Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1922-09-17 / 36-38. szám

1922

HVANOÓLiIKUSOK liAPtJA

i

nekünk, holnap nektek! Zadravecék addig el nem hallgatnak, inig törvényt nem hozatunk, mely az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása címén (necsak mindig az anyagiakra gondoljunk) a keresztyén felekezeteknek az országos s általán nemzeti jelentőségű ünnepeken való részvételét is intézményesen rendezi és biztosítja. Ha már az anyagiakban való egyenlőségnek és viszonosságnak törvényes biztosítása — az állam jelenlegi pénzügyi helyzete folytán — egyelőre újabb haladékot szenved, legalább alaki követeléseink körül követeljük meg már a törvény meghozatalát. Az Országos Protestáns Szövetség megteremtését már évek előtt elhatároztuk. Hát mire vár ez a Szövetség ? Tán arra, hogy a „Jézus Szive Népleányai Társasága" fog érdekünkben síkra szállani ?

i—ii—inwniiiiiinmmiiiiiiiiiHmiiiiniiiiniiMiiniiiiiiuiTiimnrn

.....................l

K

önyvek és folyóiratok.

Kármán Mór ethikája. Ethika mint a szociólogia alapja. Előadásai és hátrahagyott iratai alapján összeállította (fia) Dr. Kármán Elemér, Budapest (Génius) 1921. 169 lap. A könyv szerzője »40 éven át“ vezérférfiu volt nálunk a pedagógiai irodalomban. Sok barátja, de még több ellensége volt a szakírók között. Fia »az önmagával és a maga nemével vívódó magyar erkölcsi öntudatának fölkeltése" céljából adta ki »az első magyar tud. ethika e rövid vázlatát", mely állítólag ,az összes nyugateurópai és amerikai tudós figyelembevételével magyar földön, magy ar elmében termett". I. részben .az ethika alapelveit4, a Il-ik- ban „az ethikai szervezetét" s a ill-ikban .az ethika alkalmazott részét" ismerteti. Mindegyik részhez és annak fejezetéhez egy-egy ügyes .összefoglalást" fűz. Egy függelékben .irodalmi tájékoztatást" nyújt. A magyar müvek között csak Janet fordítását s Eötvös J. és Széchenyi i. v. műveit méltatja. Télffyt, Medveczkyt, Alexandert s a sok ethikai monográfiát meg sem említi. A német irodalomból Wundt és Paulsen nagyhírű művét nagyon .sajátos egyéni felfogásúnak, mondja; ,a keresztény felekezeti" (sic!) művek közül csak a jezsuita Cathrein, Luthardt és Hermann müvét említi. „Használhatóbbaknak mondja a francia, angol és amerikai műveket. Az .ethikai folyóiratok" soraiban csak az angolt és németet idézi, a magyar Athenaeumot meg sem említi. Nietzsche neve a könyvben elő sem fordul, az igaz, hogy a Krisztus-é sem. A vallástól független „ethikai egyesületek mozgalma" érdekli csupán, amelyben a morál forrása és nemcsak alanya tisztán az ember és nem az isten és az ó szent törvénye.

Emberi morállal van itt dolgunk, tisztán emberi indokokkal és emberi célokkal s az istenországa legfőbb javát „az igazság országa" pótolja. A szeretet „legfőbb parancsát" mindenütt emberi feladatok, célok és eszmék pótolják. Úgy látszik Rothe nagy erkölcstanát nem ismerte, mert „az erkölcsi eszmék" tanánál inkább Herbarth és Rein, az alkalmazásnál Kant es Jodl a vezér. A vallás is nála, mint „hit és meggyőződés“ tisztán emberi valami és nem „üdvözítő isteni erő és hatalom minden hivők üdvösségére". Istent csak mint „földfeletti lényt" ismeri. A bűnbocsátó kegyelem istenére nincs szüksége.

Csalódottan tettük fe az „első magyar ethikát", amelynek sajátos magyar nemzeti karakterét sem látom. A keresztyén morál fensége és Krisztus erkölcsileg tökéletes példányképe sehol említve sincsen. Pedig a törzsi, rendi, nemzeti és jövő társadalmi erkölcsi typusok" mellett felhasználhatta volna Kant módjára Jézus moráljának egyetemességét és isteni feltétlenségét. Hiányosnak is mondom Kármán müvét az újabb és legújabb teol. és filoz. etikai irodalom felhasználásában és értékelésében. Müve is mutatja, amit különben Alexander B. irodalmi munkássága is elárul, hogy zsidó Íróink képtelenek az egész szellemi, erkölcsi s földi anyagi életet átfogó és megtermékenyítő jézusi morál felfogására és értékelésére. Ez a keresztyénellenes judaizmus, amelyben minden zsidó szakiró egyetért, rontotta meg nemzeti és nemzetközi sajtónkat és irodalmunkat a maga összes vonatkozásaiban így hát Kármán ethikáját is óvatosan kell felhasználnunk.

