradjanak ki. Az irsal ev. egyház április 23-án erre az alkalomra szépen feldíszített templomában már megrendelt két uj harangjának alapja javára vallásos délutánt rendezett a következő műsorral: Dürner: „Viharban." Énekelte az alberti-irsai daloskör. Üdvözlő beszédet mondott Magócs Károly helybeli lelkész. Vargha Gyula: „Jövel Megváltó* cimü költeményét szavalta Balázs Bözsike. „Hazafelé* címen bibliai tárgyú sziveket hóditó előadást tartott Dr. Kovács Sándor pozsonyi theol. akad. tanár. Egy XVII. századból való magyar éneket és Schubert: „Imá“-ját adta elő Magócs Károlyne, Kartalik János kántortanitó, illetve az alberti-irsai daloskör kísérete mellett. A helyi lelkésznek erre az alkalomra irt „A harang" cimü versét Hárs János gimn. tanár szavalta el, mig befejezésül az alberti-irsai dalárda énekelte el „Magyar Gályarabok" énekét. A műsort lezáró közének alatt a társadalom minden rétegéből és felekezetéből egybegyűltek 18.450 koronát adtak össze. Aranykönyvben való megörökítés. A dombóvári felépítendő imaházra folyó gyűjtéssel kapcsolatban kegyes adományaikkal örök időkre szólóan a következők Írták be nevüket az egyház aranykönyvébe: Mucsfa egyházközség 227 90, Csonka Ignátzne, wanderrer Márton Lajoskomá- rom, Gömbös Mihályné Ostffiasszonyfa, Kótsch Mihály lelkész Pusztavám, Felsőpetényegyház, Göllner Aladár Budapest, özv. Riczinger Jánosné Vönöck, Dombóvárról: Balassa Sándor és Horváth Józsefné 100—100 K, Meszlen egyház 450, Balassagyarmatról: Sándor lionka 200 és Gáspár 100, Dezső Lajosné Kispirit 500, Kuntsch Sámuel máv. fószertárnok Budapest 300, vönöcki ev. leányegyesület 178, Tarrós leányegyház 260, Ivándárda leányegyház 630, vadosfai ev. nőegylet 458 K. — Hálásan nyugtázzuk a következő adományokat: Dorn Károly Bonyhád 50, Balassagyarmatról : Szmatek Kornél, Draskóczy Jenőné, Damokos Emőné, Faragó Mária 25 —25, Kapospuláról: özv. Schmidt Fülöpné és özv. Fodor Mátyásné 40 - 40, Vönöckről: Helyi Gyámintézet 84, V. Gy. 20 koronát. Vallásosestély. A sajókazai evang. egyház f. hó 5-én Ligeti Ede, Marcsek János, Túróczy Zoltán lelkészek és a helybeli hitbuzgó egyháztagok közreműködésével valóban sikerült, Istentől megáldott vallásosestét rendeztek, melynek jövedelme 13,000 K-t tett ki.