Evangélikusok lapja, 1922 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1922-08-27 / 34-35. szám
1922 BVApaáLklKUftOK liAPdfl 7 Viteti avatás. Az 1922 augusztus 15-én a Margitszigeten végbement vitézi avatás alkalmával Taubinger Rezső ev. esperes a következő áldó imát mondta: .Nagyhatalmú örök Isten, nemzedékről nemzedékre hajlékunk és erős várunk, kiben bizva eleink nagyságosán cselekedtek s kinél jobb menedéket mi sem találhatunk, hálát adunk szent Fölségednek, hogy a felettünk elvihar- zott vészekből — melyek letépdesték hazánk testéről az ősi Kárpát bástyahatárait s megingatták az ezeréves haza hit- és honszeretet szentelte oltárait is — keresztyéni magáraeszniéléssel a belső erőgyűjtés útjára engedtél térnünk. Hála Néked, hogy a nyílt országban erős tábort látunk épülni ama jelesekben, kik a test és lélek vitézkedése és a honmentö erény gyakorlása által élő falként veszik körül a valláserkölcs oltárait és a hazaszeretet tűzhelyeit s kiket ma az ország nagyjainak színe előtt áldó kegyelmedbe ajánlunk. Oh add, hogy a külső erősségétől megfosztott ország a vitézek szive-lelkében, hűségében, boldogságában, otthonában, családjában s apáról fiúról öröklendó hagyományaiban birja azt a megvihatatlan erős várat, melynek a Te félelmed a fundamentuma, a Te szerető követésed az építménye és a Benned való bizakodás a lengő zászlaja! A Te kegyelmed legyen mindnyájunknak erős vára a Krisztus Jézusban! Amen“. imi tiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii min un i it nuitiint inniiiiiiiriM um i m MiiiiiMi 11 n ii imii EGYHÁZI ÉLET. Jeszenszky Károlynak, a mezőberényi II. kerületi egyház érdemes lelkészének 50-éves lelkészi jubileumát f. hó 20-án akarták megünnepelni egyháza hívei s Mezó- berény társadalma felekezeti különbség nélkül. Az ünnepség legkiemelkedőbb pontja az lett volna, hogy az ünnepelt, aki 50 év előtt a Sz. Háromság után való X. vasárnapon Jézus Krisztus Jeruzsálem felett mondott jövendöléséről prédikált, most, egy félszázad múltán ugyanazon a szószéken, ugyanazon a vasárnapon, ugyanarról a textusról akart prédikálni. A jubileumi ünnepség azonban Jeszenszky Károlynak közvetlenül előtte bekövetkezett gyengélkedése folytán elmaradt. Csupán a rendes istentiszteleteken, a prédikációk keretében történt megemlékezés a nevezetes évfordulóról, mely alkalmakkor a hívek meghatottad kérték Isten kegyelmét az agg lelkipásztorra, akinek egészsége annyira mégis helyreállt, hogy legalább jelen lehetett a emplomban, amelynek falai közt 50 éven keresztül oly sokszor hirdette az Isten Igéjét. A jubiláris évforduló egyébként csupán a bensőséges, meleg családi ünnep jellegét viselte volna magán, ha más üdvözlések között nem érkezett volna meg Békésvármegye főispánjának üdvözlő távirata, melyben közölte, hogy a Kormányzó Ur Ófőméltósága Jeszenszky Károlyt m. kir. kormánytanácsossá nevezte ki .. . hazafias, kulturális és megalkuvást nem ismerő igaz magyar hazafias érzésből teljesített lelkészi működése jutalmául. így aztán méltó elismerésben részesült az a férfiú, aki 50-éves küzdelmes munkával irta bele a nevét nemcsak a mezőberényi II. kér. egyházközség, hanem mint hymnologus, az egész magyar protestantizmus történetébe is. Legmaradandóbbat u. i. a hymnologia terén alkotott. Idevágó