Dr. Szlávik Mátyás.

EGYHÁZI ÉLET.

Vallásos est. A kicsi, de erős evangélikus szigetről, Dombóvárról újra hirt hozott a posta. Augusztus 20-án a rendelkezésre bocsátott iskolateremben sikerült vallásos estét rendezett. „Imhol jövök" közének után Ihrig Dénes mérnök-hallgató mondott alkalmi szabad imát és a kötélből ostort csináló Jézust állította és világitotta meg szabad előadásában János evangéliuma alapján. .Imádkozzatok" duettet énekelték sikerrel Ihrig Pál és Dénes fivérek. Bősz Mártira szépen szavalta el Tolsztoj: „Bűnös nő" című költeményt „Feljebb emeljetek", szóló énekelte Ihrig Pál. A lelkész záróbeszédében a hazája felett könnyeket ontó Jézus alakját rajzolta meg a hallgatóság előtt s az ö záró- imájával és közénekkel ért véget az épületes estély. íme a létért küzdő gyülekezetekben mennyi elszántság, kitartás és erőniegfeszités. Dombóvár, a hajléktalan ev. gyülekezet vezet az ott levő négy egyházközség között. Ofiertorium befolyt imateremre 737 korona és 4 szokol. Vajha többi rülekezeleink is hathatósabban hozzájárulnának, most ara- s után az ő áldozataikkal e példás kis gyülekezetünk erőmegfeszitésének céljához: a dombóvári lutheránus imaház tégláinak összehordásához.

Evangélikus szülők figyelmébe I A Budapesti Evangélikus Szövetségek Gyermekkórusa, mely kétéves rövid múlt után is oly páratlan eredményeket ért el és szerzett tiszteletet az evangélikus kultúrának, e folyó évben t* megkezdi működését. A beiratás és első próba szeptember 9-én, szombaton vette kezdetét, a további próbák és beiratások szerda és pénteki napokon d. u. 3-5-ig a Deák-téri evang polgári leányiskola nagytermében lesznek. Felkéri a vezetőség az evangélikus szülőket, hogy gyermekeiket, fiukat, leányokat, 7—14 éveseket, minél számosabban vigyék be az énekkarba.

Dr. Fricke Gusztáv Adolf emlékezete. Folyó évi augusztus 23-án volt száz éve, hogy Dr. Fricke Gusztáv Adolf leipzigi egyetemi tanár, ki 1874-1899-ig a német- országi Gusztáv Adolf Egylet elnöke volt, született. Születésének századik évfordulója alkalmából magyarhoni ev. egyházunk és gyámintézetünk hálás kegyelettel emlékezik meg róla, ki szűkölködő gyülekezeteinket mindig meleg szívvel felkarolta és támogatta. Legyen áldott emléke!

A dombóvári aranykönyvből. A felépítendő imaházra küldött adományaikkal legutóbb a következők örökittették meg neveiket a gyülekezet aranykönyvében: Guóth Miklós Lőcse 20 szokol, Barlos János Ódaimand 700, Szarvasi egyház 630, Káldy Ottilia Berektompaháza 500, Vasi középegyházmegyei gyámintézet 400, Reidinger Erzsiké 200, P'órládony-Berektompaháza leányegyházközség Kovátsils Jenő tanító gyüjtőivén 2245, Kech János Paks 100, Zala- galsai egyház 80, Dombóvárról Kuntz Konrád és Ihrig Dénes 50—50 korona.

A nyíregyházai ev. elemi iskolák uj igazgatója. Kubacska István lemondása folytán a megüresedett igaz- atói állásra egyhangúlag Fazekas János lett megválasztva, i az igazgatói teendőket a tanév elejétől látja el.

Kitüntetés. Kubacska István nyíregyházai igazgató- tanítót az Eötvös-alap felvirágoztatása körül szerzett érdemeiért tiszteletbeli tagul választották, a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter pedig a kir. tanfelügyelő, illetve a Wodianer-Bizottság ajánlatára hazafias és vallásos tanítói működése, társadalmi és egyesületi tevékenységéért egyezer koronás jutalomban részesítette.

Házasság. Fazekas Berta, Fazekas János nyíregyházai igazgató-tanitó leánya és dr. Bálint István nyíregyházai ügyvéd házasságot kötöttek.

Tanítóból anyakönyvvezető. Stefáni Gyula nyíregyházai ág. hitv. ev. tanyai tanító, tartalékos főhadnagy, anyakönyvvezető-helyettessé lett kinevezve a nyíregyházai kerületbe.