Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-09-17 / 36-38. szám
1922 HVAflGáblltUSO* IiAP«JA 3 Olvasóink szives elnézését kérjük azért, hogy lapunk jelen számát — a szerkesztő másirányú elfoglaltsága folytán, megkésve veszik kézhez. Egyben bejelentjük azt, hogy a lapot szept. 24-től kezdve ismét hetenkint szándékozunk megjelentetni. Ezt azonban — tekintettel a nyomdai és papíráraknak már említett s azóta ismét fokozódott drágulására — csak úgy tehetjük meg, hogy az előfizetési dijat — a többi protestáns egyházi lap példája nyomán — julius 1-től számítva 240 koronára felemeljük. Felkérjük tehát összes előfizetőinket, hogy a f. év második felére járó 40 korona pótdijat mielőbb beküldeni s egyben esetleges hátralékaikat is kiegyenlíteni szíveskedjenek. Az eddigi 160 koronás előfizetési díjon felül beküldött adományokat előfizetőink tartozásába betudjuk. Egyébként azonban tehetősebb olvasóinkat a további önkéntes adakozásra annál is inkább felkérjük, mert az előfizetési pótdijak a drágulás okozta költségtöbbletet távolról sem fedezik. Lapunk kiadóhivatalába legutóbb a következő adományok érkeztek: Szilárd Sándor és Gyula Bpest 100, Fischer jánosné Bpest 100, Leidenberger János Budapest 20, Czirbusz Endre Kondoros 40, Dr. Galánffy János Debrecen 80, Mihály István Nagydim 200, Pongrácz Albertné Szeged 40, Zsigmondy Dezső Bpest 260 korona. iiimiiiiiiiiiiiiHiiiiiiitiiniiiiiiiiiiiiiiiifiiiiHiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmmiiiiiiiiiiiiiiiii A bányai egyházkerület közgyűlése. A bányai evang. egyházkerület évi rendes közgyűlését szept. 7-én Budapesten tartotta meg. A gyűlés előtt tartott gyámintézeti istentiszteleten Erőn Ferenc gyóni lelkész prédikált. A közgyűlést Zsigmondy Jenő kerületi felügyelő nyitotta meg s beszédében főleg a jelenlegi gazdasági háborúval és annak okaival foglalkozva, felhívta a lelkészek figyelmét arra a körülményre, hogy a jelenlegi általános drágaság csökkenésének alapfeltétele az emberszeretet, amely nem akarja saját meggazdagodását a kényszerhelyzet kihasználásával embertársai rovására elérni. A közgyűlés azután az év elején elhalt világi főjegyzőjének, Dr. Liedemann Frigyesnek helyét töltötte be, főjegyzővé választván Dr. Rásó Lajos budapesti ügyvédet, ki az esküt nyomban letette. Dr. Raffay Sándor püspök évi jelentésében főleg egyházlátogatásai utján nyert tapasztalatairól s külföldi útjairól számolt be. Egyházunk beléletét illetőleg hangsúlyozta annak szükséges voltát, hogy a paragrafusok világából felemelkedjünk végre a gyakorlati keresztyénség evangélizáló légkörébe. E részben sokat vár az Evangélikus Szövetség munkásságától s különösen lelkére köti az egyház- községek lelkészi és világi vezetőinek az egyházi sajtó hathatósabb pártfogását. Majd kitért a katolicizmus harcias mozgolódásaira és az egyházunkat apasztó szektamozgalmakra, melyekkel szemben híveink evangélikus öntudatának mélyebb megalapozására van szükség. Kaas Albert báró a püspöki jelentéshez fűzött beszédében a vallásnak az életbe való kivitelét sürgeti s utal azokra az aránytalanságokra s az Egyházi Alkotmánynak ama rendelkezéseire, melyek ezt a munkát megnehezitik. Szomorúsággal tölti el az a tapasztalat, hogy a szekták épen egyházunknak értékesebb, imádságos lelkületű tagjai körében hódítanak. Követeli a lelkészképzés mélyítését, mert lelkészeinknek nincs elég szociális tudása, esztétikai érzéke stb. s a társadalomban való mozgásuk nehézkes. Szimonidesznek Jézus életéről szóló könyvét élesen elitéli. Végül nyomós érveket hoz fel a zsinat sürgős megtartása mellett, hangsúlyozva azt, hogy a történeti jogfolytonosságot a zsinat megtartása esetén is megőrizhetjük. Kaas Albertnek nagy tetszéssel fogadott beszéde után a közgyűlés a napirend tárgyalására tért át. A Pozsonyban működő teológiai akadémia jelenlegi tanárai által kiállított bizonyítványok s a felvidéki lelkészavatások érvényessége tekintetében a közgyűlés az E. A. rendelkezéseihez való ragaszkodását fejezte ki. Az egyházi tisztségek betöltésénél a közgyűlés a pályázók magyar állam- polgárságának elbírálását tartja szükségesnek. Az egyetemes bizottságok összevonása kérdésében a kerület csak általánosságban nyilatkozott, kívánva a közigazgatásnak lehető egyszerűsítését. A szerb megszállás alól felszabadult bajai egyházközség a petímegyei esperességhez csatoltatok. Hálával emlékezett meg a közgyűlés Haviár Dánielről, ki vagyonának negyedrészét szarvasi tanitónöképző intézetünkre testálta. A lelkészek és lelkészözvegyek nyugdijainak emelése érdekében a kerület felir az egyetemes gyűléshez. A lelkészek továbbképzése érdekében a közgyűlés egy egyetemes belmissziói alap létesítését kívánja, melyhez az egyháztársadalmi és szövetségi szervezeteken kívül, az egyes egyház- községek is évi bevételeiknek 5%-val hozzájárulnának. A diakonissák alkalmazása érdekében a közgyűlés egy egyetemes diakonissa anyaház felállítását s megfelelő szabályzat kidolgozását tartja szükségesnek. A nők teológiai kiképzéséről s vallástanári alkalmaztatásáról szóló egyetemes javaslat elfogadtatott. A kerületbeli szórványok intenzív gondozása s a nagyobb leányegyházaknak mielőbbi anyásitása érdekében a közgyűlés egy kerületi misszionáriusi lelkészi állást szervezett. A közgyűlés azután még a bizottságoknak egyéb előterjesztéseit s a tanügyi, pénzügyi javaslatokat tárgyalta le s az 1923. évi költségvetés megállapítása stb. után az esti órákban a püspök imájával véget ért. * A közgyűlés előestéjén tartott előértekezleten főleg a teológiai fakultás kérdése képezte megbeszélés tárgyát. A felszólalók a pécsi megoldás mellett való kitartást hangsúlyozták. Ugyancsak szept. 6-án tartotta közgyűlését a kér.