kutatásai (legnagyobbrészt a .Vasárnapi Ujság“- ban közölt) cikkei, kisebb-nagyobb kiadványai tanúskodnak arról a lelkes munkáról, amelyet a régi magyar protestáns énekköltészetnek szentelt. Énekköltészetünknek nagy nyeresége volna, ha Jeszenszky hosszú munkálkodásának kötetnyi eredményei összegyűjtve látnának napvilágot. Mert hiszen ő, akinek neve összeforrott a Magyar Gálya- rabok Énekével, ezen a hatalmas éneken kivül még sok más, hasonlóan értékes kincset is hozott felszínre. És ha a kritikával itt-ott szembe is találta magát, ez nem változtat azon a tényen, amelyet különben ellenfelei is elismernek, hogy a Gályarabok Énekét ma szerte e hazában éneklik s erőt és hitet merítenek belőle. Evangélikus istentisztelet Zebegényben. A Protestáns Országos Árvaház, mint minden esztendőben, ez- idén is az egészséges levegőjű, dunamenti, kies Zebegényben nyaral. Ugyanitt piheni ki téli fáradalmait most Dr. Kovács Sándor teol. tanár, a Luther-társaság főtitkára is, aki közös árvaházunk igazgatójának, Brocskó Lajos kir. tanácsosnak felkérésére szívesen vállalkozott arra, hogy a múlt vasárnapon árváink részére istentiszteletet tartson. Az árvaház hajlékában, az Isten szabad ege alatt, igen egyszerű keretek között, de annál bensőségesebben lefolyt istentiszteleten megjelentek az összes ott nyaraló protestáns családok is és tekintve, hogy a község katolikus község. minden jelenlevőnek Örömére szolgált ez az összetartozást jelképező és ismerkedő összejövetel. Az isten- tisztelet végeztével a jelenlevők általános óhajára Hr. Kovács Sándor megígérte, hogy más alkalommal is örömmel áü a gyülekezet rendelkezésére. (P. P.) A dombóvári aranykönyvből. A felépítendő imaházra tett áldozatukkal a következők örökítették meg nevüket a dombóvári gyülekezet aranykönyvében: Szekeres Teréz Nagydéni 500; Nemesdömöiki gyámintézet 365; Bobai gyámintézet 171 ; Evang. Lapja 120; Ipolyvece egyház 150; Tamás Józsefné Mezőőrs, Mcchtler Istvánná Székesfehérvár; Dombóváiról: Forgó Sándorné és özv. Tímár Jánosné; Németh Ádám és neje Szombathely, Ostffyasz- szonyfa egyház 100 - 100; Tóth Dániel Dombóvár 200; Várpalota egyház és Horváth Józsefné Merse 50—50 K. Kézszorltás. — Megható az építkezés előtt álló gyülekezetek szolidaritása. — Mindegyik gyűjt, mindegyik kér, de másik kezével áldoz is. Gyón pestmegyei egyház a távoli tolnai gyülekezetnek ? Dombóvárnak 250 K-t küld ; Dombóvár válaszul a maga szegénységéhez mérten 100 K-t küld a gyóniaknak; Szekszárd 100 K-t küld a nála is szegényebb és kisebb szomszédjának : Dombóvárnak. A dombóváriak egy hétre rá egyik perselyüket: 100 K-t küldik el a szekszárdi templomalapra ! Vajha a gazdag gyülekezetek is megmozdulnának 1 Testvérek vagyunk és evangélikusok. Fogjunk kezet, hordozzuk egymás terhét I Adjatok a templomokra I A Veres Pálné-liceum most megnyíló III. évfolyamába beiratkozhatnak a középiskolák VI. osztályát vagy más hasonló iskolát végzetteken kivül más érdeklődők is. Előadások lesznek: vallástan, magyar irodalomtörténelem, zene, a világ drámairodalma, festészet remekei, általános földrajz, gondolkodás mesterei, egészségtan, jog- és nemzetgazdaságtan és lehet német, francia, angol nyelvet tanulni. Beiratkozni egyes tárgyakra is lehet (Budapest, IV., Veres Pálné-utca 36., II. emelet).